(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ
(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ
(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Számos mutató (úgymint a szűréssel kimutatott rákok<br />
arányszáma, ezen belül a kis rákok arányszáma, a tévesen<br />
negatív és az un. intervallum-rákok gyakorisága, valamint az<br />
érzékenység, fajlagosság és pozitív prediktív érték) csakis a kórszövettani<br />
vizsgálatok eredményének ismeretében határozhatók<br />
meg. Szűrőállomásoknak ezért keresni kell az együttműködést<br />
a területileg illetékes Patológiai Osztályokkal.<br />
Gyakran fordul elő, hogy a szűrővizsgálatban részesült személyek<br />
a nem-negatív mammográfiás lelet birtokában – különösen<br />
a Fővárosban – nem szükségszerűen a Szűrőközpontot<br />
kiszolgáló diagnosztikus részlegbe, hanem valamely területen<br />
kívüli gyógyintézetbe kerülnek további tisztázó vizsgálatra<br />
és kezelésre. Ilyen, a követés számára „elveszett” esetekben a<br />
szűrőprogram szervezőinek fel kell kutatnia a területen kívülre<br />
került betegeik kórszövettani adatait.<br />
7.8 Az intervallum rákok felkutatása<br />
A két szűrővizsgálat között eltelt időben a korábbi szűrésen<br />
negatívnak véleményezett, később klinikailag diagnosztizált<br />
emlőrákos eseteknek, un. intervallum rákoknak két csoportját<br />
különböztetjük meg:<br />
• a tévesen negatív szűrővizsgálati eredmények, azaz a korábbi<br />
szűrővizsgálat alkalmával készült mammográfiás filmek<br />
utánvizsgálata során olyan röntgenmorfológiai jeleket<br />
talál az utánvizsgáló, amelyek rákra utalnak, ámde amelyeket<br />
az erdeti képvizsgálat alkalmával vagy nem vettek<br />
észre, vagy észrevettek, de nem ráknak véleményezték<br />
• valódi intervallum-rákok, azaz olyan intervallum-rákos<br />
esetek, amelyekben a korábbi szűrővizsgálat alkalmával<br />
104<br />
IV. Emlőszűrés<br />
készült mammográfiás filmek gondos utánvizsgálata<br />
során rákra utaló röntgen-morfológiai jeleket nem talál<br />
az utánvizsgáló, ezért feltételezhető, hogy a klinikailag<br />
felfedetett emlőrák a korábban elvégzett szűrővizsgálatot<br />
követően fejlődött ki.<br />
Az intervallum-rákok felismeréséhez nem elég a „szűrőn fennakadt”<br />
esetek követése: mindenegyes klinikailag is szövettanilag<br />
emlőráknak diagnosztizált eset szövettani leletét ismerni kell.<br />
A szűrési nyílvántartásban mindenegyes szűrővizsgálatban<br />
részesült személy azonosító és vizsgálati adatai tárolva vannak.<br />
Ez lehetőséget ad arra, hogy a szövettanilag igazolt emlőrákos<br />
esetekben a kapott adatokat összevessék a nyilvántartott<br />
személyek „szűrési előéletével” azt megállapítandó: az emlőrákosnak<br />
bizonyult személyt korábban meghívták-e szűrővizsgálatra,<br />
részt vett-e szűrővizsgálaton, és, ha igen, milyen<br />
eredménnyel. Ezek a szűrőprogram eredményességének értékelése<br />
számára nélkülözhetetlen információk.<br />
Célszerű lenne olyan patológiai adatbank létesítése, amelyben<br />
minden patológiai és citológiai adat tárolva lenne. Ez<br />
lehetővé tenné azt, hogy minden ráknak diagnosztizált esetben<br />
a szűrővizsgálati „előélet” visszakereshető legyen.<br />
7.9 A szűrés hatása a halálozásra<br />
A szervezett lakosságszűrés hatásosságának bizonyítására –<br />
népességi szinten –az emlőrák okozta halálozás a szűrésnek<br />
tulajdonítható csökkenése szolgál. Az eredmények mutatkozása<br />
évekkel a szűrés rendszeressé válása után várható.<br />
Értékelése a népességi ráknyilvántartás feladata.
Change language