baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...
baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...
baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>Baranya</strong> <strong>megye</strong> területrendezési <strong>terve</strong> – megalapozó munkarészek<br />
Bóly Mohács közelségében önálló fejlődési pályát írt le. Ebben nagy része volt az ott élő német (sváb)<br />
nemzetiségnek, akik sikeresen kamatoztatták már a rendszerváltás előtt is németországi rokoni<br />
kapcsolataikat.<br />
A <strong>megye</strong> városai (kisvárosai) közül népességszámban két település emelkedik ki. Komló és Mohács.<br />
Jelentősen különböző fejlődési pályát futottak be, funkcióik és a településrendszerben betöltött<br />
szerepük, jellegük is lényegesen különbözik. Komló a <strong>megye</strong> legnagyobb népességszámú városa a<br />
maga 25.000 főt meghaladó népességével. Létét az időközben már megszűnt mecseki<br />
szénbányászatnak köszönheti. Mindig is rendkívül erős kapcsok fűzték Pécshez, mondhatni hogy<br />
Pécs bolygóvárosaként jött létre. Még fénykorában is, amikor a közeli aknák miatt gyors<br />
népességnövekedést élt át, és amikor a bányavállalat abszolút úr volt a településen, a bányavállalat<br />
központja Pécsett volt. A rendkívül sűrű autóbusz járatok jelezték, jelzik ma is Komló és Pécs intenzív<br />
kapcsolatát. A humán értelmiség Pécsről ingázott ki komlói munkahelyére és igyekezett a legrövidebb<br />
időn belül visszakerülni pécsi munkahelyre. Ez ugyan mára már némileg oldódott, de a kapcsolatok, a<br />
függőség megmaradt. Saját műszaki értelmisége a bányászathoz kötődött és ma már a bányák<br />
bezárása után mondhatni nem létezik. A városnak ez a monofunkcionális jellege okozza ma a legtöbb<br />
gondot, amikor is jelentős épületállományával, infrastrukturális meglévőségeivel a túléléséért, a<br />
fenntarthatóságáért küzd. A fentiekből következik, hogy a környező települések közvetlenül is<br />
Pécshez, a <strong>megye</strong>i önkormányzathoz és hivatalához kötődnek.<br />
Mohács a maga 19.000 fő körüli népességével <strong>Baranya</strong> <strong>megye</strong> második legnagyobb városa. Mohács<br />
egy önálló identitás, jelentős, Pécstől független önállósággal. A város alföldies, síkvidéki jellegével,<br />
Duna parti fekvésével eltérő képet mutat <strong>Baranya</strong> többi városaitól. Saját értelmisége jól képviseli a<br />
város érdekeit. Folyami határátkelő, jelentős ipara, intézményei is önálló életet élnek. Térségi<br />
kapcsolatai igen erősek, valódi szervezője környezetének. Erős kapcsolata van a <strong>megye</strong> városai közül<br />
Bóllyal, amely a kölcsönös alapján előnyök alapján folyamatosan fejlődött és fejlődik napjainkban is. A<br />
<strong>megye</strong> területe városokkal lefedett, új városok kijelölésére nincsen szükség. Minden kistérségnek<br />
városi jogállású központja van. Ebből érzékelhető, hogy a városok területi elhelyezkedése is<br />
megfelelő. Ugyanakkor népességszámuk jelentős részben alacsony, funkcióhiányos kisváros,<br />
városiasodásuk folyamatban van.<br />
Harkány és Villány jellemzően szinte egyfunkciós városok és erre a „húzó” funkcióra fűződnek fel<br />
mindkét helyen a többi városi funkciók.<br />
Harkány fürdőváros. Fejlődését és várossá válását is a méltán híres gyógyfürdőjének köszönheti. A<br />
gyógyvízre épült rá szintén jelentős gyógy-kórháza. A gyógyfürdőben már lezajlott egy jelentős<br />
korszerűsítés, de sajnos kínálata, felszereltsége jelentősen elmarad Nyugat-Magyarország<br />
gyógyfürdőitől. Megközelíthetőségének javításával viszont megnyílott a lehetőség Nyugat Európa<br />
biztosító társaságaival való intenzívebb együttműködésre, ami vendégforgalmát várhatóan jelentősen<br />
növelni fogja. A város szállodái, éttermei, nyaraló házai, kereskedelme mind döntően a város<br />
idegenforgalmát szolgálják ki. A környékbeli településekből is sokan járnak be Harkányba dolgozni,<br />
kihasználva az itteni munka lehetőségeket.<br />
Villány városi rangját méltán világhírű vörös borainak köszönheti, ami egyben megalapozta a település<br />
rendszerváltást követő jelentős fejlődését is. A város főutcáját övező műemléki védettséget élvező<br />
pincesora folyamatosan várja a turistákat. Itt a kultúra is a borra épül, múzeuma a „Bor Múzeum”,<br />
rendszeres „Bor Fesztiválja” a borrendek ünnepe. A bor fontosságát és a település ebből adódó<br />
gyarapodását jelzik az utóbbi időben sorra megépült borházai, ahol a szőlő feldolgozása mellett<br />
vendégfogadásra is berendezkedtek. A településen a megfáradt és kocsiját nem használni akaró borturista<br />
korszerű kényelmes szálás lehetőségeket is talál a városban.<br />
Siklós egy kellemes, hagyományosan városi szolgáltatásokat nyújtó, határ közeli kisváros. Korszerű<br />
piaca, kiterjedt üzlethálózata és újabban termálfürdője is kedvelt hellyé teszti. A Siklós – Villányi borút<br />
egyik alapítója. Turisztikai kínálatában fontos szerepe van a jó állapotban fennmaradt várnak, ahol<br />
korábban elegáns étterem és szálloda is működött, amelyek most hiányoznak a városnak. A várhoz<br />
az ország történelmének jelentős epizódjai fűződnek. Várkápolnájának gótikus boltozata a<br />
magyarországi gótika féltett emléke.<br />
Sásd egy hátrányos kistérség központja. Szolgáltatásaival jelentős számú községet lát el. A térség<br />
utóbbi időszakban megindult fejlődésében nagy szerepe volt a Sásdi Többcélú Kistérségi<br />
Társulásnak. Fontos a közlekedési helyzete. Sásd a 66-os és a 611-es út csomópontjában fekszik. Az<br />
első a régió két legnagyobb városát, Pécset és Kaposvárt köti össze, a 611-es út pedig a Pécs-<br />
Tsz.: 1001<br />
2011. december<br />
Fájl: <strong>Baranya</strong>_TrT_II_2011_12_05<br />
17