baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...

Baranya megye területrendezési terve – megalapozó munkarészek
Homorúd, Hosszúhetény, Ipacsfa, Kárász, Kémes, Kemse, Keszü, Kisharsány, Kisjakabfa,
Kisszentmárton, Kistótfalu, Komló, Kórós, Kovácshida, Kölked, Kővágószőlős, Kővágótöttős, Lúzsok,
Magyaregregy, Magyarmecske, Mánfa, Márfa, Máriakéménd, Markóc, Matty, Máza, Mecseknádasd,
Mindszentgodisa, Mohács, Monyoród, Nagyharsány, Nagytótfalu, Óbánya, Orfű, Palkonya, Pécs,
Pécsvárad, Pellérd, Piskó, Rádfalva, Sámod, Siklós, Somberek, Sósvertike, Szaporca, Szászvár,
Szava, Szederkény, Székelyszabar, Szentkatalin, Tésenfa, Túrony, Vásárosdombó, Vejti, Vékény,
Velény, Villány, Villánykövesd, Vokány, Zaláta, Zengővárkony, Zók.
„Érzékeny”:
Adorjás, Ág, Almamellék, Almáskeresztúr, Alsómocsolád, Áta, Babarc, Bakonya, Baksa, Bánfa, Bár,
Baranyahidvég, Baranyaszentgyörgy, Baranyajenő, Basal, Belvárdgyula, Beremend, Berkesd,
Besence, Bezedek, Bikal, Birján, Boda, Bodolyabér, Bogád, Bogádmindszent, Bogdása,
Boldogasszonyfa, Bóly, Borjád, Bosta, Botykapeterd, Bürüs, Csányoszró, Cserdi, Csertő,
Csonkamindszent, Dencsháza, Dinnyeberki, Dunaszekcső, Egerág, Egyházaskozár, Ellend, Endrőc,
Erdősmárok, Erdősmecske, Erzsébet, Fazekasboda, Feked, Felsőegerszeg, Garé, Gerde, Gerényes,
geresdlak, Gilvánfa, Gödre, Görcsöny, Görcsönydoboka, Gyód, Gyöngyfa, Gyöngyösmellék, Hásságy,
Hegyhátmaróc, Helesfa, Himesháza, Hirics, Hobol, Horváthertelend, Husztót, Ibafa, Illocska,
Ivánbattyán, Ivándárda, Kacsóta, Kákics, Kásád, Katádfa, Kátoly, Kékesd, Kétújfalu, Királyegyháza,
Kisasszonyfa, Kisbeszterce, Kisbudmér, Kisdér, kisdobsza, Kishajmás, Kisherend, Kiskassa, Kislippó,
Kisnyárád, Kistamási, Kistapolca, Kisvaszar, Kovácsszénája, Kozármisleny, Köblény, Kökény,
Lánycsók, Lapáncsa, Liget, Lippó, Liptód, Lothárd, Lovászhetény, Mágocs, Magyarbóly,
Magyarhertelend, Magyarlukafa, Magyarsarlós, Magyarszék, Magyartelek, Majs, Maráza, Marócsa,
Márok, Martonfa, Mecsekpölöske, Mekényes, Merenye, Meződ, Molvány, Mozsgó, Nagybudmár,
Nagycsány, Nagydobsza, Nagyhajmás, Nagykozár, Nagynyárád, Nagypall, Nagypeterd, Nagyváty,
Nemeske, Nyugotszenterzsébet, Ócsárd, Ófalu, Okorág, Okorvölgy, Olasz, Old, Oroszló, Ózdfalu,,
palé, Palotabozsok, Páprád, patapoklosi, Pécsbagota, Pécsdevecser, Pécsudvard, Pereked, Peterd,
Pettend, Pócsa, Pogány, Regenye, Romonya, Rózsafa, Sárok, Sásd, Sátorhely, Sellye, Siklósbodony,
Siklósnagyfalu, Somogyapáti, Somogyhárságy, Somogyhatvan, Somogyviszló, Sumony,
Szabadszentkirály, Szágy, szajk, Szalánta, Szalatnak, Szárász, Szebény, Szellő, Szemely,
Szentdénes, Szentegát, Szentlászló, Szentlőrinc, Szigetvár, Szilágy, Szilvás, Szőke, Szőkéd,
Szörény, Szulimán, Szűr, tarrós, Tékes, Teklafalu, Tengeri, Téseny, Tófű, Tormás, Tótszentgyörgy,
Töttős, Udvar, Újpetre, vajszló, Várad, Varga, Vásárosbéc, Vázsnok, Véménd, Versend.
„Kevésbé érzékeny”: nincs.
A talajvíz általában szennyezettnek tekinthető. A települések beépített területén a talajvíz nagyrészt a
kommunális szennyvíz-szikkasztások következtében szennyeződött el. A másik jellemző diffúz
szennyezési forma a mezőgazdaság terhelése. A műtrágyák, trágyák, valamint a gyom- és rovarirtó
szerek felhasználásának módja miatt a művelt területek alatt sok helyen a nitrát, ammónium és
peszticid (növényvédőszer) szennyezés határérték feletti, vagy a határérték közelében van. A
jelenlegi gazdálkodási technológiai következményei mellett az 1990-es évek előtti évtizedekben
folytatott, túlzott mértékű műtrágya és növényvédőszer-használat káros hatása a mai napig
kimutatható talajvizeinkben. Valamivel kedvezőbb helyzetben vannak a magasabban fekvő területek,
ahol a mélyebben elhelyezkedő talajvíz feletti vastagabb fedőréteg a szennyezés egy részét
visszatartja, a szennyező hatás azonban itt is egyértelműen kimutatható. Ritka kivételektől eltekintve
a művelt területek alatti talajvíz ezért gyakorlatilag ivásra nem alkalmas. Az állattartással összefüggő,
az előző fejezetben ismertetett folyamatok a felszín alatti vizeket is veszélyeztetik. A problémát
súlyosbítja, hogy az ivóvízkivételre használt, mélyebben található rétegvizek a felszín felől, a
szennyezett talajvízből kapják utánpótlásukat. A szennyezett talajvíz hatása ezért már kimutatható a
sekélyebb rétegvizekben is.
Kiemelkedően sok (32 db) a pannóniai vagy a karszt hévízkút is. Minősített gyógyvíz Harkányon van.
A megye felszín alatti vizeinek kitermelése és hasznosítása az alábbi kategóriák között oszlik meg:
- rétegvíz kb. 16 millió m3
- karsztvíz kb. 6 millió m3
- gyógyvíz kb. 1 millió m3
- talajvíz kb. 0,8 millió m3
- termálvíz kb. 0,2 millió m3
- parti szűrésű víz kb. 0,1 millió m3
Tsz.: 1001
2011. december
Fájl: Baranya_TrT_II_2011_12_05
43