baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...
baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...
baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>Baranya</strong> <strong>megye</strong> területrendezési <strong>terve</strong> – megalapozó munkarészek<br />
engedélyezett tápszerek, veszélyes hulladékok stb. A növénytermesztés szabályozása kevésbé, de<br />
az állattartó telepek – minél kevesebb környezeti konfliktust okozó - helykijelölése területrendezési (ill.<br />
településrendezési) tervi feladat lehet, pl. nitrátérzékeny területek módosítása.<br />
A hatékony agrár-környezetvédelmi intézkedések fontos eszköze erózió-, belvíz- és nitrát érzékeny<br />
területeken a művelési ág vagy mód váltása, illetve a területhasználat módosítása erdősítéssel,<br />
gyepesítéssel, élőhelyek létrehozásával. A felszíni vizek vízminőségének javításában dombvidéken a<br />
tápanyag-gazdálkodás mellett az erózió csökkentésével lehet számottevő eredményeket elérni, amely<br />
ennek megfelelő művelési módszerek alkalmazását jelenti, vagy alkalmazható magát a<br />
problémaforrást megszüntető művelési ág-váltás. A vizek VKI szerinti „jó állapotának” eléréséhez a<br />
dombvidéki kis vízfolyások felső szakaszain mindenképp indokolt a „szántóbólerdő” művelési ág<br />
váltás. Az erdők jótékony vízvisszatartó és a talaj vízmegkötő funkciója párosítható a szántók<br />
kiszorításának hatására csökkenő tápanyagszennyezéssel. A vízfolyások alsóbb szakaszain,<br />
szélesebb völgyekben és síkvidéki jellegű vízfolyások mentén pedig elsősorban a szántó-gyep csere<br />
jelenthet megoldást, illetve enyhébb esetben a művelési mód váltása. Utóbbi esetben a vízfolyások<br />
mellékén a megfelelő védősávok (erdő, mező) kialakításával kell az intézkedés hatását erősíteni, mely<br />
egyben defláció csökkentő hatású is. Ezeket a folyamatot segítik az EU, támogatással ösztönző<br />
programjai (pl. az agrár-környezetgazdálkodási program) is.<br />
A jelenleg is működő országos Nitrát Akcióprogram keretében a jogszabályban kijelölt nitrátérzékeny<br />
területeken a kötelezően alkalmazandó „jó mezőgazdasági gyakorlat” betartása a feltétele a közvetlen<br />
mezőgazdasági kifizetéseknek. Az akcióprogram 3. fázisa zajlik a 2008-2011. közötti időszakban. A<br />
<strong>megye</strong> területén lévő felszín alatti víztestek nem csak a kijelölt nitrát-érzékeny területen mutatnak 50<br />
mg/l-nél magasabb nitrát-koncentrációt, ezért a program 2011. évi felülvizsgálata keretében indokolt a<br />
nitrát-érzékeny területek módosítása.<br />
Az erózióval és deflációval szembeni védelem jelenleg a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot<br />
(HMKÁ) betartatásán keresztül érvényesül. A 12 % lejtőszög feletti területeken kötelezően<br />
betartandók a vetésváltásra és agrár-technikai eszközök alkalmazására (szintvonalra merőleges<br />
művelés vagy talajtakarás valamely módozata) vonatkozó szabályok. Ez a közvetlen kifizetések<br />
további feltétele. Az 5-12 % közötti lejtőszögű területeken a vállalás önkéntes. Az erózió csökkentését<br />
hatékonyabbá teheti, ha az erózió-érzékeny területek kijelölésében a lejtőszögön kívül egyéb<br />
szempontok is megjelennek (pl. talajborítottság, lefolyási viszonyok). Az erózió-érzékeny területek, és<br />
az annak megfelelő jó gyakorlat bevezetése a nitrát-érzékeny területekéhez hasonló jogszabályi<br />
hátteret igényel.<br />
Az állattartás fellendülése szintén az EU támogatási rendszerével van szoros összefüggésben.<br />
Megállapítható, hogy elsősorban nagylétszámú állattartó telepeket üzemeltetnek, és az elmúlt<br />
években folyamatos az új telepek létesítése, és a meglévők fejlesztése, illetve kapacitásbővítése. Az<br />
állattartó telepek létesítése és üzemeltetése során gyakori környezetvédelmi probléma forrása, hogy a<br />
védőtávolságokat különböző okokból nem tartják be, ráadásul a környezetvédelmi szabályozás a<br />
bűzzel, mint légszennyezési formával nem tud érdemben foglalkozni. Az állattartással együtt járó<br />
másik környezeti terhelés a trágyakezelésből adódik, és komplex környezeti problémát okoz a felszíni<br />
víz – felszín alatti víz – talaj rendszerben, valamint a levegőben egyaránt. A lakó- és érzékeny<br />
természeti területek védelme érdekében a területrendezési <strong>terve</strong>zés során is meg kell erősíteni az<br />
állattartó telepek telepítésének szabályait. A bejegyzett telepeken kívül fontos feladat a lokális, egyéni,<br />
illegális terhelések felszámolása.<br />
Tsz.: 1001<br />
2011. december<br />
Fájl: <strong>Baranya</strong>_TrT_II_2011_12_05<br />
228