baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...

Baranya megye területrendezési terve – megalapozó munkarészek
Pécs városa 2000 éves történelemmel büszkélkedhet. A város területe a római kor óta folyamatosan
lakott és a korábban itt élő népek, egymást követő, vagy éppen egymás mellett élő kultúrák
kiemelkedő jelentőségű emlékanyagot hagyományoztak ránk. Ezek között különös helyet foglal el az
ókeresztény, Kr. u. IV. századi emlékanyag, amely a mai belváros északnyugati részén maradt fenn.
A világörökségi helyszínek a Székesegyháztól délre a Szent István téren és környékén találhatók.
Sopianae városának IV. századi ókeresztény közössége jelentős számú sírépítményt, kápolnát,
sírkamrát, épített sírokat, mauzóleumokat emelt egykori temetőjében. Az ókeresztény temetői
épületegyüttes nagysága és gazdagsága a legjelentősebb az Olaszországon kívüli nekropoliszok
emlékanyagában. Az építmények figurális és ornamentális falfestése csak a Róma városi
katakombafestészethez hasonlítható. A sírkamrák falain az ókeresztény szimbólumok (Krisztus
monogram, galamb, a korsó és a pohár) mellett bibliai jelenetek láthatók: Péter és Pál apostolok,
Ádám és Éva, Dániel próféta az oroszlánok barlangjában, Háromkirályok, Jónás jelenete, Mária és a
gyermek Jézus.
A pécsi ókeresztény építmények éppen méretükből adódóan bensőséges, antik miliőt képesek
árasztani még napjainkban is. A pécsi emlékek építészetileg abban térnek el a Balkánon és más
európai provinciákban talált hasonló épületektől, hogy a sopianae-i temetőépületek között
kétszinteseket is találunk, amelyeket kettős feladat ellátására emeltek: egyszerre voltak temetkezési
helyek, sírkamrák és szertartások céljára szolgáló kápolnák. A sopianaei temető területén eddig feltárt
sírkamrák, kápolnák, mauzóleum olyan együttest alkotnak tehát, amely egyedi építészeti megjelenése
és ugyancsak egyedi, bibliai gyökerekből táplálkozó falfestészete által tanúskodik egy napjainkig élő
kultúráról és civilizációról, az Európa történetét meghatározó kereszténység megjelenésének
legkorábbi tanúit láthatjuk bennük.
A viszonylag kis területen feltárt, dokumentált és nagyrészt a mai napig is megtekinthető kisméretű,
részben föld alatti, részben föld felszínén épült ókeresztény építmények műemlékegyüttese a késő
római temető hangulatát idézi az épületekbe belépő látogató számára. A falképeken keresztül közel
kerülhetünk a késő római kori ember lelkivilágához és megbizonyosodhatunk arról, hogy a
kereszténység elterjedése milyen páratlan művészeti alkotásokat eredményezett. Az ókeresztény
emlékcsoport különleges, egyedi bizonyítékát jelenti egy sajátos történelmi kontinuitásnak, amely
átível a Kr. u. IV. századtól a népvándorláskor mozgalmas évszázadain keresztül egészen a magyar
honfoglalásig. Pécs a római kor óta szorosan kapcsolódik a keresztény gondolatisághoz és az
államalapításhoz. Ez a műemléki együttes a Bazilikával, a Püspöki Palotával, és a Káptalani
Levéltárral, a középkori egyetem romjaival és a Dómmúzeummal kiegészülve és beágyazódva a tér
évszázados gesztenyefás hangulatába, átvezet napjainkba, bizonyítván a római kortól folyamatos
kontinuitást.
Az első sírkamrát a XVIII. század elején a mai Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma udvarán
találták, erről azonban csak feljegyzések tudósítanak. 1782-ben bukkant elő az első ókeresztény
emlék, a Péter-Pál sírkamra, 2000-ben kezdődött el a legújabb lelet, az alaprajzilag egyedülálló
nyolcszögű sírkamra feltárása. A közben eltelt 218 év alatt 16 sírkamrát, több száz sírt és az azokban
eltemetett több ezer késő római tárgyat hozott felszínre a régészek ásója. A sírkamrák közül három (a
Korsós sírkamra, az ókeresztény mauzóleum és az Apáca utcai ókeresztény sírkápolna) jelenleg is
nyitva áll, a Péter-Pál sírkamra várhatóan a jövő évben nyílik meg újból a közönség előtt, hét a
védelem és állagmegóvás érdekében ideiglenesen zárva tart. A festett sírkamrák száma öt, az V.
számú, nyolcszög alaprajzú épület feltárása most folyik.
A pécsi ókeresztény emlékek egyetemes és helyi, de mindenképpen kiemelkedő értékű tanúi az első
évezred keresztény halotti kultuszának, egy új vallás ébredésének és a változó körülmények közötti
utóéletének. Ilyen nagyszámú és változatos arculatú ókeresztény emlék - amelynek nagyobb része
ma is látogatható - az európai provinciákban máshol nem került elő. A bibliai és más vallási tárgyú
jelenetekkel, ókeresztény szimbólumokkal ékes falfestmények a késő római ókeresztény művészet
kiemelkedő alkotásai. A kutatások folytatása, a feltárt műemlékek megmentése, megőrzése és
rekonstrukciója és bemutatása mindannyiunk feladata annak érdekében, hogy az utókorra is
ráhagyományozhassuk örökül kapott értékeinket.
Látogatható emlékek
Cella Septichora Látogató Központ
Tsz.: 1001
2011. december
Fájl: Baranya_TrT_II_2011_12_05
64