baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...

Baranya megye területrendezési terve – megalapozó munkarészek
területén fejedelmi udvarház és két templom állt. Ezt a birtokot adta István király a bencés rendnek.
Pécsváradot a monostorról és a Vashegyről (a Zengő középkori neve) nevezik meg 1212-ig:
monasterium Sancti Benedicti. WARAD = vár(acska), kis vár, írják le 1212-ben először egy peres
iratban. Mai alakjában Károly Róbert írja le először a hely nevét, aki Pechwaradról keltezi egy levelét
1316-ban. A török hódoltság idején Pécsvárad az 5 baranyai náhie (bírósági székhely) egyike. A
virágzó középkori város a török időben lehanyatlik. Ebben az időben szerbek települnek a városba.
1689-től a pécsváradi apát megkezdi a németek betelepítését, akik 1711-1712-ben érkeznek
tömegesen. A nagybirtokot Mária Terézia 1778-ban közalapítványi uradalommá alakítja. A pécsváradi
uradalom ezután egyike a történelmi Magyarország 5 főtiszti kerületének, tisztviselőinek házakat épít
a város területén, melyek ma is állnak. A hiteleshely 1778-ig működik a várban, 1848-ig a várban van
az úriszék, a földesúri törvényszék. 1793-tól fogva Pécsvárad katonai állomáshely, ahol laktanya és
kórház van a Hardegg vasas lovasok számára. A katonák a múlt század végéig tartózkodtak itt.
1849 októberében alakult meg a pécsváradi járás, amely 1966-ig állt fenn. 1909-ben kezdték építeni a
Pécs-Bátaszéki vasútvonalat, 1912-ben indult a személyszállítás, felélénkült a gazdasági élet. A
legnépesebb iparos céh, a molnárság évszázadokon keresztül, 1948-ig mintegy 25 vízimalmot
működtet Pécsváradon. 1918 őszétől Pécsvárad is az antant szerb megszállás alá kerül, 1921
augusztusában, a megszállás végeztével a helyi szerbség Jugoszláviába távozik, eltűnik
Pécsváradról. Mindkét világháború pusztításai megkímélték a települést. 1945 után Pécsvárad népe,
társadalma alapvetően átrendeződik, kicserélődik. 1948-ban földművesszövetkezet alakul, 1951-ben
alakul meg a Kisipari Termelőszövetkezet a helyi iparosokból. Az államosítások, szövetkezetesítések
korában sem települt Pécsváradra a helytől idegen vagy környezetszennyező ipari tevékenység.
Megőrződtek a hely hagyományai: a gyümölcstermesztés, szőlőművelés, iparűzés, erdőgazdálkodás,
idegenforgalom, sokféle szolgáltatás, és az értelmiség jelentős koncentrációja. 1953-ban megépült a
6. sz. főútvonal. A község keleti határában új családi házas településrész alakult ki az ötvenes évek
végétől napjainkig. Pécsvárad történelmi településrésze ugyanakkor szinte érintetlen maradt.
Pécsvárad viszonylag kis területe ellenére, gazdag és sokrétű – a kulturális fejlődésnek táptalajt nyújtó
és az idegenforgalom számára oly vonzó – táji, történelmi és műemléki értékkel rendelkezik: Hazánk
második bencés kolostorát Pécsváradon alapította I. Szent István király, az igen rangos Pécsi
Püspökséggel közel egyidőben. A Dél-dunántúli régióban a pécsváradi vár is speciális helyzetű,
hiszen az itt alapított kolostort csak később erődítik várrá, így az egyetlen kolostorvár lesz a
térségben. A település oly nagy jelentőséggel bírt a középkorban, hogy két vásártere és két
plébániatemploma volt, melyek közül a Mindenszentek temploma Magyarország egyik első datálható
középkori temploma, mely már a kolostor alapításakor állt. Pécsvárad 52 országosan védett
műemléket és egy műemléki környezetet tudhat magáénak, mely közigazgatási területéhez
viszonyítva, országos viszonylatban is jelentős. Fejlődése során nem rombolta le értékeit, hanem
megőrizte és továbbfejlesztette, így ma is eredeti formájában csodálható meg a település két
középkori vásártere és az azt övező, országos szinten is egyedülálló középkori térstruktúra.
Különösen fontos, hogy műemlék épületek állnak a fontosabb utak mentén és csatlakozási pontjain,
melyek szintén méltóképp őrzik a középkori település emlékeit. A település fő motívuma a már
messziről feltárulkozó kolostorvár és három templom együttese, mely kiemelkedő tájképi értéket
képvisel. Pécsvárad további értéke a település változatossága. A műemlékek szomszédságában
elhelyezkedő nagy kiterjedésű zöld felületek szintén a település értékmegőrző fejlődése során váltak a
város szerves részévé. A történelmi betelepítéseknek köszönhetően Pécsvárad népi
hagyományokban igen gazdag, mely még sokszínűbbé teszi a település népi műemlékállományát (pl.
német telepesházak). Számos műemlék ma is a település kulturális eseményeinek helyszínéül
szolgál.
Siklós
Az i.e. III.–IV. században kelta pannonok és illírek éltek itt, majd időszámításunk kezdete körül a
Római Birodalom foglalta el, akik a II. században kiépítették az összefüggő úthálózatot. Ennél a helyi
lakosok korábban használt hagyományos kereskedelmi útvonalait is figyelembe vették, így alakult ki a
Villányi-hegység déli részén futó, Mursát (Eszéket) és Sopianaet (Pécset) összekötő főút. Siklós
környékén több római villát is magtaláltak és kiástak, ám az itt épült Serena települést és castrumot
sajnos nem. A várdombtól délre római kori temető maradványait tárták fel. A VII. századból több avar
sírt ástak ki, amelyek a IX. századig itt élt nép hagyatékai. A város nevét egy 1191-ben keltezett
oklevélben olvashatjuk először, mint a Kán nemzetségbeli Siklósi család lakhelyét és birtokának
Tsz.: 1001
2011. december
Fájl: Baranya_TrT_II_2011_12_05
74