baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...

Baranya megye területrendezési terve – megalapozó munkarészek
Dunaszekcső
Már a bronzkorban nagyobb emberi telep volt, de a kelták idejében község is volt. Fekvése és
közvetlen környéke már a legősibb korban is alkalmas volt arra, hogy itt emberek telepedjenek meg. A
községet és annak határát – észak-déli irányban – a Duna osztja ketté. Dunaszekcső a történelem
során a megye, a régió életében mindig jelentős szerepet játszott. Ennek elsőrendű oka földrajzi
fekvése. A különböző korok, népek fontos útjai, amelyek stratégiai és gazdasági szerepet játszottak,
áthaladtak rajta. Itt az emberek megtelepedtek, keresve boldogulásukat. Ilyen volt már az újkőkor
korai szakaszában a Körösi kultúra, majd a rézkor késői szakaszában a Péceli Kultúra képviselői éltek
itt. A Kálváriahegyen és a Várhegyen rájuk vonatkozóan települést tártak fel, emellett szórványos
leletek is kerültek a múzeumba. A bronzkor korai szakaszából a Somogyvár-Vinkovci Kultúrára
vonatkozóan szintén szórványos leletek kerültek napvilágra. A középső szakaszról, a Mészbetétes
Edények Népére vonatkozó felszíni kerámiatöredékeket elemezhettek a régészek. Az utánuk
következő Urnamezős Kultúra táltöredékeket, bronzlándzsát, fúrókat, lyukasztókat hagyott maga után.
A keltáktól mély tálak, nagyobb edények, fazekak, bronzveretek maradtak ránk.
A falu műemlékei a 18-19. századból valók. A római katolikus templom klasszicizáló stílusban épült,
homlokzata oromzatos. A templom előtt álló kőkereszt 1819-ből való. A régebbi, 18. századi templom
ma magtár, a szerb templom a 18. századból maradt ránk. Az általános iskola a Jankovich család
kúriája volt, majd a 19. század elején részben átépítették. A régi temetőben álló kápolnát a 19. század
első felében klasszicista stílusban átalakították. A Duna mellett a dombtetőn egy 15. századbeli
kolostor romjai láthatók.
Hosszúhetény
Hosszúhetény a falusi turizmus kedvelt célpontja, a Zengő és a Hármashegy lábánál festői
környezetben fekvő falu. A nagyközség területén már a kőkor idején megjelentek az első letelepülők.
A római időkben is jelentős település volt, melynek emlékét egy római-kori villa maradványa őrzi. A III-
IV. századból való római villa nyomait 1937-ben tárták fel. Az épület valószínűleg egy nagybirtok
középpontjához tartozott. A villától keletre egy téglasír is előkerült, ami elpusztult ugyan, de
ugyanezen a helyen később még négy téglasírt tártak fel. Hosszúhetényről az első írásos feljegyzés
1091-ből való, melyben Villa Heten illetve Hetyn néven említik. A középkorban a falu vásárairól volt
nevezetes. A török uralom ideje alatt végig lakott volt, a hódoltság végére pedig Baranya egyik
legnagyobb lélekszámú helységévé növekedett. Lakossága a múlt század első feléig magyar volt, az
1800-as évek második felében pedig több német család is letelepedett itt. Hosszúhetényhez tartozó
két település Püspökszentlászló és Kisújbánya.
Püspökszentlászló nevét 1235-ben egy adománylevél említette. A szájhagyomány szerint Szent
László király a falu közelében vadászat közben egy nagy zivatar elől egy barlangban keresett
menedéket, melynek helyén később templomot építtetett. A település középkori magyar falu, mely
évszázadokon át a pécsi püspök birtoka volt. A török hódoltság alatt elnéptelenedett, majd az 1760-as
években németek telepedtek itt le. A község klasszicizáló-barokk stílusú kastélyát Eszterházi Pál
építtette 1797-ben. A közigazgatásilag Hosszúhetényhez tartozó faluban összesen 32 telek található,
nagyrészt eredeti állapotban megőrzött, több száz éves parasztházakkal. Állandó lakos kevés van, a
házak nagy részét üdülőként használják, néhány házban falusi vendégfogadás is működik.
Püspökszenlászló az évek során a Mecsek kedvelt üdülőfalujává, a Dél-Dunántúl csiszolatlan
ékkövévé vált, köszönhetően szerencsés fekvésének, ezerarcú növényvilágának és kellemesen hűvös
klímájának.
Kisújbánya a XVIII. században létesült, az itt letelepült Franken környéki bajor telepesek alapították.
Neueglashütte névre keresztelték, mivel a területen üveghuta működött. A Kelet- Mecsek erdei
ugyanis bükkfában gazdag területek voltak, mely fafajta elengedhetetlen az üveggyártásban. Az
üvegolvasztás rengeteg bükkfát emésztett fel, ezért rövidesen új, fában gazdag területet kellett
keresni a huták számára, így jött létre Pusztabánya. Kisújbánya a „magyar Svájcnak" is nevezett
kelet-mecseki tájvédelmi körzet közepén, egy festői szépségű völgyben található a község ma is
kedvelt turisztikai célpont. A falun patak folyik keresztül, és több forrás is található a területén. A
Tsz.: 1001
2011. december
Fájl: Baranya_TrT_II_2011_12_05
69