baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...

Baranya megye területrendezési terve – megalapozó munkarészek
központját, valószínű, hogy Siklós a család első birtoka lehetett, s így névadóvá is válhatott. Magát a
várat első ízben egy 1294-es oklevél említi, már mint meglévő virágzó várat és települést, amely már
ekkor vásároshely volt. 1394-ben a Garai család tulajdona lett a vár. Erről az időszakról a gótikus
szárny és a gazdag gótikus boltozással épült várkápolna - Magyarország egyik legszebb ilyen emléke
- tanúskodik. 1515-től a Perényiek építkeztek a várban, nekik a reneszánsz átalakítások
köszönhetőek. Perényi Imre felesége volt Kanizsai Dorottya, akinek szobra a várárokban áll. Kanizsai
Dorottya és férje temettették el a mohácsi csata elesett katonáit.
Az oszmán hódoltság alatt a törökök erődnek használták a várat. A külvárosban mecseteket építettek,
ezek közül is kiemelkedett a rózsaligettel övezett Malkocs bej dzsámi. A XVIII. században a Batthyány
család barokk stílusban átalakította és kiegészíttette a várat, amely a XIX. századra elveszítette
katonai jelentőségét. A XVIII. századi, formáját máig őrző erődítmény spanyolbástyájának teraszáról
pompás a kilátás Siklósra és a közeli szőlőültetvényekre. A külső várfalon belül álló Ferences
templom a XIV. században épült. Szent Annának szentelték, és gótikus szentélyét itáliai hatásról
tanúskodó kora reneszánsz freskók díszítik, és itt látható Garai I. Miklós sírköve is. A Szerb-ortodox
templomot a XV. században letelepedett szerbek és 1738-ban a hívők adakozásából emelték. A
templom leégett, amit 1783-ban a mai alakjában építettek újjá. A siklósi református egyház – a helyi
hagyomány szerint – egyidős a magyarországi reformációval. A dokumentumok szerint Siklós első
református lelkipásztora Siklósi (vagy Szilvási) Mihály volt, aki egyes vélekedések szerint a város
szülötteként költözött a mai Sátoraljaújhelyre, amely Siklóshoz hasonlóan Perényi-birtok volt
akkoriban. A siklósi református templom építését 1804-ben fejezték be. A település története a
továbbiakban nagyvonalakban megegyezik a váréval.
A különleges szubmediterrán mikroklímának is köszönhető, hogy az ország egyik legrégebbi és
legkiválóbb borvidéke is a Villányi-hegység lejtőin alakult ki, a Villány-Siklósi borvidék. Már a rómaiak
is termeltek ezen a területen bort, majd a honfoglaló magyarok – bár valamilyen szintű borkultúrát
magukkal hoztak – átvették az itt talált régi római hagyományokat, a kettő idővel keveredett, s így a
mai magyar borkultúra is igen nagy mértékben kapcsolódik ehhez a vidékhez. A török megszállás
után szerb és horvát menekültek érkeztek erre a vidékre, akik magukkal hozták a vörösbor
termelésének szokását, s mint hogy Villány területének termőtalaja a vörös szőlő termesztéséhez
kiválóan alkalmas, így a borvidék fokozatosan két részre osztódott. Villányban elsősorban vöröset
találhatunk, Siklósra a fehér borok jellemzőek, a legelterjedtebb szőlőfajta, mely egyben Siklós
zászlós bora, az Olaszrizling.
Somberek
Somberek község Baranya megye keleti részén terül el. A megyeszékhelytől, Pécstől keletre fekszik,
tőle való távolsága 45-50 km. A Baranyai-dombság egyik településeként Mohács vonzáskörzetéhez
tartozik.
A Somberek környékének legrégebbi régészeti leletei a rézkorból származnak, melyek a pécsi Janus
Pannonius Múzeumban találhatóak. A szlávok lakta települést először 1270-ben említik az írásos
források Berek néven. 1382 óta Somberek. Az 1526-ban bekövetkezett a törökök elleni mohácsi
csatavesztés után a lakók elmenekültek, de később a szétszóródott nép lassan visszatért a faluba. A
török hódoltság során elnéptelenedik az ekkor már magyar település, s a XVIII. sz. elején a szerbek,
majd ezt követően a németek népesítik be újra. Ez utóbbiak Pfalz és Schwarzwaldd környékéről
érkeznek. Az 1920-as évek alatt a szerbek Jugoszláviába távoztak, a II. világháborút követően néhány
német családot kitelepítettek. Helyükre székelyek és felvidéki magyarok érkeztek. A községben a
görögkeleti szerb és a római katolikus templomot, a gótikus templomromot és a Sauska féle uradalmi
magtárt célszerű felkeresni, mint a falu nevezetességeit. A változatos és gazdag történelmi múlt
emlékei közül feltétlenül említésre érdemesek a kora rézkori Balaton-csoport (i.e. 2500-2300), a
Somogy-vár-Vinkovci kultúra (i.e. 1900-1650) és a római lakosság leletei.
Szigetvár
Szigetvár a megyeszékhelytől, Pécstől 33 km-re nyugatra, a Zselic dombos nyúlványain és a déli
síkvidék találkozásánál, az Almás-patak mentén fekszik. A földrajzi elhelyezkedéséből adódóan
mezőgazdasági jellegű település a térség foglalkoztatási, közlekedési, oktatási, közművelődési,
Tsz.: 1001
2011. december
Fájl: Baranya_TrT_II_2011_12_05
75