baranya megye terÃ¼letrendezÃ©si terve - Baranya Megyei ...

More documents

Recommendations

Info

Baranya megye területrendezési terve – megalapozó munkarészek A megye természeti értékeinek védelmében az utóbbi másfél évtizedben történtek a jelentősebb lépések a Duna-Dráva Nemzeti Park 1996-ban történt megalakításával. A Nemzeti Park több részterületből került kialakításra, már meglévő védett természeti területek bevonásával, valamint további új területek védetté nyilvánításával. A megye területén a természetvédelmi feladatokat a pécsi székhelyű Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság látja el. Baranya megyében jelenleg 1 nemzeti park, 3 tájvédelmi körzet, 8 természetvédelmi terület és mintegy félszáz helyi jelentőségű természetvédelmi terület található. A védett természeti területek területi megoszlása: nemzeti park 13.470 ha, tájvédelmi körzet 20.802 ha, természetvédelmi terület 1.158 ha. A megye területének (4.487 km 2 ) kb. 7,9%-a áll országos védelem alatt. A természetvédelmi területek adatai és rövid ismertetései jórészt a Vidékfejlesztési Minisztériumtól kapott adatszolgáltatás, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, a Természetvédelmi Információs Rendszer, valamint a Független Ökológiai Központ Alapítvány honlapján lévő adatok alapján kerültek összeállításra. 1.8.1 Országos jelentőségű védett természeti területek Az országos jelentőségű védett természeti területek kiterjedésük és védettségük jellege alapján a következők lehetnek: nemzeti park, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény értelmében, az előzőekben felsoroltakon kívül (ex-lege) országos jelentőségű védett természeti területnek minősülnek még a barlangok, lápok és szikes tavak. Ezen kívül a törvény értelmében (ex-lege) országos jelentőségű védett természeti emléknek minősülnek a védett források, víznyelők, kunhalmok és földvárak. Országos jelentőségű védett természeti területek Baranya megye területén Duna-Dráva Nemzeti Park A Duna-Dráva Nemzeti Park 1996 tavaszán a Duna és a Dráva mentén jött létre, A Dél-Dunántúli megyék területére kiterjedően, mintegy 50.000 hektár területen. Ebből 13470 hektár esik Baranya Tsz.: 1001 2011. december Fájl: Baranya_TrT_II_2011_12_05 52
Baranya megye területrendezési terve – megalapozó munkarészek megye területére. Természeti képének formálásában a víz játszotta a főszerepet. A két folyó, azok víztömege határozta meg a sokféle élőhely kialakulását, melyeken színes élővilágot találunk. A nemzeti park szinte teljes területe az egykori ártéren található. A Duna mentén a Sió-csatorna torkolatától a déli országhatárig húzódik a védett természeti terület, amelyből a Dunaszekcsőtől az országhatárig terjedő szakasz esik a megye területére. A Dunát kísérő védett parti sáv Mohácstól D-re szélesedik ki, a Duna mindkét partján. Itt található Béda-Karapancsa, mely az Alföld része. A Dunának ezen a szakaszon az esése csökken, így sebessége is kisebb, ezért középszakasz jellegűvé válik. Kanyarogva (meanderezve) folyt, a magával hozott iszapból és homokból zátonyokat épített, állandóan változtatta medrét. A túlfejlett kanyarokat természetes úton átvágta, így keletkeztek a holtágak és a mélyebb területen a belső tavak. A folyó vízrendezése alapjaiban változatta meg ezt a helyzetet. A folyószabályozások során a jeges árak gyorsabb levonulása, valamint a hajózás érdekében a kanyarokat átvágták, a folyót gátak közé szorították. A medret a gyorsabban folyó víz kimélyítette, ezért a vízszintje csökkent, sőt ez a talajvízszint jelentős csökkenését eredményezte. Az itt élő lakosság a XVIII. század végéig nem kísérelte meg útját állni az árvizeknek, hanem éppen ellenkezőleg, mind nagyobb területeket próbáltak bekapcsolni e természetes „légzésbe”. A Dunán évenként érkező hatalmas víztömeget nagyrészt mesterséges csatornák, úgynevezett „fok”-ok segítségével szétvezették a halászó víznek alkalmas tavakba, mélyedésekbe, a kaszálókra, legelőkre, gyümölcsösökbe. Közben a lassú áradással párhuzamosan mentették értékeiket és az állataikat. Ez a módszer a fokgazdálkodás, amely