baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...
baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...
baranya megye területrendezési terve - Baranya Megyei ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
<strong>Baranya</strong> <strong>megye</strong> területrendezési <strong>terve</strong> – megalapozó munkarészek<br />
A 20. században is folyamatosan végeztek mederrendezési munkákat. A 70-es évektől a kézi<br />
munkavégzést fokozatosan a gépek vették át. Azok a mederszakaszok, melyeken a gépi üzemeltetés<br />
feltételei nem voltak biztosítottak, azok a karbantartásból kimaradtak. A karbantartás hiányában<br />
feliszapolódás, növénybenövések szűkítették a meder térfogatot, rontották a vízszállító képességet.<br />
Ennek megoldására a 90-es évektől elindult a medrek rekonstrukciója, egyre jobban érvényesítve az<br />
ökológiai szempontokat is. Ma már a főbb befogadók rekonstrukciója megtörtént, a medrek gépi<br />
karbantartása biztosított.<br />
Az Alsó-Duna jobb parti vízgyűjtőjéhez tartozó Karasica patak medrét 1930-as években rendezték, az<br />
50-es években újra rendezésre szorult, majd a 70-es években, a nagy árvíz után újra helyreállították<br />
és akkor nyerte el Villány alatti szakasza a mai formáját.<br />
A Villány-Pogányi vízfolyás rendezésére a 80-as években került sor, a Karasica Villány feletti<br />
szakaszának és a Vasas-Belvárdi vízfolyás alsó szakaszának rendezésére a 90-es években került<br />
sor.<br />
A Felső-Bácska vízgyűjtő alegység területének <strong>Baranya</strong> <strong>megye</strong> területére eső része mély fekvésű, s<br />
bár a Dunán levonuló árhullámok ellen a védelmet a kiépített elsőrendű védvonal biztosítja, a mentett<br />
oldalon a mély fekvésű terület belvízzel veszélyeztetett, a Kölked-Bédai belvízvédelmi szakasz, a<br />
Duna mentén közepesen veszélyeztetett, attól távolabb mérsékelten veszélyeztetett rendszeresen<br />
belvízjárta övezetként jegyzett.<br />
A Kapos vízgyűjtő alegység fő vízfolyásának, a Kaposnak az első mederrendezési munkáit is a 19.<br />
században végezték, addig a Kapos völgye mocsárként szerepelt. A Kapos völgyéről már akkor is<br />
ismert volt, hogy a tőzeges altalaj miatt árvízvédelmet nyújtó depóniát nem szabad építeni, mert a<br />
mentett oldalon a fakadóvizek előfordulása nem zárható ki, a teljes víztelenítés nehezen oldható meg.<br />
A mélyfekvésű Kapos-völgyben futó vízfolyás Dombóvár-Tolnanémedi közötti szakasza, mérsékelten<br />
veszélyeztetett belvízi öblözetként jegyzett, s ez érinti <strong>Baranya</strong> <strong>megye</strong> határát is, mivel a <strong>megye</strong><br />
határfolyó a Kapos. A Kapos medrének rendezésére a vízkárok elkerülésére már a 20. század utolsó<br />
negyedében tanulmányok készültek, annak eredményeként a <strong>Baranya</strong> <strong>megye</strong> területét érintő<br />
szakaszán kívül árvízcsúcs-csökkentő tározókat építettek. A közelmúltban előforduló<br />
veszélyeztetések elkerülésére újabb árvízcsúcs-csökkentő tározó építését határozták el Somogy<br />
<strong>megye</strong> (Kaposújlak) területén, biztosítva ezzel az alsó vízfolyás, a Kapos <strong>Baranya</strong> megyét érintő<br />
szakaszának veszélymentes üzemelését. A mellékágak felöl is érkeznek árhullámok, itt árvízcsúcscsökkentő<br />
tározók nem épültek, de a mellékfolyókon levő halastavak, kisebb tározók a víz levonulását<br />
megfelelően fékezni tudják.<br />
A Dráva mentén, annak bal-partján az elsőrendű védvonal mentett oldalán is mély fekvésű a terület,<br />
amelyet a hatályos <strong>megye</strong>i területrendezési terv belvízjárta területként jelölte a Dráva <strong>Baranya</strong> <strong>megye</strong>i<br />
teljes szakaszán. A közelmúltban készült tanulmány alapján a rendszeresen belvízjárta terület<br />
lehatárolás pontosítható. A rendszeresen belvízjárta területből két szakaszon tartandó fenn továbbra<br />
is a belvízzel veszélyeztetett jelzés, az egyik a Lankai-Tapolcai belvízi öblözet, amely a Dráva<br />
országot elhagyó szelvényétől Drávaszabolcsig terjed, a másik Drávakeresztúrtól a Korcsina<br />
völgyében a <strong>Baranya</strong> megyét érintő szakasza Somogy <strong>megye</strong> határáig tart.<br />
A végrehajtott vízrendezések árvíz védekezési célokat szolgáltak, a vízlevezetés minél zavartalanabb<br />
megoldását, a szivattyútelepek létesítésével a talajvízszint süllyesztését érhetik el. A legutóbbi<br />
időkben a karbantartásra fordítható gazdasági keretek csökkentek, s ezzel romlanak a vízelvezetési<br />
feltételek.<br />
A Fekete-víz vízgyűjtő alegység területén a domborzati viszonyok tavak kialakulását és kialakítását<br />
tette lehetővé, így jelenleg az alegységen mintegy 139 tó üzemel. A tavak részben völgyzárógátas,<br />
részben hossz-töltéses kialakításúak, egyes vízfolyásokon tó-fűzérek is találhatók. A tavak<br />
többségében halgazdálkodás folyik. A tavak vízháztartásának a biztosítása egyes tavak esetében<br />
akadozik.<br />
Az Alsó-Duna jobb-parti vízgyűjtő alegység területén is a domborzati viszonyok tavak kialakulását és<br />
kialakítását tette lehetővé. A tavak itt is részben völgyzárógátas, részben hossz-töltéses kialakításúak,<br />
egyes vízfolyásokon tó-fűzérek is találhatók. Itt is a tavak többségében halgazdálkodás folyik. A tavak<br />
vízháztartásának a biztosítása egyes tavak esetében akadozik.<br />
Tsz.: 1001<br />
2011. december<br />
Fájl: <strong>Baranya</strong>_TrT_II_2011_12_05<br />
109
Change language