baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...
baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...
baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>Baranya</strong> <strong>megye</strong> területrendezési <strong>terve</strong> – megalapozó munkarészek<br />
vegyes területfelhasználású térség kijelölésére, ami táj- és természetvédelmi szempontból is kedvező,<br />
mert ebben a területfelhasználási térségben a mezőgazdasági és erdőgazdasági célú<br />
területfelhasználásnak egyaránt prioritása lehet.<br />
A térségtípusra nincs alkalmazási normatíva kikötve. Ezekkel a lehetőségekkel élve a térségi<br />
szerkezeti terv a vegyes területfelhasználású térség területét csökkentette az OTRT-hez képest.<br />
Vegyes területfelhasználású térségbe sorolta a terv a <strong>megye</strong> erdőgazdasági és mezőgazdasági<br />
térségek által keverten érintett, mozaikos területeit. A vegyes területek lehetőség szerinti növelésével<br />
kívánja hangsúlyozni a terv, hogy ezen térségen belül kiemelt jelentősége van a helyi<br />
tájhagyománmyokat őrző mozaikos tájhasználat fenntartásának, továbbá lehetőség van az<br />
erdőterületek, fásítások növelésére és ezzel a biológiai sokféleség növelésére, illetve a táj<br />
változatosabbá, turisztikai szempontból is vonzóbbá tételére.<br />
A térségi szerkezeti tervhez kapcsolódó ajánlások, részletes irányelveket fogalmaznak meg a táji,<br />
természeti értékek védelmére, az ökológiai hálózat területeinek biztosítására, a tájképvédelemre, a<br />
hagyományos tájszerkezet megőrzésére, fejlesztésére és a mezőgazdaság, erdőgazdaság több<br />
funkciós fejlesztésére vonatkozóan is.<br />
Az ajánlások és irányelvek megfogalmazása során támaszkodtunk a tájrendezési és<br />
környezet(védelm)i vizsgálatokban feltárt problémák, konfliktusok, táj- és környezethasználati<br />
ellentmondások elemzésére és megoldási lehetőségeik felvázolására.<br />
Mezőgazdasági tevékenységekből eredő konfliktusok és megoldásuk<br />
<strong>Baranya</strong> <strong>megye</strong> területén hagyományosan jellemző a mezőgazdasági tevékenység, elsősorban a<br />
szántóföldi növénytermesztés és az állattartás. A szántóföldi növénytermesztés környezeti terhelése a<br />
műtrágyák és növényvédőszerek takarékosabb használata miatt az elmúlt években csökkent. A<br />
felszín alatti vizek védelmét segíti a tápanyag-felesleg jelentős csökkentése, például megfelelő<br />
trágyázási gyakorlattal.<br />
A hatékony agrár-környezetvédelmi intézkedések fontos eszköze erózió-, belvíz- és nitrát érzékeny<br />
területeken a művelési ág vagy mód váltása, illetve a területhasználat módosítása erdősítéssel,<br />
gyepesítéssel, élőhelyek létrehozásával. A felszíni vizek vízminőségének javításában dombvidéken a<br />
tápanyag-gazdálkodás mellett az erózió csökkentésével lehet számottevő eredményeket elérni, amely<br />
ennek megfelelő művelési módszerek alkalmazását jelenti, vagy alkalmazható magát a forrást<br />
megszüntető művelési ág-váltás. A vizek VKI szerinti „jó állapotának” eléréséhez a dombvidéki kis<br />
vízfolyások felső szakaszain mindenképp indokolt a szántóerdő művelési ág váltás. Az erdők<br />
jótékony vízvisszatartó és a talaj vízmegkötő funkciója párosítható a szántók kiszorításának hatására<br />
csökkenő tápanyagszennyezéssel. A vízfolyások alsóbb szakaszain, szélesebb völgyekben és<br />
síkvidéki jellegű vízfolyásokon pedig elsősorban szántó-gyep konverzió jelenthet megoldást, illetve<br />
enyhébb esetben a művelési mód váltása. Utóbbi esetben a vízfolyások mellékén a megfelelő<br />
védősávok (erdő, mező) kialakításával kell az intézkedést hatását erősíteni. Ezeket a folyamatot<br />
segítik az EU támogatással ösztönző programjai (pl. az agrár-környezetgazdálkodási program) is.<br />
A jelenleg is működő országos Nitrát Akció-program keretében a jogszabályban kijelölt nitrátérzékeny<br />
területeken a kötelezően alkalmazandó „helyes mezőgazdasági gyakorlat” betartása a feltétele a<br />
közvetlen mezőgazdasági kifizetéseknek. Az akcióprogram harmadik fázisa jelenleg zajlik (a 2008-<br />
2011 közötti időszakban). A <strong>megye</strong> területén lévő felszín alatti víztestek nem csak a kijelölt nitrátérzékeny<br />
területen mutatnak 50 mg/l-nél magasabb nitrát-koncentrációt, ezért a program 2011. évi<br />
felülvizsgálata keretében indokolt a nitrát-érzékeny területek módosítása.<br />
Az erózióval szembeni védelem jelenleg a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot (HMKÁ)<br />
betartatásán keresztül érvényesül. A 12 % lejtőszög feletti területeken kötelezően betartandók a<br />
vetésváltásra és agrár-technikai eszközök alkalmazására (szintvonalra merőleges művelés vagy<br />
talajtakarás valamely módozata) vonatkozó szabályok. Ez a közvetlen kifizetések további feltétele. Az<br />
5-12 % közötti lejtőszögű területeken a vállalás önkéntes. Az erózió csökkentését hatékonyabbá<br />
teheti, ha az erózió-érzékeny területek kijelölésében a lejtőszögön kívül egyéb szempontok is<br />
megjelennek (pl. talajtakaró, lefolyási viszonyok). Az erózió-érzékeny terület, és az annak megfelelő jó<br />
gyakorlat bevezetése a nitrát-érzékeny területekéhez hasonló jogszabályi hátteret igényel.<br />
Tsz.: 1001<br />
2011. december<br />
Fájl: <strong>Baranya</strong>_TrT_II_2011_12_05<br />
149