baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...

Baranya megye területrendezési terve – megalapozó munkarészek
A TrT 1998.évi helyzetelemzése megállapítja - és ezt a jelenlegi KSH adatok is alátámasztják -, hogy
a megye birtokszerkezete meglehetősen felaprózódott, a föld tulajdoni és használati viszonyai
nagyrészben elszakadtak egymástól. Ez a helyzet tájhasználati – adott esetben tájképi – szempontból
is lényeges lehet. A felaprózott birtokszerkezetnek pozitív és negatív táji következményei egyaránt
lehetnek a tájképi megjelenést illetően, de a mezőgazdálkodás szempontjából inkább a negatív
hatások dominálnak.
Ugyanakkor tudnivaló, hogy a nyilvántartott földtulajdonosok fajlagos mutatója az országos átlagnál
valamivel kedvezőbb, továbbá a helyzet azért is jobb a mechanikusan számíthatónál, mivel a birtokosi
kör általában jóval szélesebb a valós földhasználók körénél. Így tehát az effektív mezőgazdasági
területhasználat, a földművelés a birtokstatisztikai méretnél nagyobb blokkokban jelenik meg.
1.10.3 Baranya megye jelenlegi mezőgazdasági területeire vonatkozó adatok és információk
Országos összehasonlításban Baranya a megyék közt a középső zónában áll, 60-65% közti
mutatójával a mezőgazdasági területi arányok (MÖT/összterület) rangsorában. A hasonló helyzetben
van megyék többsége a Dunántúlon: Somogy, Veszprém, Vas és Komárom – Esztergom megye. A
szomszédos megyék közül kb 5%-kal magasabb Bács-Kiskun, közel 10%-kal magasabb Tolna megye
MÖT értéke. Az ország mezőgazdasági területének közel 4,5%-a van a megyében, ezen belül az
összes szántóterület mintegy 5%-a baranyai.
A jelen tényadatokat megelőzően érdemes egy rövid történeti áttekintést végezni a megye
tájhasználati módjainak alakulását illetően. A Kárpát – medence XVIII – XIX. századi katonai
felméréseinek a mai Baranya megye területére vonatkozó információi alapján is megállapítható –
ránézésre is, a kartogrammok számszerű kiértékelés nélkül -, hogy e területen már a múlt
évszázadokban is a vegyes, mező- és erdőgazdasági tájhasználat volt az uralkodó. Feltűnő azonban
a mozaikosság jelenleginél nagyobb változatossága, a művelés alá nem vont területek arányainak
jelenleginél jóval magasabb hányada, amely elsősorban a vízmedrekhez, illetve az ezekhez többnyire
kapcsolódó mélyebb fekvésű, vizenyős területekhez kapcsolható. A Duna – és Dráva menti
vízgyűjtőterület átfogó vízrendezése előtt a jelenleginél jóval nagyobb mocsaras, nádas és rét
területek, továbbá ártéri erdőterületek voltak a területen. Látható továbbá, hogy - ettől függetlenül – a
rét- legelőterületek aránya is jóval magasabb volt, valószínűleg a nagymértékű külterjes állattartásnak
köszönhetően. Az is nyomon követhető, hogy települési és műszakilag igénybevett területek, kisebb
arányban jelentek meg. A hagyományos aprófalvas településszerkezet az utóbbi évszázadokban is
jellemző volt. A maihoz hasonló települési szerkezetet a nagyobb települési központok, városok kissé
alacsonyabb száma figyelhető meg, tájszerkezetileg pedig a történetileg kialakult úthálózat változásai
mellett a vasút megjelenése hozott jelentősebb változást. Területfelhasználási szempontból a szántóés
ültetvényterületek tagoltabban és szórványosabban helyezkedtek el, a szőlőültetvények a
jelenleginél jelentősebbek voltak a délies hegy- és domboldalakon.
Tsz.: 1001
2011. december
Fájl: Baranya_TrT_II_2011_12_05
82