baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...

Baranya megye területrendezési terve – megalapozó munkarészek
közlekedés vonatkozásában azonban elkerülő utak tervezésével és építésével javítani lehet az
átmenő forgalom miatt kialakult helyzeten. Ezért az elkerülő utak építése az utóbbi 10 évben
meggyorsult, több település körül már megvalósult és vannak folyamatban lévő projektek is. Bár meg
kell jegyezni, hogy ez csak a környezetszennyezés „odébbtolása” a lakott területekről a nem lakott
területekre, maga a szennyezés megmarad, talán valamivel kisebb –, de nem releváns - mértékben a
külterületeken való zavartalanabb haladás miatt.
A megyei területrendezési tervnek ezért az is feladata, hogy az országos és térségi jelentőségű
közlekedési nyomvonalak térbeli rendszerének alakítását – meglévő elemek nyomvonal-módosítása,
korszerűsítése ill. új, tehermentesítő elemek tervezése – a megye lakosságának többcélú érdekének
megfelelően befolyásolja. A települések belterületét, a védett területfelhasználású területeket, az
épített és a természeti értékek területeit elkerülő nyomvonalak kiépítésének szorgalmazása mellett a
helyes térszerkezet és területhasználat megválasztásával is sokat lehet segíteni a környezet
állapotán. Ugyanakkor kialakult –, de ésszerűen meg nem változtatható - nyomvonal esetén passzív
akusztikai zajvédelmi intézkedésekre van szükség, mely viszont nem területrendezési feladat.
A közlekedés további környezetkárosító hatása a talaj és a vizek szennyezése üzemszerű használat
és havária (természeti csapás vagy emberi tevékenység során előállt vészhelyzet) esetén egyaránt. A
csapadékvíz korszerűtlen elvezetése (ill. el nem vezetése) ahhoz vezet, hogy a talajba, és közvetlenül
vagy közvetve a vizekbe káros anyagok mosódnak be. A meglévő utak korszerűsítése, az elkerülő
utak és egyéb új útszakaszok építése során ezért kiemelt figyelemmel kell lenni e hatások hatékony
mérséklésére. A nyomvonal körültekintő megtervezése mellett fontos a vízelvezetés korszerű
megoldása és környezetvédelmi berendezések (pl. megfelelő szűrők) alkalmazása, így biztosítva a
környezeti elemek megóvását.
2.11.2 Hulladékgazdálkodással kapcsolatos konfliktusok és megoldásuk
A hulladékgazdálkodás átfogó keretszabályozását a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII.
törvény adja meg. Az egyes tevékenységek és technológiák szabályozásáról az ehhez kapcsolódó
kormány- és miniszteri rendeletek, határozatok gondoskodnak, melyek száma sokkal nagyobb
arányban szaporodott az elmúlt évtizedekben, mint a hulladékgazdálkodás eredményei.
A hulladékok egyre szaporodó léte miatt –, mint ahogy azt az EU egyik kiemelkedő fontosságú
környezetvédelmi jogszabálya, az Európai Tanács 2008/1/EK Irányelve, az IPPC (Integrated Pollution
Prevention and Control (integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés)), is felismerte – gyakorlatilag
minden környezeti tényező veszélyeztetett, úgy mint
– a levegő – pl. bűz terjesztése,
– a talaj – pl. lúgok, savak bemosódása,
– a termőföld – pl. hígtrágya nem megfelelő módon való kijuttatása,
– a felszíni víz – pl. szennyvíz felszíni vízbe való kötése,
– a felszín alatti víz – pl. talajszennyezés rétegvizekbe mosódása,
– a fauna – pl. mérgezett állati tetem más állat által való elfogyasztása,
– a flóra – pl. illegális hulladéklerakás valamely védett természeti területen,
– a lakosság – pl. a lakóterülethez túl közeli hulladékkezelő tevékenység által.
A Baranya megye területét érintő „Dél-balatoni és Sió-völgyi (megvalósult), ill. Mecsek-Dráva
(folyamatban), ill. Kaposmenti (folyamatban) Rekultivációs és Hulladékgazdálkodási Program”
keretében megvalósuló térségi hulladékgazdálkodási rendszerek kiépítését és üzemeltetését is
nehezíti a társulások nagy mérete, ezáltal a résztvevő önkormányzatok nagy száma, ami nagy
tehetetlenséget eredményez, bár általuk jelentős mennyiségű hulladékártalmatlanító létesítmény szűnt
és valósul(t) meg. E programok egyrészt kézbe veszik a megszüntethető nem EU-s színvonalú
szemétlerakók rekultivációját, másrészt EU-s előírásokat kielégítő színvonalú regionális
hulladéklerakókat valósítanak meg.
A rendezés nélkül felhagyott és az illegális hulladéklerakók szennyezik a talajt, a felszíni és felszín
alatti vizeket, a levegőt, így közegészségügyi szempontból veszélyeztető tényezők, és látványuk is
rontja a környezetminőséget. Ezeket a lerakókat szakszerűen rekultiválni kell.
Az értékes épített és természeti környezet védelme érdekében a hulladéklerakó és ártalmatlanító
létesítmények helyének meghatározásánál, engedélyezésénél körültekintően kell eljárni. A telepítés
Tsz.: 1001
2011. december
Fájl: Baranya_TrT_II_2011_12_05
226