baranya megye terÃ¼letrendezÃ©si terve - Baranya Megyei ...

More documents

Recommendations

Info

Baranya megye területrendezési terve – megalapozó munkarészek közlekedés vonatkozásában azonban elkerülő utak tervezésével és építésével javítani lehet az átmenő forgalom miatt kialakult helyzeten. Ezért az elkerülő utak építése az utóbbi 10 évben meggyorsult, több település körül már megvalósult és vannak folyamatban lévő projektek is. Bár meg kell jegyezni, hogy ez csak a környezetszennyezés „odébbtolása” a lakott területekről a nem lakott területekre, maga a szennyezés megmarad, talán valamivel kisebb –, de nem releváns - mértékben a külterületeken való zavartalanabb haladás miatt. A megyei területrendezési tervnek ezért az is feladata, hogy az országos és térségi jelentőségű közlekedési nyomvonalak térbeli rendszerének alakítását – meglévő elemek nyomvonal-módosítása, korszerűsítése ill. új, tehermentesítő elemek tervezése – a megye lakosságának többcélú érdekének megfelelően befolyásolja. A települések belterületét, a védett területfelhasználású területeket, az épített és a természeti értékek területeit elkerülő nyomvonalak kiépítésének szorgalmazása mellett a helyes térszerkezet és területhasználat megválasztásával is sokat lehet segíteni a környezet állapotán. Ugyanakkor kialakult –, de ésszerűen meg nem változtatható - nyomvonal esetén passzív akusztikai zajvédelmi intézkedésekre van szükség, mely viszont nem területrendezési feladat. A közlekedés további környezetkárosító hatása a talaj és a vizek szennyezése üzemszerű használat és havária (természeti csapás vagy emberi tevékenység során előállt vészhelyzet) esetén egyaránt. A csapadékvíz korszerűtlen elvezetése (ill. el nem vezetése) ahhoz vezet, hogy a talajba, és közvetlenül vagy közvetve a vizekbe káros anyagok mosódnak be. A meglévő utak korszerűsítése, az elkerülő utak és egyéb új útszakaszok építése során ezért kiemelt figyelemmel kell lenni e hatások hatékony mérséklésére. A nyomvonal körültekintő megtervezése mellett fontos a vízelvezetés korszerű megoldása és környezetvédelmi berendezések (pl. megfelelő szűrők) alkalmazása, így biztosítva a környezeti elemek megóvását. 2.11.2 Hulladékgazdálkodással kapcsolatos konfliktusok és megoldásuk A hulladékgazdálkodás átfogó keretszabályozását a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény adja meg. Az egyes tevékenységek és technológiák szabályozásáról az ehhez kapcsolódó kormány- és miniszteri rendeletek, határozatok gondoskodnak, melyek száma sokkal nagyobb arányban szaporodott az elmúlt évtizedekben, mint a hulladékgazdálkodás eredményei. A hulladékok egyre szaporodó léte miatt –, mint ahogy azt az EU egyik kiemelkedő fontosságú környezetvédelmi jogszabálya, az Európai Tanács 2008/1/EK Irányelve, az IPPC (Integrated Pollution Prevention and Control (integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés)), is felismerte – gyakorlatilag minden környezeti tényező veszélyeztetett, úgy mint – a levegő – pl. bűz terjesztése, – a talaj – pl. lúgok, savak bemosódása, – a termőföld – pl. hígtrágya nem megfelelő módon való kijuttatása, – a felszíni víz – pl. szennyvíz felszíni vízbe való kötése, – a felszín alatti víz – pl. talajszennyezés rétegvizekbe mosódása, – a fauna – pl. mérgezett állati tetem más állat által való elfogyasztása, – a flóra – pl. illegális hulladéklerakás valamely védett természeti területen, – a lakosság – pl. a lakóterülethez túl közeli hulladékkezelő tevékenység által. A Baranya megye területét érintő „Dél-balatoni és Sió-völgyi (megvalósult), ill. Mecsek-Dráva (folyamatban), ill. Kaposmenti (folyamatban) Rekultivációs és Hulladékgazdálkodási Program” keretében megvalósuló térségi hulladékgazdálkodási rendszerek kiépítését és üzemeltetését is nehezíti a társulások nagy mérete, ezáltal a résztvevő önkormányzatok nagy száma, ami nagy tehetetlenséget eredményez, bár általuk jelentős mennyiségű hulladékártalmatlanító létesítmény szűnt és valósul(t) meg. E programok egyrészt kézbe veszik a megszüntethető nem EU-s színvonalú szemétlerakók rekultivációját, másrészt EU-s előírásokat kielégítő színvonalú regionális hulladéklerakókat valósítanak meg. A rendezés nélkül felhagyott és az illegális hulladéklerakók szennyezik a talajt, a felszíni és felszín alatti vizeket, a levegőt, így közegészségügyi szempontból veszélyeztető tényezők, és látványuk is rontja a környezetminőséget. Ezeket a lerakókat szakszerűen rekultiválni kell. Az értékes épített és természeti környezet védelme érdekében a hulladéklerakó és ártalmatlanító létesítmények helyének meghatározásánál, engedélyezésénél körültekintően kell eljárni. A telepítés Tsz.: 1001 2011. december Fájl: Baranya_TrT_II_2011_12_05 226
