baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...
baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...
baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>Baranya</strong> <strong>megye</strong> területrendezési <strong>terve</strong> – megalapozó munkarészek<br />
A megyében a legnagyobb összefüggő védendő vízbázis területek a Mecsek és a hegység déli<br />
előterének karsztvízkészleteire, valamint Dráva és a Mohácsi-sziget kavicshordalékkúpjaira terjednek<br />
ki.<br />
2.10.12 Felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő területe<br />
Az övezet célja a vízfolyások és állóvizek szennyezéssel szembeni védelmének biztosítása nem csak<br />
a felszíni vizek közvetlen védelme, hanem a teljes vízgyűjtőterületre érvényes területhasznosítási<br />
szabályok illetve korlátozások megfogalmazásával. A <strong>megye</strong> területének sűrű vízhálózata és egyes -<br />
városi - térségeinek nagyfokú terheltsége, az intenzív területhasználat indokolttá teszi a <strong>megye</strong> egy<br />
részének övezet általi védelmét. Az OTrT alapján az övezet a Duna <strong>megye</strong>i szakaszához<br />
kapcsolódóan került kijeölésre. Az övezet a települések közigazgatási határai mentén került<br />
lehatárolásra.<br />
2.10.13 Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület<br />
Az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület új övezet, a hatályos <strong>megye</strong>i területrendezési terv nem<br />
tartalmazza. Az övezet célja a <strong>megye</strong> területén ismert ásványkincs készletek lehatárolása, a<br />
szükséges területhasználatra vonatkozó előírások területi hatályának kijelölése. Az övezet a Magyar<br />
Állami Földtani Intézet és a Magyar Bányázati és Földtani Hivatal illetékes bányakapitányságának<br />
adatszolgáltatása alapján került lehatárolásra.<br />
2.10.14 Együtt <strong>terve</strong>zhető térségek övezete<br />
Az együtt <strong>terve</strong>zhető térségek övezetére az OTrT a következő szabályokat határozza meg:<br />
„16/B. § (1) Az együtt <strong>terve</strong>zhető térségek övezetébe tartozó települési önkormányzatok<br />
településfejlesztési és településrendezési feladataik összehangolt ellátásához - törvényben<br />
meghatározott - közös egyszerűsített településszerkezeti <strong>terve</strong>t készíthetnek.<br />
(2) A közös egyszerűsített településszerkezeti tervnek az egyes településekre vonatkozó részeit az<br />
érintett települési önkormányzatok határozattal fogadják el.”<br />
A vonatkozó OTrT szabályozás szerint a feltételes mód használatából következően tehát nem<br />
kötelező az ott meghatározott térségek együttes <strong>terve</strong>zése. Ez inkább egy racionálisan végiggondolt<br />
ajánlott lehetőségnek tekintendő és az OTrT törvény a települési önkormányzatokra bízza, hogy élni<br />
akarnak-e a felkínált lehetőséggel. Ez a szabályozás elvileg nem zárja ki, hogy a <strong>megye</strong>i<br />
önkormányzat más területeket is kijelöljön ebbe az övezetbe, amennyiben az ott lévő települések<br />
közös <strong>terve</strong>zését racionálisnak tartja.<br />
Egyebekben a településrendezésért felelős minisztérium mindenkor szorgalmazta több település<br />
(például a települési társulások alapján) történő közös <strong>terve</strong>zését. A rendezési <strong>terve</strong>k menedzselését<br />
így a kis községekből álló társulás egy a <strong>terve</strong>zés idejére foglalkoztatott főépítésszel szakmailag<br />
kézbe tudja tartani a munkát, valamint mert a közös <strong>terve</strong>zés anyagilag is előnyösebb, mint a külön<br />
megbízások alapján, külön-külön történő <strong>terve</strong>ztetés. A szomszédos településeknek a közigazgatási<br />
határok mentén általában azonos, vagy legalábbis egymásra hatást gyakorló területhasználatai,<br />
területfelhasználása van, ami ugyancsak indokolja a közös <strong>terve</strong>zést. Ez sokkal erősebb kapcsolatot<br />
jelent, mint a településrendezési terv kötelező egyeztetése a szomszédos önkormányzatokkal, ami az<br />
esetek 99%-ában formális eredménnyel zárul.<br />
Az OTrT fogalom meghatározása szerint „együtt <strong>terve</strong>zhető térség: országos területrendezési tervben<br />
megállapított és kiemelt térségi és <strong>megye</strong>i területrendezési <strong>terve</strong>kben alkalmazott övezet, amelybe a<br />
Budapesti Agglomeráció kivételével az agglomerációk, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet kivételével az<br />
agglomerálódó térségek, valamint a nagyvárosi település-együttesek tartoznak.” Ez a fogalom<br />
meghatározás azonban az OTrT-ben kijelölt térségekre vonatkozik és nem zárja ki, hogy a <strong>megye</strong>i az<br />
OTrT-szerinti együtt <strong>terve</strong>zhető térségek változatlan átvétele mellett saját fogalom meghatározása<br />
szerint más térségeket is szerepeltessen az együtt <strong>terve</strong>zhető térségek között.<br />
Tsz.: 1001<br />
2011. december<br />
Fájl: <strong>Baranya</strong>_TrT_II_2011_12_05<br />
220