baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...

Baranya megye területrendezési terve – megalapozó munkarészek
- Kölked
- Mohács
- Sátorhely
- Somberek
A dunai LIMES, mint világörökség várományos terület
A Római Birodalom több ezer kilométeres, hegyeken-völgyeken át húzódó, folyók vonalát követő
határvonala volt a limes. A birodalom európai határvonala a Rajna és a Duna vonalára támaszkodott.
Az erődített folyami határ neve ripa volt (ripa: folyópart). A pannóniai határszakaszt ezért ripa
Pannonicanak nevezzük.
Pannonia tartomány Duna mentén húzódó határa mindvégig a Római Birodalom egyik legfontosabb
európai határszakasza volt, melyet az itt állomásoztatott igen erős, eleinte három, később négy
légióból és átlagosan harminc segédcsapatból álló haderő bizonyít. A Kr. u. I. század végétől a
fokozódó barbár támadások hatására kialakult a lineáris határvédelem, vagyis a csapatoknak a
határvonalon, vagy annak közvetlen közelében való állomásoztatása. A határ megerősítése
megkövetelte a korábban csak fából és földből épített táborok kőerődítményekké való átépítését. A
limes egy keskeny, de sűrűn és gondosan kiépített rendszerré vált.
Pannonia határszakaszán négy állandó légiótábor, 24-25 segédcsapattábor, számos időszakos tábor,
több késő római erődítmény, és mintegy 200 feltárt (vagy ismert) torony, kiserőd, hídfőállás volt. Az
erődítmények egymástól való távolsága 10-30 km, az őrtornyoké – különösen a késő római korban –
1-2 km, esetenként csak 500 méter, de mindenképpen látótávolságon belüli. Sánc, vagy bármilyen
fizikai akadály építésére nem volt szükség, mivel azt maga a Duna alkotta. A határvédelmi rendszer
igen fontos része volt a Duna, mint vízi út, és az erődítményeket összekötő hadiút, a limes-út. A
rómaiak által épített erődítmények és utak egy részét még a középkorban is használták, sőt a római
kort követően egészen a XIX. század második feléig nem is készítettek ilyen minőségű utakat.
A Római Birodalom több ezer kilométer hosszú, egyetlen nagy egységet alkotó határvédelmi
rendszere, a limes a kínai Nagy Fal után a legnagyobb összefüggő ember alkotta rendszer a Földön.
Megismerése, feltárása, maradványainak bemutatása a kulturális örökségvédelem kiemelkedő
feladata. A római limes az emberi géniusz kiemelkedő alkotása, amely napjainkig sugározza erejét, és
mindenben kielégíti a világörökségi helyszínekkel szemben támasztott követelményeket.
Ezt felismerve 2000-ben indult el egy nemzetközi kutatási munka, a Kultúra 2000 pályázat keretében.
Hazánkat a Pécsi Tudományegyetem képviselte a közös munkában. 2003-ra elkészült a
magyarországi szakasz várományosi dokumentációja, majd pedig a nevezést előkészítő szakmai
munka. A projekt kifutásával azonban bizonytalanná vált a folytatás.
Szerencsére uniós tagságunk és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szerepvállalása eredményeként
újabb pályázati projekt keretében folytatódhat a munka, immár kibővített célokkal. Ennek első
lépéseként elkészült a várományosi anyag új követelmények szerinti átdolgozása és benyújtása. A
mindmáig fennmaradt számos emlék több ország területére esik, így feltárásuk, megóvásuk és
bemutatásuk nemzetközi együttműködés keretében a legcélszerűbb. Így Ausztria, Szlovénia, és a
bulgáriai limesen dolgozó Lengyelország is részese ennek a pályázatnak. A több országot és
szervezetet átfogó, szövevényesnek ígérkező projekt összehangolását a Kulturális Örökségvédelmi
Hivatal végzi.
A római limes hazánk legnagyobb kiterjedésű, területileg összefüggő kulturális öröksége. A
védettségre váró objektumok között katonai létesítmények, erődök, őrtornyok, utak, mesterséges
gátak, sáncok és polgári létesítmények lehetnek. Az egyes különálló helyszínek közötti „kohéziós erő”
a határvonal mentén haladó limes-út, és ahol volt, az épített limes (falak, sáncok). Ennek ismert
szakaszai adják nálunk a világörökségi helyszín nyomvonalát, gerincét. A limes út, illetve a Duna
nyomvonalát követve kijelölhetők azok a települések, amelyek kül- vagy belterületei érintettek
lehetnek a projektben.
A római limes az UNESCO által kijelölt egységes világörökségi területet fog alkotni, mely 8 országot
érint, a Magyarország részvételével is jelenleg folyamatban lévő projektben pedig 5 ország vesz részt.
Tsz.: 1001
2011. december
Fájl: Baranya_TrT_II_2011_12_05
66