baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...

Baranya megye területrendezési terve – megalapozó munkarészek
féle pezsgőgyár, 1861-ben gyárrá alakult a Hamerli kesztyűgyár, 1867-ben megindult a munka az
Angster orgonagyárban, 1868-ban Zsolnay Vilmos gyárában. 1857-ben adták át első vasútvonalát
Pécs-Mohács között, 1882-ben Pécs-Budapest, 1913-ban Pécs-Harkány között.
Az I. világháború befejezése után Baranya megyének mintegy kétharmada Péccsel együtt az antantszerb
csapatok megszállása alá került, majd a város 1921. augusztus 21-én szabadult fel. A II.
világháború súlyos szenvedéseket hozott Pécs lakosságának. 1944. november 29-én a szovjet
csapatok bevonultak Pécsre. A világháború utáni államosítás a bányákon kívül a híres pécsi gyárakat,
majd 1948-tól az iskolákat is érintette. 1951-től lett önálló egyetemmé az Orvostudományi Kar, amely
kivált az addigi egyetemből. 1954-ben a város nyugati határában megkezdték az uránérc bányászatát,
és új városrész épült a város nyugati részén. Az 1983-84-es tanévben a Janus Pannonius
Tudományegyetem három karán indult meg az oktatás, a jogi, a közigazgatási és tanárképző karon.
Az utóbbi 1991-ben Bölcsészettudományi és Természettudományi Karrá alakult. A rendszerváltás
után megkezdődött a pécsi ipar szerkezetének átalakulása: üzemek, gyárak, bányák szűntek meg,
vagy más társasági formában folytatták tevékenységüket.
A város kulturális életére a gazdagság, sokszínűség, a hagyománytisztelet és a megújulásra törekvés
jellemző. Pécs megyei és regionális hatású művelődési és kulturális centrumokkal is rendelkezik.
2010-ben Essen és Isztambul mellett Pécs viselhette az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet. A
cím elnyerésével járó előnyöket azonban nem csak egy esztendeig élvezhette a város, hiszen a
kétezer megvalósult kulturális esemény és a számos elkészült beruházás mellett kulturális
léptékváltásra is sor került, amely hosszú távú lehetőségeket is biztosít a településnek. Az egykoron
jelentős épületegyüttesben működő, és a XXI. századra nagyrészt kiüresedő Zsolnay-gyárban az EKF
hozadékaként létrejött az a jelentős kulturális centrum, amely az ugyancsak a 2010-es évben átadott
Kodály Központtal és a világörökségi emlékeket működtető szervezettel együtt új, Pécs város
kulturális életét alapvetően meghatározó intézményi struktúrává alakult. Ez a struktúra egyrészt a
legkülönbözőbb területeket magában foglaló kulturális kínálatot nyújt a városlakóknak és az ide
látogató hazai és külföldi vendégeknek, másrészt lehetőséget, keretet biztosít a kulturális ipar
megteremtésére.
Pécs egy pályázat nyertes szlogenje szerint "a mediterrán hangulatok városa". Talán a rómaiak, akik a
mediterránumból jöttek, nem véletlenül érezték magukat otthon ezen a vidéken. Aki forró nyári
napokon végigtekint a Széchenyi téren, a dzsámi fehéren izzó kövein, vagy délután-koraeste átsétál a
déliesre formált Jókai téren, vagy estefelé megfordul a korzón, a Király utca szabadtéri éttermei,
kávézói között és megpihen a Színház téri szökőkutak kőpárkányain, máris Itáliában érezheti magát.
Harkány felől, autóval érkezve megpillantva a várost mintha Toscana, vagy Lazio dombjai között
utaznánk. Bizonyára nem véletlen, hogy Janus Pannonius a pécsi püspökvár falai közt lelt otthonra. Itt
énekelte meg a télben virágzó mecseki mandulafát, melynek késő példányai ma is ott virítanak kora
tavasszal a hegyen, a Havihegyen, vagy a Szkókóban. Ha innen lenézünk, a drávai síkságon át a
látóhatárt lezárják a horvát hegyek, s mögöttük pár száz kilométerre ott az Adria.
A Mecsek oldalában szőlő is akad szép számmal, bár egyre kevesebb, hiszen a város folyamatos
növekedése miatt a házak egyre feljebb és feljebb kúsznak a hegyen. A bor azért még megterem az
Aranyhegyen, a Makárban, a Donátusban, a Bálicsban, vagy Patacson, Rigóderben és meszesi
kertekben. Pécs nem ok nélkül lett a "Szőlő és a bor városa", s az sem véletlen, hogy a generációk
óta itt élő igazi pécsiek a saját szőlőbirtokhoz tartozó "tőke" szóból eredeztetve tükének nevezik
magukat.
Pécshez hozzá tartozik az ugyancsak délies hangulatot árasztó szabadtéri fesztiválok sokasága is, a
Tavaszi Fesztiváltól az aranyló sétatéri gesztenyefák alatt zajló Pécsi Napokig. Az Országos Színházi
Találkozót kísérő kavalkád, az egyetemisták ünnepei, a szőlő és a bor ünnepe és az azt kísérő
bordalfesztivál mind mind az utcákra, a terekre hívja a városlakókat és a vendégeket. A pécsiek
ilyenkor magukat ünneplik és az életet, s ez az igazi közösségformáló erő
Pécsvárad
A Zengőt körülölelő falvak mindegyikének története a honfoglaló ősökig vezethető vissza. A vidék
központja már a X. században a Zengő lábánál fekvő Pécsvárad volt. Pécsvárad ezer esztendeje
szerves központja egy kisebb tájegységnek, a Keleti-Mecseknek. Géza fejedelem korában a mai vár
Tsz.: 1001
2011. december
Fájl: Baranya_TrT_II_2011_12_05
73