Baranya megye területrendezési terve – megalapozó munkarészek lehetséges helyének meghatározásánál ill. a telepítésre nem alkalmas területek kijelölésénél az országhatáron belüli és a határon átnyúló összes környezeti hatásra is tekintettel kell lenni. Ezért az új, regionális hulladéklerakókat csak olyan területen lehet elhelyezni, mely az összes környezeti elem tekintetében elfogadható, vagyis nem helyezhető el ott, ahol akárcsak egy környezeti elemet potenciálisan veszélyeztet. A megyei hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése során az „Országos Hulladékgazdálkodási Terv” és a ”Települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája, 2007-2016” céljaival, javasolt intézkedéseivel összhangban kell megvalósítani a települési szilárd hulladékgazdálkodás költséghatékony fejlesztését. Az országosan kiépítendő kapacitások regionális bontását a „Régiós szintű települési szilárd hulladékgazdálkodási stratégia, 2007-2016” című stratégia részletezi. 2.11.3 Csapadékvíz- és szennyvíz-elvezetés problémáiból eredő konfliktusok és megoldásuk A szennyezett csapadékvíz és a folyamatosan növekvő mennyiségű, elsősorban települési szennyvíz elvezetésének hiányosságai ill. korszerűtlen megoldásai komoly környezeti konfliktust eredményeznek. A szennyezés a felszíni vizek, a felszín alatti vizek, a talaj és az ivóvízbázis rendszerének állapotát rontja, ezért a szennyvízelvezetés és -kezelés megoldása kiemelten fontos feladat. Az aprófalvas településrendszer és a domborzati viszonyok miatt a korábbi – „mindenáron csatornahálózat” - trenddel szakítva az egyedi szennyvízkezelő létesítmények telepítése is támogatható (szakmailag, szabályozásilag és anyagilag is), főleg 2000 lakos-egyenérték (LE) alatt. A fejlesztésekkel párhuzamosan fel kell számolni a szikkasztókat. A közúti közlekedés intenzitása miatt a települések burkolt felületeiről összegyűlő csapadékvíz rendkívül káros összetételű szennyezettséget mos le az útfelületekről. Ez a csapadékvíz tovább szennyezi a talajt, valamint a felszíni és a felszín alatti vizeket. A csapadékvíz elvezetés fejlesztését elsődlegesen a településeken belül kell megoldani. A csapadékvíz-elvezető hálózattal az összegyűlő esővizeket megfelelő környezetvédelmi berendezések közbeiktatásával, szennyezőanyaghatárértékek alattira tisztítva kell a természetes vízfolyásokba, mint befogadókba továbbvezetni. 2.11.4 Ipari tevékenységből eredő konfliktusok és megoldásuk A megye területén elsősorban feldolgozó/könnyűipar jellemző, és az elmúlt évek sajnálatos termeléscsökkenési ill. szigorúbb szabályozási rendjének köszönhetően az amúgy sem jelentős ipari terhelés tovább csökkent. Jelen terv feladata, hogy a területrendezés eszközrendszerével segítse a jó környezeti állapot megtartását a környezetszennyező tevékenységek és létesítési helyük korlátozásával. Ez a szabályozási tevékenység természetesen nemcsak a jelenleg aktuális esetekre vonatkozik, hanem a területek környezeti érzékenységét figyelembe véve mindennemű leendő környezeti terhelésre is. Jó hír, hogy a szigorú szabályzók egyrészt a meglévő termelések korszerűsítése által határértékek alá szorították a kibocsátásokat, másrészt a leendő termeléseknél meg sem engedik a létesítést határérték fölötti szennyezés lehetősége esetén. Elképzelhető igényként felmerülő felszíni vagy felszín alatti bányanyitás (feketekőszén vagy szénhidrogén), szélerőművek vagy új alternatív tüzelőanyag elégetésére tervezett erőművek létesítése esetén a potenciális veszélyt jelentő térségi légszennyező hatás vagy látványszennyezés elleni védelemről kell gondoskodni alkalmas terület kijelöléséről vagy az elhelyezés tiltásáról. 2.11.5 Mezőgazdasági tevékenységből eredő konfliktusok és megoldásuk Baranya megye területén hagyományosan jellemző a kisebb volumenű mezőgazdasági tevékenység, elsősorban a szántóföldi ill. kertészeti növénytermesztés és az állattartás. A növénytermesztés környezeti terhelése a műtrágyák és növényvédőszerek takarékosabb használata miatt az elmúlt években szerencsésen csökkent. A felszín alatti vizek védelmét segíti a tápanyag-felesleg jelentős csökkentése, például megfelelő trágyázási gyakorlattal. Az állattartás környezeti veszélyeztetése szintén csökkent, egyrészt a szigorodó hatósági ellenőrzések miatt, másrészt a szigorodó állattartási feltételek előírása miatt, de azért még mindig sok szennyezési problémát okoz, úgy mint bűz, szabálytalan trágyatárolás, szabályosan tárolt trágya szabálytalan felhasználása, állati hullák, nem Tsz.: 1001 2011. december Fájl: Baranya_TrT_II_2011_12_05 227
Page 1 and 2:
Készült a Baranya Megyei Önkorm
Page 3 and 4:
Baranya megye területrendezési te
Page 5 and 6:
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
fő Baranya megye területrendezés
Page 27 and 28:
fő fő Baranya megye területrende
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Page 45 and 46:
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
Page 51 and 52:
Page 53 and 54:
Page 55 and 56:
Page 57 and 58:
Page 59 and 60:
Page 61 and 62:
Page 63 and 64:
Page 65 and 66:
Page 67 and 68:
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
Page 75 and 76:
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
Page 85 and 86:
Page 87 and 88:
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
Page 101 and 102:
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
Page 109 and 110:
Page 111 and 112:
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176: Baranya megye területrendezési te
Page 225: Baranya megye területrendezési te
Page 241: Baranya megye területrendezési te
show all

baranya megye terÃ¼letrendezÃ©si terve - Baranya Megyei ...

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?