baranya megye terÃ¼letrendezÃ©si terve - Baranya Megyei ...

More documents

Recommendations

Info

Baranya megye területrendezési terve – megalapozó munkarészek hatásra határozott őszi árhullám is jellemzi a folyót, amit a megyét érintő szakaszon októbernovemberi magas vízállások jeleznek. A megye kisvízfolyásainak vízjárását a hóolvadás és a csapadékmennyiség befolyásolja. A tavaszi árvizek mellett a heves esőzések, zivatarok nyomán hirtelen levonuló nagyvizek is egyre gyakoribbak. A felszín alatti vizek előfordulása, mélysége és mennyisége a megye területén jelentős különbségeket mutat. A talajvíz összefüggően a Mecsektől D-re a Dráva és a Duna síkján a vízfolyások által feltöltött, alacsonyabb térszínű területeken érhető el. A rétegvizeket összefüggően és nagy mennyiségben a Duna mentén mélyült kutak érik el. A Mecsekben a talajvízszint nem összefüggő, a Villányihegységben pedig egyáltalán nincs. A Mecsek karszt- és rétegvizeinek mennyiségét és elhelyezkedését a szerkezet és a domborzat határozza meg. A Villányi-hegység karsztvizei a hegység peremén termál- ill. gyógyvízként érhetők el (Harkány, Szigetvár). A talajvíznívó a megye alacsonyan fekvő sík térszínein 2-4 méteren van, a dombsági területeken a 2-6m mélység a jellemző. A megye termál- és gyógyvizekben az ország leggazdagabb területei közé tartozik. 1.2.6 Természetes növényzet A megye potenciális természetes növénytakarója változatos képet mutat, területén több flórajárás húzódik. A természetes növényzet jellegét a mikroklimatikus jellemzők és a helyi víz- és talajviszonyok formálták. A természetes növényzet ma már csak nyomokban lelhető fel. A megye déli síkvidéki területén a szántók illetve a rétek, legelők az uralkodóak. A táj természetes növénytakarója a szubmediterrán lágyszárú fajokban gazdag tölgy-kőris-szil ligeterdő, a gyertyános kocsányos tölgyesek, és főként a Dráva hullámterén a fűzligetek is fellelhetők. A tatárjuharos lösztölgyes a Dél- Baranyai-dombság sajátos fafaja. Az ültetvények közül az akác a legelterjedtebb, mivel gyorsan teret nyer a természetes növényzettel szemben. A Duna menti keskeny sávban az ártéri erdők is megtalálhatók. A Mecsek közel 70 százalékát borítja erdő, melynek nagyobb része őshonos fafajokból áll. Csak itt és a Villányi-hegységben fordulnak elő az ezüsthársas törmeléklejtő-erdők és a szurdokerdők. Növényvilágában szubmediterrán fajok is megfigyelhetők, továbbá számos növényfaj egyedül itt él az országban. A Mecsektől északra húzódó dombságokban a cseres és gyertyános tölgyesek, az ezüsthársas bükkösök alkotják a szántók mellett még megmaradt őshonos erdőket. A Villányi-hegység, a Dél-Baranyai-dombság és a Mecsek D-i kitettségű lejtőin a táj elválaszthatatlan részévé váltak a szőlőültetvények. 1.2.7 Talajtani jellemzés A megye területének talajviszonyaira a változatos talajtípusok elterjedése jellemző. A talajképző tényezők, így az alapkőzet típusa, a domborzati jelleg, a lejtőviszonyok és kitettség, az éghajlati adottságok, vízháztartás jellege, a természetes és részben a termesztett növényzet típusai kis területen is nagyfokú változatossággal bírnak, s ennek következtében a genetikai talajtípusok sokszínűsége alakulhatott ki. A nagyobb domborzati tagoltság és az ezzel járó változatosabb mikroklíma miatt a Zselic és a Dél- Baranyai dombságra egyaránt jellemző, hogy a magasabb térszíneiken az agyagbemosódásos barna erdőtalajok az uralkodóak, de a felszín alacsonyodásával és a csapadékmennyiség csökkenésével fokozatosan a barnaföldek, csernozjom barna erdőtalajok válnak jellemzővé. A patakvölgyekben megjelennek a rétitalajok. A Mecsekben a grániton és homokkövön a Ny-i Mecsekben az agyagbemosódásos barna erdőtalajok a legelterjedtebbek, melyek nagy vízraktározó képességűek. A vörös homokkövön podzolos erdőtalajok is kialakultak. A mészkő dominanciája jellemezte K-i Mecsekben a rendzina az uralkodó talajtípus. A Villányi-hegységben is a rendzina foglalja el a legnagyobb területet, a hegységperemeken barnaföldek, csernozjom barna erdőtalajok alakultak ki. A megye alföldi tájain a réti csernozjomok és az öntéstalajok terjedtek el leginkább a Mohácsi-sík területén. A Dráva mellékén a réti öntéstalaj az uralkodó, a Fekete-víz síkján a réti öntések mellett a réti talajok a legelterjedtebbek, de az erdei talajok is megjelennek. A megye talajadottságai a dombságokban és a középhegységekben elsősorban az erdőgazdálkodásnak, a szántóknak és a szőlőtermesztésnek kedveznek. A mezőgazdasági termelés szempontjából relatíve jó minőségű, termékeny talajok a megye déli, alföldi részét uralják. Tsz.: 1001 2011. december Fájl: Baranya_TrT_II_2011_12_05 12
