baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...

Baranya megye területrendezési terve – megalapozó munkarészek
A Villány-Siklósi Borvidék összes területe: 4 792 ha, a Hegyközségi nyilvántartás szerint: 1 899 ha. A
borvidékbe tartozó települések száma: 16. Hazánk egyik legjellegzetesebb, legdélebbre eső
borvidéke. Rangját évszázadok óta, elsősorban a Villány környékén termett kitűnő vörös borok adják.
A borvidék két körzetre tagolódik. A Villányi körzet 5, a Siklósi körzet 11 település szőlőterületeit
foglalja magában. Régészeti leletekből kitűnik, hogy már a borkedvelő rómaiak művelték itt a szőlőt.
Fontos termesztéstörténeti események köthetők a török hódoltságot követő időszakhoz is. Ekkor
hozták ugyanis a környékre beköltöző rácok a Kadarkát, illetve az elnéptelenedett baranyai falvakba
betelepített német szőlőmunkások feltehetőleg a Kékoportót. A filoxéravész után vált jelentős fajtává
az Olaszrizling.
A Villány-Siklósi borvidék klímája is szubmediterrán jellegű. A borvidék legfőbb talajképző kőzete a
lösz, melyhez helyenként dolomit és mészkőtörmelék keveredik. Talajai változatosak. A Kadarka a
magas művelésű szőlőkből kiszorult, helyét a Kékfrankos vette át, aminek bora Villányi burgundi
néven vált elismertté. Az utóbbi egy-két évtizedben a borvidéknek egyre nagyobb rangot adnak a
Cabernet franc és Cabernet sauvignon fajtákból készített kitűnő minőségi borok, melyek már-már
közelítenek a mediterráni vörös borokhoz. A fehér borok közül az Olaszrizling és a Hárslevelű a
legismertebbek és legkeresettebbek. A borvidék csodálatos földrajzi fekvése és több etnikumhoz
kötődő kultúrája (magyar, német, délszláv) az, ami a szőlőtermesztést, a borászkodás tudományát és
a borokat évszázadok alatt érlelte, csiszolta, és ez, ami ma idehívja a látogatókat. A borturizmus egyre
meghatározóbbá válik ezen a tájon is, sőt az itteni termelők voltak azok, akik elsőként kezdték a borút
kiépítését.
A borvidék fejlődése már a nagy gazdasági és társadalmi változások előtt, az 1980-as években
megindult, amikor a korszerűbb, minőség-központú szőlőtermesztési módszerek megjelentek.
Magyarország legismertebb borászai közül sokan kötődnek ide, akik különösen a sokat tettek a
borvidék felvirágoztatásáért. Ők nemcsak a minőséget helyezték középpontba, hanem a
hozzákapcsolható termelési hátteret és igyekeztek munkájukat is minél jobban megismertetni
fogyasztóikkal. Nem véletlen, hogy ma Magyarországon a legnagyobb áron a villányi borok kelnek el.
A híres borászok neve márkanévvé vált és a fogyasztók így jobban eligazodnak a márka mögött álló
borok között. Mára a termékszerkezetben egyre inkább megjelennek a dűlőszelekciós borok, amelyek
évjáratonként még jobb és kifinomultabb minőséget és természetesen nagyobb árat is képviselnek.
A borvidék ereje - az adottságokon túl - a termelők kezdettől fogva meglévő szervezettségében is
megmutatkozik. Ennek példái a borturizmus közös fejlesztése, a borvidéki rendezvények
megszervezése, amihez kulturális és gasztronómiai események is kötődnek. A turizmus része a
Borút, amelynek létrehívója a Siklós-Villányi Borút Egyesület A borvidék titka abban rejlik, hogy a
kiváló természeti adottságokban (éghajlat, domborzat, fajták) meglévő lehetőségeket közös és egyéni
munkával jól ki is kell aknázni és minden termelő és fogyasztó számára elérhetővé tenni.
Hazánk legdélebbi borvidéke a Villányi-hegységet öleli körül, a magasabban fekvő dűlőkből szinte
"átlátni" Horvátországba. A borvidék területe : több mint 4500 ha (ebből ~3800 ha I. osztályú) a
szőlővel betelepített terület : kb. 1800 ha. Villány három tájegység találkozásánál a róla elnevezett
hegységet keletről lezáró Templom- hegy lábánál, a Karasica parján, a mediterráneum szélén fekszik.
Mérsékelten meleg és nedves éghajlatú, jelentősebb mikroklímabeli eltérést a hegységi és síksági
területek között találhatunk, elsősorban a kitettségéből adódóan. Villány életében döntő szerepe van
annak, hogy a hegység déli lejtőinek éghajlati és talajadottságai egyedülállóan kedvező feltételeket
biztosítanak a magas színvonalú szőlőtermeléshez. A szőlőterületeknek a 150 m-es rétegvonal feletti
területe I. osztályú, alatta a 120 m-es rétegvonalig II. osztályú besorolású. Mérsékelten meleg és
nedves éghajlatú, jelentősebb mikroklímabeli eltérést a hegységi és síksági területek között
találhatunk, elsősorban a kitettségéből adódóan. Villányi hegység déli lejtőinek éghajlati és
talajadottsága igen kedvező feltételeket biztosít a magas színvonalú szőlőtermesztéshez. A
talajadottságok meghatározó szerepet játszanak a borok jellegének, illat- és zamatanyagának,
továbbá extrakt- tartalmának alakulásában. A Szársomlyó jellegzetes kopár, kúpszerű csúcsa
cukorsüveg alakjával könnyen megtévesztheti a borvidékre látogatót. Formája ellenére a hegység
javarészt mészkőből áll, de az évszázadok során bebizonyosodott, hogy így is értékes termőtalajjal
szolgál a szőlők számára. A borvidék fő talajanyagai a mészkő, agyagos, néhol homokos
lösztakaróval. Az itteni szőlők szinte teljes egészben nehéz, de jó víztartó talajon teremnek. Villány
elsősorban nem fehérborairól vált híressé. Siklós környéki területeken telepítik a fehérszőlőt, így az
innen származó borokhoz párosul a Siklósi név. Az innen származó fehérborok fő tulajdonságai, hogy
sokkal több napfényt kapnak a más borvidékek szőlőjénél, és megfelelő borászati ismeretekkel
nagyon tartalmas, szép fehérborokat lehet készíteni. A vidéken az úgynevezett rizlingvonal a
Tsz.: 1001
2011. december
Fájl: Baranya_TrT_II_2011_12_05
86