baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...
baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...
baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>Baranya</strong> <strong>megye</strong> területrendezési <strong>terve</strong> – megalapozó munkarészek<br />
- gépjárműves közlekedés<br />
- lakossági fűtés.<br />
Illetve szintén megállapítható, hogy a levegőállapot kb. 2005. évtől való javulásához (leginkább a<br />
legszennyezettebb Pécs és környékén) legnagyobb mértékben hozzájárult a:<br />
- Pécsi Hőerőmű rekonstrukciója<br />
- Pécset D-ről elkerülő út teljes szakaszának megvalósulása<br />
- tömegközlekedési járműpark korszerűsítése<br />
- forgalmas közutak rendszeres tisztítása, pormentesítése.<br />
Itt kell megemlíteni azt a sajnálatos tényt, hogy Pécs és környéke légállapotának javítása érdekében<br />
az önkormányzat által hozott rendeletet az alkotmánybíróság az elmúlt hetekben semmisítette meg a<br />
versenyhelyzet „ellehetetlenítése” indokán. Ill. azt is, hogy a gazdasági helyzet romlása miatt<br />
észrevehető az energiastruktúra oly irányú változása, hogy a földgáz használatról visszatérnek a<br />
vegyes tüzelésre, mely miatt várható, hogy az utóbbi évek jó levegőállapota újra rosszabbra fordul a<br />
több légszennyezőanyag kibocsátás miatt. Megjegyzendő, hogy a szilárd tüzelés nemcsak több<br />
légszennyezést, hanem több hulladékot is termel, mint hamu, salak stb., így számolni kell azzal a<br />
lehetőséggel is, hogy a jelenleg létesített/létesítés alatt lévő hulladéklerakók kapacitása is kevés lehet,<br />
az energiatermelési hulladékok növekedése következtében.<br />
1.7.3 Talaj- és földvédelem<br />
Mivel a talaj- és földvédelem a környezetvédelem egyik „ága”, ezért külön is tárgyaljuk, de e témakör<br />
talán a legszorosabban függ össze a vízvédelem témakörével, hiszen a talajszennyező<br />
tevékenységek akár közvetlenül, akár közvetetten is hozzájárulnak mind a felszíni, mind a felszín alatti<br />
vizek szennyezéséhez is (ill. akár fordítva is előfordulhat), ezért – bár kisebb érdeklődést vonz –<br />
legalább annyi figyelmet érdemelne, mint a vizek védelme.<br />
A Mecsek ismert ásványkincse a feketekőszén, amely nagyüzemi kitermelése – az ugyancsak<br />
jelentős uránérccel együtt – gyakorlatilag megszűnt. A feketeszén bányászat 2004-2005-ben, az<br />
uránérc bányászat 1997-ben. Feketeszén és urán bányatelkek a mai napig vannak, ill. ilyen irányú<br />
kutatási területek is, ugyanis napjainkban kezdeményezések vannak mind a szén, mind az urán (pl. a<br />
Nyugat-Mecsekben) ismételt kitermelésére. Fontos még a cementipari agyag és mészkő bányászat,<br />
mely működik. Ezen kívül óriási területek vannak szénhidrogén kutatási céllal kijelölve, pl.<br />
Mecseknádasd térségében stb.<br />
A bezárt és újranyitásra nem érdemes bányákat rekultiválni kell.<br />
A talajszennyeződések kb.<br />
- 70 %-a szénhidrogén eredetű,<br />
- 16 %-a nehézfémek és a fennmaradó<br />
- 14 % szerves és szervetlen vegyi anyagokból, trágyatárolásból adódik.<br />
Meg kell említeni a különböző telephelyeken a föld alatti szimpla falú tartályok korróziójából eredő<br />
különféle szennyeződéseket, melyek - szerencsére - többségükben lokális kiterjedésűek, és ezek –<br />
különböző technológiájú - átalakítása ill. felszámolása folyamatban van. Ill. jelentős volt még az<br />
uránércbányászati zagytározók sószennyezése. Az uránércbányák rekultivációjának vége van, már<br />
csak az utógondozások folynak. Ugyanakkor a főleg Komlón és Pécs határában volt mélyművelésű<br />
bányákkal kapcsolatban a kénsavas víz felszíni megjelenése még lehet gond, ill. pl. Pécsszabolcs<br />
területének egy része korlátozottan beépíthető a bányaművelés után ma is fellépő földmozgások<br />
miatt. Probléma még a felhagyott uránbányászati telephelyek hasznosítása is a<br />
sugárszennyezettség(től való tartózkodás) miatt.<br />
A jelenleg is működő, országos Nitrát Akcióprogram keretében a jogszabályban kijelölt nitrátérzékeny<br />
területeken a kötelezően alkalmazandó „jó mezőgazdasági gyakorlat” célja, hogy a vizek nitrátkoncentrációja<br />
50 mg/l alatt legyen. A művelési szabályok betartása a közvetlen mezőgazdasági<br />
kifizetések feltétele. Az akcióprogram 3. fázisa zajlik a 2008-2011. közötti időszakban. Bár<br />
általánosításra feljogosító átfogó vizsgálatok nem készültek, de azért megállapítható, hogy a <strong>megye</strong><br />
területén lévő felszín alatti víztestek nem csak a kijelölt nitrát-érzékeny területen mutatnak 50 mg/l-nél<br />
magasabb nitrát-koncentrációt, ezért a program 2011. évi felülvizsgálata keretében indokolt a nitrát-<br />
Tsz.: 1001<br />
2011. december<br />
Fájl: <strong>Baranya</strong>_TrT_II_2011_12_05<br />
37