Baranya megye területrendezési terve – megalapozó munkarészek A megye talajainak kötöttsége és a növényborítottság következtében szélerózió a talajokat nem veszélyezteti. A sekélyebb és kevésbé kötött talajréteggel borított nagy lejtésű felszíneket, völgyoldalakat a lineáris és az areális erózió egyaránt veszélyeztetheti. 1.2.8 Természeti erőforrások, ásványi nyersanyagok A geológiai fejlődésmenet jellegzetességei, a megye területén előforduló képződmények változatos kora a fellelhető ásványkincsek körét is meghatározzák. A korábbi geológiai korok vízborítása nyomán az építőkőnek is alkalmas különféle üledékes és mélységi kőzetek és a szénféleségek előfordulása jellemző. A megye fémes ásványokkal gyakorlatilag nem rendelkezik, az ércek közül viszont előfordul az urán a Ny-i Mecsek permi homokkövében. Sajátos, országhatáron is túlnyúló jelentőségű természeti erőforrást jelent a megye termál- és gyógyvíz készlete, és az erre alapozott nagyhírű fürdők (Harkány, Sikonda, Szigetvár) A fellelhető nyersanyagai közül az építőkőnek használható mészkő és vörös homokkő (Jakabhegy) a Mecsek építőkőzetei. A Villányi-hegység szintén túlnyomóan mészkőből áll, a beremendi cementgyár hasznosítja egy részét. A Keleti-Mecsek rejti a feketeszenet, a Nyugati-Mecsekben pedig az uránérc található. A Dráva és a Duna mente homok, illetve kavicsvagyonnal rendelkezik. A dombsági területeken a Mecsektől északra agyag előfordulások ismertek. Baranya megye sajátságos természeti erőforrásai közé lehet sorolni a tájképi értékekben gazdag tájait, kiváltképp a változatos, sűrűn erdősült középhegységi felszíneket, a karsztos formakincset a Mecsekben, a Mecsek és a Villányi-hegység páratlan tájképi értékeit. A Villányi-hegység lejtőivel összeforrt szőlőkultúra, az ország legnevesebb borvidékeinek egyike a megye legfontosabb természeti és gazdasági potenciálja. 1.3 Táj jellemzői Az ország tájföldrajzi beosztása szerint Baranya megye területén kettő nagytáj, a Dunántúli-dombság és az Alföld osztozik. Középtáji szinten a megye területének legnagyobb része a Mecsek és Tolna- Baranyai dombvidék illetve a Dráva menti síkság része. Baranya megye természeti földrajzi, tájföldrajzi rendkívüli összetettsége a kistájak szintjén mutatkozik meg igazán, amit jól mutat, hogy a területét összesen 15 kistáj érinti részben vagy teljes egészében. A megye D-i, határmenti szegélyén a Dráva-sík húzódik, a megye déli harmada sík felszín, amelyet délen a Dráva, Keleten a Duna szegélyez. A megye igazi középhegysége a Mecsek, amely a keletnyugati irányban húzódik a megye középső részén. A Villányi-hegység jóval kisebb területű és átlagmagassága is elmarad a Mecseké mögött. A két hegység között szelíd dombsági és sík felszín a Baranyai-dombság és a Fekete-víz síkja, Pécsi-síkság helyezkedik el. A Mecsek vonalától északra jóval tagoltabb dombvidéki arculatú táj húzódik, melynek főbb részei a Zselic, a Baranyai-hegyhát, a Völgység és a Geresdi-dombság. A megye kistájai között a sztyepp jellegű tökéletes síkságoktól és az ártéri erdőktől a tagolt dombsági felszíneken át a zárt erdőkkel borított középhegységig számos tájkarakter előfordul. A Mecsek vonalától délre a szubmediterrán jegyek is előfordulnak. A megye északi részét a Völgység foglalja el. A táj jellege itt erősen felszabdalt dombsági, a völgyekben sűrű vízhálózattal, melynek fő levezetője a Völgységi-patak. A megyébe benyúlik a kistáj középpontját jelentő Bonyhádi-medence egy része is. Az átlagmagasság 250-280 m közötti, amely É felé, a megyehatár irányába növekszik. A Völgységben kiváló mezőgazdasági potenciált jelentő jó termőképességű talajok vannak. Az erdőterületeken kívül a rétek és a szántók foglalnak el nagy területeket. A Völgységtől Ny-ra a Zselic helyezkedik el, amely szintén tektonikus törések mentén sűrűn feldarabolt szerkezetű, ezért élénk morfológiájú dombsági táj képét nyújtja. Legmagasabb térszíne az ÉK-Zselic. Jellegzetes lépcsős lepusztulásszintek illetve löszformák teszik változatossá. A Tsz.: 1001 2011. december Fájl: Baranya_TrT_II_2011_12_05 13
Page 1 and 2: Készült a Baranya Megyei Önkorm
Page 3 and 4: Baranya megye területrendezési te
Page 11: Baranya megye területrendezési te
Page 25 and 26: fő Baranya megye területrendezés
Page 27 and 28: fő fő Baranya megye területrende
Page 63 and 64:
Baranya megye területrendezési te
Page 65 and 66:
Page 67 and 68:
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
Page 75 and 76:
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
Page 85 and 86:
Page 87 and 88:
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
Page 101 and 102:
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
Page 109 and 110:
Page 111 and 112:
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201 and 202:
Page 203 and 204:
Page 205 and 206:
Page 207 and 208:
Page 209 and 210:
Page 211 and 212:
Page 213 and 214:
Page 215 and 216:
Page 217 and 218:
Page 219 and 220:
Page 221 and 222:
Page 223 and 224:
Page 225 and 226:
Page 227 and 228:
Page 229 and 230:
Page 231 and 232:
Page 233 and 234:
Page 235 and 236:
Page 237 and 238:
Page 239 and 240:
Page 241:
show all

baranya megye terÃ¼letrendezÃ©si terve - Baranya Megyei ...

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?