baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...

Baranya megye területrendezési terve – megalapozó munkarészek
2.8.2 Felszín alatti vízkészletek
A felszín alatti vízkészletet a talajvíz, a rétegvíz és a karsztvíz alkotja. A talajvizek változó mélységben
fordulnak elő. A mélyebben fekvő területeken magasabban fekszenek, de minőségük szinte az egész
megye területén már a 20 század utolsó negyedében ivóvízként való hasznosításra alkalmatlan volt. A
megyében a szennyvízelvezetés közcsatornás megoldásának a késlekedésével, mivel jellemzően a
szennyvizet a talajba szikkasztották, hatására a talajvíz réteg elnitrátosodott, ezzel a talajvíz
ivóvízként való hasznosításra már nem felelt meg. A megyében a talajvíz ivóvíznek is megfelelő
vízminősége legfeljebb a beépített területtől távolabbra eső területeken fordul elő, ott is az ivóvízként
való használhatóságához a vízminőség folyamatos ellenőrzése szükséges.
A hidrogeológiai adatok alapján a Duna és a Dráva közelében nagyon jó vízadó rétegek fordulnak elő.
A kitermelhető rétegvíz meghaladja a helyi igényeket, így, különösen a Dráva mentén a rétegvizek
távlati vízbázisnak is tekinthetők. A megye észak-keleti része viszont rétegvizekben kedvezőtlenebb
adottságú.
Fekete-víz vízgyűjtőjén nagyon sok a sérülékeny üzemelő vízbázis, ezeknek döntő hányadának a
hidrogeológiai vizsgálata és védőidomának lehatárolása elkészült. A védőidomon belül az előírások
betartása nagyon fontos. A Fekete-víz vízgyűjtőjén több település helyi vízbázisát jelentő vízadó
rétegből kitermelt víz vízminősége azonban kifogásolható, amelynek javítási feladatait vízművenként,
a helyi gondok kezeléseként kell megoldani.
Kapos és a Sió vízgyűjtőjén fekvő területen is sok a sérülékeny vízbázis, de az Alsó-Duna jobb parti
vízgyűjtőjén, Villány térségében, Mogyoród-Versend-Máriakéménd, Székelyszabar, Somberek-Bár,
Majs térségének vízbázisai sérülékenyek, Felső-Bácska vízgyűjtőjéhez tartozó Mohácsi-Homorúd
térsége is kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen fekszik.
A megyében a karsztvíz előfordulása a karbonátos alaphegységekhez kötődik. A Nyugat-Mecsekben,
a Szederkény-bári rögvonulatban, a Villányi hegységben és környékén van megfelelő mennyiségben
kitermelhető karsztvíz. Meg kell jegyezni, hogy a Villányi hegységben ivóvízként kitermelhető karsztvíz
mennyisége szigorúan korlátozott, mivel a harkányi gyógyvízzel közvetlen kapcsolatos, azaz
egymásra hatnak.
A kitermelhető és hasznosítható karsztvíz kontingens teljesen lekötött. Meleg karsztvíz vízkivétel
Harkányban, Szigetváron, Magyarhertelenden és Sikondán van.
A nagyobb mélységbe nyúló rétegvizek a 30 o C-os hőmérsékletet is elérik, ezeknek a meleg-vizes
hasznosítására Mágocs, Szentlőrinc településeknél van lehetőség.
A megye hévizeire jellemző, hogy az összes sótartalmuk minden esetben meghaladja az 500 mg/dm 3
értéket, ami az ásványvízzé minősítés feltétele. Különös adottsága a szulfidtartalom, amely
Harkányban az egyik gyógy tényező. A sótartalom azonban nehezíti a hasznosítását, mivel a
vízgazdálkodási és környezetvédelmi szempontból is igényelt hasznosított víz víz-visszasajtolása
gazdaságosan nem megoldható. Az előforduló termálvízkincs hasznosításának terjedésének ez a
meghatározó korlátja.
Tsz.: 1001
2011. december
Fájl: Baranya_TrT_II_2011_12_05
178