baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...
baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...
baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>Baranya</strong> <strong>megye</strong> területrendezési <strong>terve</strong> – megalapozó munkarészek<br />
és rendezési cél a táji változatosság, mozaikosság fenntartása: gyepek - ligetek - erdők, nádasok,<br />
nedves - vizes élőhelyek megóvása illetve területi részarányuk növelésének elősegítése.<br />
- Az intenzív művelésből kivonandó öko- (bio-) és egyéb külterjes mezőgazdálkodásra sem<br />
alkalmas területek elsősorban extenzív gyepgazdálkodással, honos fafajokkal történő ligetes<br />
fásítással, halastóként vagy egyéb vizes- nedves élőhelyek kialakulására módot adó formában<br />
hasznosítandók.<br />
- A térségben elsődlegesen a táj értékeinek és karakterének megőrzését szolgáló tájhasznosítási<br />
módokat szükséges támogatni. Ezen belül - a területi adottságok és alkalmasság<br />
figyelembevételével - az extenzív gyepgazdálkodás - rét és legelőgazdálkodás -, ár- és hullámtéri<br />
gazdálkodás, víztározás, halastavak, és többcélú tározók létesítése élvezzen prioritást. A<br />
mezőgazdasági térség gyengébb termőhelyi adottságú területein - az agrár, a környezetvédelmi<br />
és az erdészeti támogatási formák összehangolt alkalmazásával - ösztönözni kell a<br />
szántóterületek arányának csökkentését, a gyep és erdőterületek arányának jelentős növelését. A<br />
vízfolyások menti hullámtéri területeken és a <strong>megye</strong>i területrendezési tervben ökológiai<br />
zöldfolyosóként <strong>terve</strong>zett területeken található szántóterületeket erdősíteni, fásítani, illetve<br />
gyepesíteni célszerű.<br />
- A mezőgazdasági térség beépítésre szánt területté való minősítése általában nem kívánatos,<br />
kivételesen csak abban az esetben, ha a terület természeti-, tájképi értékei nem károsodnak,<br />
adottságai is fennmaradnak, továbbá a terület biológiai sokfélesége sem károsodik<br />
helyreállíthatatlanul. A térségben - a <strong>megye</strong>i szerkezeti tervben ábrázolt területeken és<br />
építményeken túlmenően - új építmény létesítése is csak indokolt esetben, a természeti értékek,<br />
tájképi adottságok károsítása, sérelme nélkül legyen lehetséges. Fáslegelőn, nedves réten és<br />
lápos-mocsaras területen ill. azok 500 méteres körzetében a vonalas létesítmények telepítése<br />
elkerülendő. A vízkincs megőrzendő, a felszíni és csapadékvizeket lehetőleg helyben kell tartani,<br />
a talajvíz csökkenését eredményező tevékenység csak kivételesen, indokolt esetben végezhető.<br />
- A mezőgazdasági térségben a táj- és természetvédelmi szempontoknak alárendelten kell<br />
elősegíteni az erdősávok, fasorok telepítését, de elsődlegesen a meglévő mezsgyék, facsoportok,<br />
erdősávok védelmét kell biztosítani.<br />
Az érzékeny természeti területek a jelenlegi metodika szerint ugyan nem jelenítendők meg kötelező<br />
önálló övezetként, de alátámasztó információként célszerű az ismeretük és feldolgozásuk. A jelenleg<br />
hatályos terv önálló övezetként tartalmazza és területrendezési szempontból is lényeges előírásokat,<br />
ajánlásokat fogalmaz meg.<br />
Az ÉTT-k csak részben vannak átfedésben a természetvédelmi oltalom alatt álló területekkel. A 2002-<br />
ben lehatárolt ÉTT-k mintegy 20%-a védett természeti terület. A természetvédelmi célú agrárkörnyezetvédelmi<br />
kifizetések igénybevételére jogosult MTÉT mintaterületeknek mintegy 50%-a a<br />
Natura 2000 hálózat része, 20 %-a pedig védett természeti terület.<br />
Az érzékeny természeti területek nem állnak természetvédelem alatt, nem tartoznak feltétlenül védett<br />
tájhoz, illetve ökológia hálózathoz, de táji - ökológiai adottságaik miatt különleges szabályokkal és<br />
lehetőségekkel is rendelkeznek. Jellemzőjük, hogy általában mezőgazdasági művelés alatt állnak<br />
(jobb esetben gyep, vagy nádas, rosszabb esetben intenzívebb művelési ágakban) és táji - természeti<br />
értékeik fenntartásához sajátos kezelésükre van szükség. Mivel ennek korlátozó és támogatási formái<br />
külön jogszabályban meghatározásra kerültek, önálló területrendezési tervi elkülönítésük nem<br />
indokolt, viszont szükséges legalább irányelvi szinten összefoglalni a fenntarthatóságuk érdekében<br />
megfogalmazható szabályokat, ajánlásokat.<br />
Az érzékeny természeti területeken támogatott természetkímélő tájgazdálkodással kell biztosítani az<br />
élőhelyek, a biológiai sokféleség védelmét, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt<br />
megőrzését. Ennek érdekében az alábbi tájhasználati és kezelési javaslatok tehetők:<br />
a területek természetes illetve természetközeli állapota megőrzendő területei beépítésre szánt<br />
területté nem minősíthetők, az övezet területén külszíni bánya nem nyitható, potenciálisan<br />
környezetszennyező létesítmény (telephely, nyomvonal) nem létesíthető,<br />
a mező- és erdőgazdasági valamint vízgazdálkodási területek a táj- és természetvédelmi<br />
szempontok prioritásának biztosításával tartandók fenn és a településrendezési <strong>terve</strong>kben<br />
kötelezően külön övezeti előírásokkal szabályozandók, amelyek meghatározása település<strong>terve</strong>zés<br />
feladata,<br />
Tsz.: 1001<br />
2011. december<br />
Fájl: <strong>Baranya</strong>_TrT_II_2011_12_05<br />
152