baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...

Baranya megye területrendezési terve – megalapozó munkarészek
2.6 A közlekedési hálózatok és létesítményeik módosításának tervjavaslata
A közlekedéshálózat tervezésének célkitűzései és fő elemei
A közlekedési és helyváltoztatási igények döntően két jelentősebb csoportba sorolhatók: a
mindennapi, kistávolságú („helyi”) közlekedési igények és a nagyobb távolságú igények. A megye
úthálózatában meglevő jelenlegi hiányosságok (leginkább a gyorsforgalmi utak hiánya) következtében
a meglevő úthálózaton differenciálatlanul keveredik e kétfajta, jellegében, összetételében,
sebességében gyakran jelentősen eltérő forgalom, amely az utaknak a környezetükkel való
konfliktusaival együtt az optimális sebességű és összetételű járműfolyamok kialakulását gátolja. Ez
viszont végső soron gazdasági-gazdaságossági kérdésként is felfogható. A közlekedés
energiaigényes ágazat, amelynél a szükségtelenül alacsony sebesség, az utak telítettsége, stb.
nagyobb eljutási időt eredményez. Ez viszont többszörösen hátrányos mind a közlekedőkre, mind az
úthálózat közvetlen közelében élőkre. A kisebb sebesség, a gátolt forgalomlebonyolódás több
üzemanyagot igényel, másrészt „az idő = pénz” elv alapján nehezen számszerűsíthető, viszont jól
érzékelhető többletterhelést okoz minden közlekedőnek. Ugyanígy többletterhelést okoz az útvonalak
közelében lakókra, mert a rosszabb közlekedési körülmények következtében elégetett többlet
üzemanyag plusz környezeti terhelést okoz.
A fentiekből következően törekedni kell a megyében is a hierarchikus felépítésű úthálózat
kialakítására. Ennek lényege és értelme abban körvonalazható, hogy a forgalomban résztvevők
mindig a számukra legoptimálisabb úthálózati elemet tudják igénybe venni:
a távolsági forgalom számára legideálisabb a gyorsforgalmú út, mivel ez elszívja az alsóbbrendű
hálózatból az ott leginkább zavaró távolsági (nem ritkán nagysebességű) forgalmat és egyúttal
elősegíti az adott terület jobb elérhetőségét,
ezt célszerű kiegészíteni olyan főúthálózati elemekkel, amelyek a gyorsforgalmú hálózatot
kiegészítve arra ráhordanak, illetve az onnan érkező célforgalom nagy részét terítik a
gyorsforgalmi út csomópontjai közötti területen,
az alsóbbrendű (állami kezelésű) úthálózatot alkalmassá kell tenni a biztonságos kétirányú
közlekedésre, majd fokozatosan optimalizálni kell az egyes települések közötti kapcsolatokat: a
kistérségi együttműködés és differenciálódás elősegítése érdekében, a hiányzó kapcsolatok
kiépítésével „közelebb kell hozni” egymáshoz a településeket,
meg kell kezdeni és nagyobb távlatban ki kell alakítani a helyi utak (hálózatok) olyan rendszerét,
amely ugyan alacsonyabb paraméterekkel, de a kor színvonalának megfelelően sűríti az állami
úthálózat adta kereteket, további kapcsolatokat hoz létre a települések között, segíti a külterületi
települési funkciók működését, a külterületi lakó- és munkahelyek megközelítését, a
mezőgazdasági munkavégzést.
A fenti módon hierarchizált hálózat optimalizálja a járművek futásteljesítményét, ezáltal a
gazdaságosabb szállítási, közlekedési feltételek miatt mérsékli a közlekedés jelenleg még meglevő
általános költségfelhajtó szerepét.
A közlekedés fejlettsége összefügg a térség általános fejlettségével. Az nem képzelhető el, hogy
fejlett régiónak fejletlen a közlekedése, vagy fordítva. Tehát a közlekedésbe invesztált eszközök az
egész gazdasági fejlődés indító töltetei lehetnek, ha ezek megfelelő körültekintéssel történnek.
Ugyanis az infrastruktúra-beruházásoknak bizonyítottan van húzó hatása a többi ágazatra, de csak
akkor, ha az egyéb ágazatoktól való színvonalbeli távolság nem túl nagy.
A modern gazdaságban a közlekedés szerepe és feladatai főbb vonalaiban az alábbiak:
az általános civilizációs és modernizációs folyamatok megteremtésének és a termelésnek egyik
fontos feltétele,
a gazdasági növekedéshez való kapcsolódásához (regionális, országos és nemzetközi
kapcsolatok szintjén) alapfeltétel a léte és működőképessége,
a hazai és nemzetközi tőke bevonásához, a megyében való letelepedéséhez szükséges,
a különféle gazdasági tényezők és szereplők, piacok és régiók, szociális, kulturális és oktatási
ellátó rendszerek egymással való kapcsolata működésének feltétele.
Tsz.: 1001
2011. december
Fájl: Baranya_TrT_II_2011_12_05
156