baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...
baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...
baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>Baranya</strong> <strong>megye</strong> területrendezési <strong>terve</strong> – megalapozó munkarészek<br />
A legintenzívebb tájterheléssel az urbanizációs folyamatok járnak, amelyek a beépítések révén<br />
természetes felszínek effektív megsemmisítésével és átalakításával járnak, ezáltal felszín alatti (víz,<br />
talaj) és felszín feletti (légkör) természetátalakító – terhelő, szennyező hatásaik is a legintenzívebbek.<br />
Ezek a megyében kisebbrészt koncentráltan, városi térségként, de jellemzően szórványban,<br />
pontszerűen jelennek meg, a <strong>megye</strong> településszerkezeti hagyományainak megfelelően. A kevesebb,<br />
nagyobb határú település mellett jellemző az aprófalvas településszerkezet, ami regionális szinten<br />
kedvezőbb tájterhelési hatásokkal jár, mint a szövetszerűen burjánzó, nagyvárosi típusú<br />
agglomerációs típusú urbanizálódás, ami a megyében nem jellemző (a <strong>megye</strong>székhely kivételével, de<br />
ez a jelenség itt is viszonylag alacsony intenzitással van jelen).<br />
A megyében meglevő külszíni fejtések - jellemzően felhagyott szénbányák, kisebbrészt kavicsbányák<br />
- tájképi megjelenése és környezeti hatásai jellemzően csak helyi szinten okoznak problémát -<br />
kiterjedésüknek, sűrűségüknek, jellegüknek köszönhetően térségi szintű értékelésük nem szükséges,<br />
a már megtörtént tájrehabilitációs jellegű övezeti meghatározásokon túl. Az itt meghatározott<br />
rekultivációs, tájrendezési teendők végrehajtása mellett a településrendezés során tekintettel kell lenni<br />
a <strong>megye</strong> hagyományos bányászvidékein az alábányászott területek terhelhetőségére is.<br />
Hasonlóan csak lokális hatásokkal rendelkeznek a műszaki infrastruktúra hálózat elemei illetve ezek<br />
együttese. Részben kiépítettségük, terület igénybevételük és sűrűségük viszonylag alacsony szintje,<br />
részben elhelyezkedésük, jellegük következtében. A terhelési szempontból legkritikusabb<br />
autópályával jelenleg csak két rövidebb szakaszon rendelkezik a <strong>megye</strong>, néhány logisztikai központ<br />
azonban kialakulóban van, elsődlegesen a határátkelők környezetében, amelyek fejlesztését –<br />
fejleszthetőségét célszerű terhelhetőségi vizsgálatokkal is megalapozni. Mint ahogy ilyen<br />
terhelhetőségi vizsgálatok elvégzése szükséges minden érzékeny természeti területet, és/vagy<br />
ökológia szempontból értékes (természeti) területet érintő intenzívebb hasznosításra (a természetes<br />
felszín megváltoztatására, beépítésre, stb.) irányuló szándék megalapozásához.<br />
A tájterhelési és terhelhetőségi adottságok megállapítása során számos összetevő figyelembe vétele<br />
szükséges, amint ezt jelen fejezet több pontján is hangsúlyoztuk. A terhelési és terhelhetőségi<br />
viszonyokat alapvetően meghatározó mező- és erdőgazdasági tájhasználat elemzése mellett utaltunk<br />
a téma számos természet- és környezetvédelmi összefüggésére. Ezek területrendezési<br />
jogszabályoknak megfelelő övezeteit foglaljuk össze az alábbiakban.<br />
Az OTRT tájterhelési és terhelhetőségi szempontból, a <strong>megye</strong>i terv készítése során is<br />
figyelembeveendő országos övezetei:<br />
országos ökológiai hálózat<br />
országos jelentőségű tájképvédelmi terület<br />
országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület<br />
kiemelten érzékeny felszín alatti vízvédelmi terület<br />
felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő terület<br />
ásványi nyersanyag gazdálkodási terület<br />
kiváló termőhelyi adottságú erdőterület<br />
kiváló termőhelyi adottságú szántóterület<br />
övezete.<br />
A <strong>megye</strong>i terv készítése során további térségi övezetek határozandók meg, az OTrT előírásainak<br />
megfelelően (részben az OTrT övezetek differenciálásaként).<br />
A tájterhelési vizsgálatok összefoglaló értékeléseként megállapítható továbbá, hogy a <strong>megye</strong> tájikörnyezeti<br />
helyzete összességében kedvezőnek minősíthető, lokális szinten azonban vannak a<br />
tájterheléssel összefüggő, rekultivációt illetve tehermentesítést igénylő problémák, de regionális<br />
szinten speciális, különös beavatkozást igénylő tájrendezési konfliktusterületek nem határozhatók<br />
meg. A tájszerkezetet és a tájhasználati módokat érintő konfliktusok általános - az ország más<br />
régiójában is megfigyelhető - mezőgazdasági földhasználatból, ökológiai és műszaki szemléleti<br />
ütközésből, tájvédelmi szabályozatlanságból eredő, nem csupán <strong>Baranya</strong> megyére jellemző<br />
problémák. Ilyen típusú és a megyére konkretizálható konfliktusok kezelésére esetlegesen a <strong>terve</strong>zett<br />
műszaki infrastruktúra fejlesztések és az urbanizált területek növekedése, illetve az ökológiai hálózat<br />
szándékolt kiterjesztésének ütközése révén lehet szükség. A felülvizsgálat során ilyen típusú<br />
Tsz.: 1001<br />
2011. december<br />
Fájl: <strong>Baranya</strong>_TrT_II_2011_12_05<br />
141
Change language