baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...

Baranya megye területrendezési terve – megalapozó munkarészek
Pécsváradi kistérség
Településeinek száma: 19, központja Pécsvárad, 4.000 főt alig meghaladó népességű. Községei
jellemzően az apró, illetve a törpe falvak kategóriába taroznak. 15 ide tartozó község népességszáma
500 főn aluli.
Földrajzi helyzete: A kistérség Tolna megyével határos, a Kelet-Mecsek hegyvidék dominálja a
területet, a 6-os úttól délre lévő területei a Baranyai dombsághoz tartoznak. Központja, a történelmi
múlttal rendelkező Pécsvárad a Kelet-Mecsek tájvédelmi Körzet szélén, a Zengő lábánál fekszik
Gazdasága: A kistérség hagyományosan mező és erdőgazdálkodási terület. A mélyebben fekvő
dombhátakon kedvezőek a körülmények a kalászosok, a kukorica, a napraforgó, a repce számára. A
hegy lábánál megjelennek a szőlők, a gyümölcsösök. A bortermelésről már Szent István
alapítólevelében is találhatunk említést.
A térségbe nem települtek jelentősebb ipari vállalkozások, pár üzem van Pécsváradon.
Sásdi kistérség
Településeinek száma: 27, központja Sásd, amely a 66-os és a 611-es út csomópontjában fekszik. A
66-os út köti össze a régió két legnagyobb városát, Pécset és Kaposvárt. A 611-es úton Dombóvár
érintésével a Balaton felé autózva sokan haladnak át a településen. Az aprófalvas településrendszer
ellátásának jobb igénye hívta életre a mikrotérségi központokat: Mágocs, Sásd, Vásárosdombó,
Gödre, Mindszentgodisa, amelyek közül Sásd és Mágocs városi jogállású település.
Földrajzi helyzete: A kistérség Baranya, Tolna és Somogy megyék valamint, három természetföldrajzi
kistáj határán, részben ezek területein is fekszik. Ezek az Észak-Zselic, a Baranyai-hegyhát és
Völgység. Ez a többszörös határ menti fekvés és a történelmi településrendszer, a zsáktelepülések
magas száma lehet indoka annak, hogy ez a kistérség egyike Baranya leghátrányosabb helyzetű
kistérségeinek.
Gazdasága: A vállalkozások nagy része Sásdon, Alsómocsoládon, Mágocson, Bikalon és
Mindszentgodisán összpontosul. Jelentős a halgazdaság, a mezőgazdasági termékek feldolgozása.
Néhány középvállalkozást kivéve a mikrovállalkozások jellemzik ennek a kistérségnek a gazdaságát
is.
Sellyei kistérség
Településeinek száma: 35, a legtöbb települése nem éri el az 500 fős népességet.
Földrajzi helyzete: Az ország déli részén a Dráva mentén helyezkedik el „a világ végén”, a fővárostól
mintegy 300, Pécstől 50 km távolságra. Ebbe a kistérségbe tartozik a két világháború közti
szociológiai irodalomból jól ismert Ománság területe is. A református családok egykézése kapcsán az
irodalomban vizionált leépülés mára már minden tekintetben megvalósult. A gyönyörű kazettás
református templomokhoz már nem tartozik se tiszteletes se gyülekezet. A megüresedett épületeket
roma családok lakják. Halmozottan hátrányos kistérség
Gazdasága: Munkahely alig van a területen, még Sellyéről is sokan járnak be Pécsre dolgozni
vonattal, szentlőrinci átszállással. Sok az ingázó a környező kistérségi központokba is, Szigetvára és
Siklósra, de ingáznak Harkányba is. Gazdasága tradicionálisan a földműveléshez kötődik, annak
ellenére, hogy ehhez az adottságai nem mondhatók jónak. Az ország egyik fontos dinnyetermelő
területe van a kistérségben. Kivételes adottságokkal az erdő és vadgazdálkodás rendelkezik.
Erdősültsége magasabb az országos átlagnál és még sok másra nem hasznosítható terület vár
beerdősítésre. Jelentős a külföldi vadásztatás is. Az előbbihez kötődve számos fafeldolgozó
vállalkozás működik a területen. A térség ipari kapacitása gyenge, a helyi vállalkozók nagyobb része
önfoglalkoztató kényszervállalkozásban működik. Jellemző az alulképzettség, különösen az itt élő
roma népesség körében.
Siklósi kistérség
kistérség lakóinak 45%-a ezekben a városokban él.
Településeinek száma: 53, ezekből 29 település 300 fő alatti. A 311/2007. (XI.17.) sz.
kormányrendelet az aprófalvas területet a hátrányos helyzetű kistérségek közé sorolta.
Földrajzi helyzete: A megye déli részén helyezkedik el, délen a Horvátország határolja. Hazánkban itt
érvényesülnek leginkább a szubmediterrán hatások.
Gazdasága: Éghajlata rendkívül kedvező a mezőgazdaság számára, ez a térség egyik fontos
ágazata. Az ország első borútja is jelzi, hogy itt országosan is kiemelkedő a szőlő ágazat. A térség
műemlékei, és a siklósi vár, a harkányi gyógyfürdő, az új siklósi termálstrand mellett a borturizmus is
fontos tényező a kistérség jelentős idegenforgalmában. Az ipari potenciál Beremenden koncentrálódik
a cement és mész gyártással, a Nagyharsányi kőbányával, de Siklós ipari parkja is várja a
beruházásokat
Tsz.: 1001
2011. december
Fájl: Baranya_TrT_II_2011_12_05
21