baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...

Baranya megye területrendezési terve – megalapozó munkarészek
EU-s szinten, de - általában megoldott. A felhasználásra előirányzott talaj-, és parti szűrésű
vízkészletek minőségének állandó biztosításához elengedhetetlen a megfelelő hidrogeológiai
védőidomok kijelölése és védelme, a hatásterületeken az építési korlátozások elrendelése és szigorú
vízminőség-védelmi intézkedések foganatosítása (pl. mentesítés a szennyvizektől, hulladékoktól).
Baranya megyében eddig a jelentősebb változások elsősorban a közmű-ellátás területén voltak
tapasztalhatók. A vízellátás területén - ill. ezen belül is elsősorban a vízminőség-javítás területén -
napjainkig a fejlesztések előkészítése történt meg, de a tényleges megvalósítás fázisába (mint pl.
Somogy megyében Kaposvár ivóvízminőség javító programja) még csak kevés program jutott el. Az
ilyen típusú programok nagy többsége tekintetében tovább lépés csak a következő években várható.
Baranyát érintően kiemelendő még, - mint jelentős ivóvízhálózat fejlesztést célzó projekt - a Pécsett
zajló ISPA szennyvíz-programmal egyidejűleg a közműves ivóvízhálózat bővítések megvalósulása.
Elmondható, hogy a jövőt illetően halaszthatatlan és jelentős feladatok vannak a települési
vízgazdálkodás terén annak érdekében, hogy az előírásoknak megfelelő ivóvízminőség biztosítva
legyen az ország minden településén.
A felszín alatti vízhasználatok vonatkozásában jelentős vízkivételt jelent a közüzemi ivóvízellátást
biztosító vízművek – elsősorban a több települést ellátó területi vízművek – termelése.
A rétegvízbázisok mellett kiemelt jelentőségű a termálvizek hasznosítása, a fürdők vízkivétele is,
valamint a korábbi túlzott vízkivételek mai napig tartó hatása. A szénhidrogén kutatások során számos
helyen különböző ásványi összetételű termálvizeket tártak fel, melyek értékes kincsei a régiónak. A
legismertebb hévízforrások: a harkányi, szigetvári, sikondai, magyarhertelendi, sellyei.
A termálkutakban a vízbázisok egyikénél sem találtak szennyezést. A szennyezések többnyire
kisebb-nagyobb foltokban találhatók, tehát nem szennyezik el a vízbázisok területét, ezért jelenlétük
többnyire nem volt kimutatható a VGT során alkalmazott, monitoring kutak használatán alapuló
állapotértékelési módszerrel, ugyanakkor a lehetőségekhez mérten megtörtént a tényleges
szennyeződések feltárása. Ezek nagy része ipartelepekhez, üzemanyag tárolókhoz kapcsolódó
szénhidrogén szennyezés, és előfordulnak közöttük olyanok, amelyek ténylegesen veszélyeztetik az
ivóvíz minőségét. A vízműkutak rendszerint a települések határában találhatók, ezért a diagnosztikai
vizsgálatokban a szennyezést a legnagyobb arányban a csatornázatlan települések és
üdülőövezetek, ill. a belterületi mezőgazdasági termelésből és a kiskertes övezetekből származó
nitrát szennyezés okozzák. A második leggyakrabban előforduló, a vízbázisra veszélyt jelentő
szennyezések a mezőgazdasághoz fűződnek (növénytermesztés, állattenyésztés vagy mindkettő).
Pontszerű, de helyenként a víztermelésre is veszélyt jelentő problémát okoznak a nagylétszámú,
iparszerű állattartó telepek. Gyakran előforduló potenciális szennyező forrásnak számítanak a
növényvédőszer és műtrágya raktárak, a rossz állapotban lévő használt vagy felhagyott TSZ
géptelepek, üzemanyag tárolók.
1.7.6 Szennyvízkezelés
Szennyvízelvezetési agglomerációk Baranya megyében 2008. december 31-én:
(csak normál érzékenységű vízgyűjtő területen fekvő települések vannak benne)
LAKOS-EGYENÉRTÉK (LE) DB
2.000-10.000 18
10.000-15.000 1
15.000-150.000 1
150.000 fölött 1
Települési szennyvíz-csatornázottság helyzete Dél-Dunántúlon a csatornahálózatba kötött lakások
aránya szerint:
IDŐPONT %
2004. 12. 31. 53,7
2006. 12. 31. 58,4
2008. 12. 31. 62,9
2015. 12. 31. 84,0
Tsz.: 1001
2011. december
Fájl: Baranya_TrT_II_2011_12_05
45