minimálisra csökkentette az árvíz pusztító hatását, valamint biztosította az itt élő emberek megélhetését, elsősorban bőséges haláldást adott. A halászat mellett a rideg állattartás, a ló és a szürke marha tartása a legfontosabb ártéri gazdálkodási forma. A rendszer működését biztosították a fokok. Egy-egy fok gyakran egész sor tavat látott el vízzel. Fenntartásuk jelentős szakértelmet és munkaerőt igényelt. A gátak megépítésével a Duna és a holtágak kapcsolata megszakadt, a vízszintsüllyedés a fokokkal is megszüntette az összeköttetést. A mentett oldalon elmaradtak az árvizek, megkezdődött a kiszáradás és a feltöltődés. A nemzeti park ennek a természetes ártéri élő rendszernek a maradványait őrzi, és kiemelkedően fontos értékű a természetvédelemnek, mert Európában alig maradt meg ilyen kiterjedt ártéri vizes élőhely rendszer. A Duna zátonyai durva homokból épülnek fel, ezért alacsony vízálláskor meglehetősen kiszárad a termőhely. Az ilyen élőhelyen csigolya-bokorfüzesek és mandulalevelű bokorfüzesek találhatók. Az iszapos homokkal borított partokon, a holtágak mentén fűzligetek fordulnak elő, melyek a fehér fűz ezüstös lombjáról messziről felismerhetők, tavasszal rendszerint elöntésre kerülnek. Jellemző növényük a nyári tőzike, tömeges virágzásakor festői látványt nyújt. A vízi-lófark családjának egyetlen ma élő képviselője májusban virágzik a bédai holtágak homokos aljzatán. A közönséges rence, mely rovarfogó életmódja miatt nevezetes, virágzásakor szintén dekoratív. A védett sulyom melegkori maradványfaj, rombusz alakú levelei mozaikszerűen borítják a vízfelszínt. Gyakori még a két vízipáfrány a mételyfű és a rucaöröm, melyek spórákkal szaporodnak, ugyancsak védett fajok. A vízi vegetációt a partok felől mocsári növényzet szegélyezi. A nádasokat magassásos társulások követik. A tölgy-kőris-szil ligeterdők a magas ártéren találhatók, ahol csak nagy árhullám önti el a területet. A hullámtérben és az ármentesített területen egyaránt megtalálhatók. Az erdőt kocsányos tölgy, vénic szil, magyar kőris alkotja. A fák alatt dús cserjeszint alakult ki, benne a védett jerikói lonc és a ligeti szőlő. A lágyszárú szintben találjuk a rózsaszínes-vörösbarna sakktáblaszerűen foltos virágú kockás kotuliliomot. Béda-Karapancsa területén találjuk ezeknek a fajgazdag erdőknek a maradványait. Az Alsó-Duna-völgy bennszülött védett cserjéje a fekete galagonya. Az eddigi kutatások szerint 51 halfaj előfordulását bizonyították a dunai területről. A Duna halai közül a kecsege és a menyhal még elég gyakran előfordul. A holtágak ragadozó hala a csuka. Sokféle kétéltű él a területen. A hüllők közül a vízisiklót és a mocsári teknőst láthatjuk a leggyakrabban. Béda- Karapancsa és - a megyehatáron túli - Gemenc madárvilágának a fekete gólya és a rétisas állománya európai jelentőségű. A legnagyobb hazai fekete gólya populáció megvédése a nemzeti park kiemelt feladatai közé tartozik. A Béda-Karapancsa tájegységben még gyakori a barna kánya, mely a környezeti hatások változásaira érzékenyen reagál, ezért indikátor fajnak tekinthető. A gémfélék közül Tsz.: 1001 2011. december Fájl: Baranya_TrT_II_2011_12_05 53
Page 1 and 2: Készült a Baranya Megyei Önkorm
Page 3 and 4: Baranya megye területrendezési te
Page 25 and 26: fő Baranya megye területrendezés
Page 27 and 28: fő fő Baranya megye területrende
Page 51: Baranya megye területrendezési te
Page 103 and 104:
Baranya megye területrendezési te
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
Page 109 and 110:
Page 111 and 112:
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201 and 202:
Page 203 and 204:
Page 205 and 206:
Page 207 and 208:
Page 209 and 210:
Page 211 and 212:
Page 213 and 214:
Page 215 and 216:
Page 217 and 218:
Page 219 and 220:
Page 221 and 222:
Page 223 and 224:
Page 225 and 226:
Page 227 and 228:
Page 229 and 230:
Page 231 and 232:
Page 233 and 234:
Page 235 and 236:
Page 237 and 238:
Page 239 and 240:
Page 241:
show all

baranya megye terÃ¼letrendezÃ©si terve - Baranya Megyei ...

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?