baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...

Baranya megye területrendezési terve – megalapozó munkarészek
2.8.3 Vízrendezés, árvíz- és belvízvédelem
A vizsgálatokban is részletezettek szerint vízjárta területek hasznosítására emberi beavatkozás nélkül
nincs lehetőség. Baranya megyét érintő korábbi feljegyzések már a római időkből és a középkorból is
jeleztek mederalakító munkálatokat, azonban komolyabb, a vízfolyásokat érintő beavatkozások a 18.
századi ipari-kereskedelmi fejlődéssel együtt történtek. Ekkor készültek az első lecsapolások,
csatornaépítések és az első jelentősebb árvízmentesítő beavatkozások, valamint malom csatorna,
malomgát építésével igyekeztek a víz energiáját is hasznosítani.
A Fekete-víz alegység területén is a 18. században végezték az első komolyabb vízrendezési munkát,
ekkor építették a Dráva menti árvízvédelmi gátat és még néhány vízfolyás medrének rendezését.
Ekkor kezdték az Alsó-Duna alegység területén és a Felső-Bácskai területen is a Duna menti gátakat
építeni. A Duna menti jelenlegi árvízvédelmi fővédvonal 1876 utáni megerősítéssel, annak
továbbfejlesztésével alakult ki. A mai méreteit az 1965-ös árvízutáni helyreállítás során nyerte el.
Mohács belterületét védő támfal 1990-93 között épült. A Dunán lefutó árhullámok Dunaszekcső
térségében gyakran okoznak ma is gondokat, a település védelme érdekében az árvízi biztonságot
növelő beruházás megvalósítására lesz szükség.
A 19. században a Fekete-víz és a Pécsi-víz rendezésére, a Korcsina-csatorna kiépítésére került sor.
A Fekete-víz jelentősebb ágainak, mellék-ágainak rendezésével egyidejűleg a Fekete-víz torkolatát is
új helyre helyezték. A régi torkolat Régi-Fekete-víz vízgyűjtőként maradt meg.
A 20. században is folyamatosan végeztek mederrendezési munkákat. A 70-es évektől a kézi
munkavégzést fokozatosan a gépek vették át. Azok a mederszakaszok, melyeken a gépi üzemeltetés
feltételei nem voltak biztosítottak, azok a karbantartásból kimaradtak. A karbantartás hiányában
feliszapolódás, növénybenövések szűkítették a meder térfogatot, rontották a vízszállító képességet.
Ennek megoldására a 90-es évektől elindult a medrek rekonstrukciója, egyre jobban érvényesítve az
ökológiai szempontokat is. Ma már a főbb befogadók rekonstrukciója megtörtént, a medrek gépi
karbantartása biztosított.
A Dráva védvonal két szakaszból áll, a Drávaszabolcsi védelmi szakaszból (Dráva bal parti és a
Fekete-víz bal- és jobb parti, Pécsi-víz bal parti védvonal), valamint a Drávasztárai védelmi
szakaszból (Dráva bal parrti védvonal).
A Drávaszabolcsi árvízvédelmi töltés magyarországi szakasza Old község alatt –a Dráva bal partjánaz
országhatártól indul és Kelemenligetig tart. A Drávasztárai árvízvédelmi szakasz Kelemenligetnél
kiindulva a Dráva folyó medrét a bal parton nagyjából követve Drávagárdony határáig (Baranya
megyében Felsőszentmártonig) tart. A töltés végszelvényétől Barcsig a folyó bal partján magaspart
húzódik, itt árvízvédelmi művek nem épültek.
A Dráva balparti védvonal teljes hosszában az árvízvédelmi töltés előírt magassága (+1,20 m-es
magassági biztonsággal) a 11/2010 (IV.28.) KvVM rendeletben került meghatározásra. A Dél-
Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság kezelésében levő töltés ezzel szemben a horvát
államhatár és Drávasztára között átlagosan csupán 0,6 m-es magassági biztonsággal épült ki az
1970-es évek végén. A Drávasztára felett levő (és Somogy megyében folytatódó) árvízvédelmi töltés
magassága megfelelő. A kezelő vízügyi Igazgatóság az 1990-es évektől kezdte meg a töltésfejlesztés
előkészítését. A fejlesztés végül 2008-ban ténylegesen is megkezdődött. Az országhatártól 5,1 km
hosszban 2010-ben (Oldi Öblözet Projekt)befejeződött, majd folytatásként további 20 km-es
szakaszon várhatóan 2014-ig kiépül.
A második szakasz (Drávaszabolcs-Kémes öblözet projekt) a Dráva töltésen a Feketevíz torkolatáig
és a visszatöltésezett Fekete-víz és Pécsi-víz bal parti töltések kiépítését jelenti. A projektre a
támogatási szerződés aláírásra került. A fennmaradó Kémes-Drávasztára közötti szakasz a későbbi
pályázati lehetőségek függvényében kerül fejlesztésre.
Az Alsó-Duna jobb parti vízgyűjtőjéhez tartozó Karasica patak medrét 1930-as években rendezték, az
50-es években újra rendezésre szorult, majd a 70-es években, a nagy árvíz után újra helyreállították
és akkor nyerte el Villány alatti szakasza a mai formáját.
Tsz.: 1001
2011. december
Fájl: Baranya_TrT_II_2011_12_05
180