(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ
(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ
(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
megindult, majd 2003-ban megújított népegészségügyi program<br />
tervbe vette a vastagbélszűrés lépcsőzetese bevezetését.<br />
10. Csak haszonnal jár-e a szűrés, vagy<br />
okozhat-e kárt is?<br />
A szűréssel elérhető haszon és az okozható kár között törékeny<br />
egyensúly áll fenn (4. táblázat). A célbetegség tünetmentes állapotban<br />
történő felismerése és kezelése jelentősen megnövelheti<br />
a jó életminőségű túlélés esélyeit, a teljes gyógyulás kilátásait,<br />
és a célbetegségből eredő halálozás csökkenését ígéri. Az<br />
Egészségügyi Világszervezet lyoni székhelyű Nemzetközi Rákkutatási<br />
Ügynöksége (IARC) becslése szerint a szervezett szűrésben<br />
rejlő lehetőségek kihasználása esetén a 35-65 év közötti<br />
nők 3 évenkénti, sejtvizsgálaton alapuló szervezett szűrése esetén<br />
a méhnyakrák okozta halálozást 80%-kal, az 50 év feletti<br />
nők kétévenkénti mammográfiás szűrővizsgálata az emlőrákhalálozást<br />
35-40%-kal csökkentheti. Ámde, mindez csak akkor<br />
igaz, ha a korábban alkalmazott kezelés valóban javítja a<br />
betegség prognózisát; ha azonban a kezelés nem eredményez<br />
gyógyulást, a túlélési idő meghosszabbodása csak látszólagos,<br />
a korábbi felismerés miatt a beteg hosszabb ideig tud a betegségéről,<br />
így tovább tart a betegsége, mint szűrés nélkül tartott<br />
volna anélkül, hogy ebből bármi haszna származna.<br />
A daganat korábbi klinikai stádiumban történő felismerése<br />
elkerülhetővé teheti a radikális, csonkoló műtétek alkalmazását.<br />
Ámde, ha a felfedezés „túl korai”, a szűrővizsgálat olyan határeseteket<br />
hoz felszínre és juttat kezelésre, amelyek szűrővizsgálat<br />
nélkül mindvégig néma, tünetmentes állapotban maradtak,<br />
vagy kezelés nélkül is visszafejlődtek volna. A túldiagnosztizálás<br />
és túlkezelés pedig inkább kárt jelent, mint hasznot.<br />
Az emberek általában nem azért mennek el szűrővizsgálatra,<br />
hogy betegségüket kimutassák, hanem azért, hogy megnyugvást<br />
találjanak: nem szenvednek ilyen, vagy olyan rákban. A<br />
negatív szűrővizsgálati eredmény azzal a lélektani haszonnal<br />
jár, hogy megnyugvást hoz, a vizsgált személy számára, helyre<br />
állítja biztonságérzetét. Ámde, ha a vizsgálat ál-negatív eredménnyel<br />
jár (pedig erre van esély, hiszen egyetlen szűrési teszt<br />
sem 100%-os érzékenységű), a megnyugvás alaptalan, sőt kés-<br />
4. Táblázat<br />
20<br />
I. Szûrés: szakmai és szervezési irányelvek<br />
lelteti a diagnózis felállítását. Ennél nagyobb kárt is okozhat,<br />
ha a beteg – a negatív szűrővizsgálati eredmény birtokában<br />
– tüneteinek, panaszainak nem tulajdonít jelentőséget és késlekedik<br />
orvoshoz fordulni.<br />
Gyakoribb – és veszélytelenebbnek vélt – károkozással jár<br />
az ál-pozitív szűrővizsgálati lelet, amely miatt az „áldozatnak”<br />
végig kell mennie a tisztázás hosszadalmas és fájdalmas procedúráján<br />
indokolatlanul terhelve ezzel az egészségügyi ellátórendszert.<br />
Az ezzel járó lélektani károsodás talán ennél is súlyosabb,<br />
hiszen a tisztázó leletre várakozás ideje alatt bizonytalanság<br />
érzése, aggodalmak, betegségtudattal (rák-tudattal)<br />
járó félelmek kínozzák a „beteget”, ami végül kiderül, hogy<br />
mindez alaptalan.<br />
A szűrést szolgáltatóknak arra kell törekedniük, hogy növeljék<br />
a szűréssel elérhető hasznot és mérsékeljék az okozható kárt.<br />
11. A tájékoztatáson alapuló<br />
önkéntesség elve<br />
A szűréssel elérhető haszon és okozható károk<br />
A daganatok korai felfedezésére irányuló szervezett szűrővizsgálaton<br />
való részvétel jogi értelemben nem kötelező, hiszen<br />
csakis a másokra, a környezetre is veszélyt jelentő fertőző betegségek<br />
felderítését célzó szűrés tehető kötelezővé. A szűrővizsgálaton<br />
való részvétel önkéntes. Jogos kívánság azonban,<br />
hogy a vizsgálatra hívott személy kellő támogatást kapjon<br />
döntése meghozatalában.<br />
A támogatás tájékoztatás formáját öltse, amely már a meghívólevélben<br />
is benne van. A tájékoztatás tartalmazza a szűrés<br />
mindennemű előnyét: megnyugtatás, vagy korai felismerés és<br />
kezelés, azaz nagyobb esély a gyógyulásra. Nem hallgathatók<br />
el azomban a vizsgálat korlátai, különösen a vizsgálati módszer<br />
érzékenységének és fajlagosssának fogyatékosságai sem.<br />
Az sem, hogy óhatatlanul előfordulhat tévesen negatív lelet,<br />
mert nincs „bombabiztos” módszer. Erre tekintettel fel kell<br />
híni a figyelmet arra, hogy ha panaszok jelentkeznek, vagy tünetek<br />
mutatkoznak, akkor is haladéktalanul orvoshoz kell fordulni,<br />
ha az megelőző szűrővizsgálat negatív volt.<br />
Az egészségügyi szakemberek, különösen a háziorvosok, védőnők<br />
feladata, hogy pontos, részletes információval szolgál-<br />
A szűrés lehetséges haszna A szűréssel okozható kár<br />
Javítja a gyógyulás esélyeit, csökkenti a<br />
halálozást<br />
Kevésbé radikális gyógymód is gyógyuláshoz<br />
vezet<br />
A negatív eredménnyel járó szűrővizsgálat<br />
megnyugtatja a vizsgált személyt<br />
Ha nem javítja a prognózist, meghosszabbítja a „betegállományt”, azaz a<br />
betegség tudatában töltött időt<br />
Határesetekben túldiagnosztizálást és túlkezelést eredményez<br />
Az ál-negatív szűrővizsgálati eredmény alaptalan biztonságérzetet okoz,<br />
késlelteti a betegség felfedezését és kezelését<br />
Az ál-pozitív szűrővizsgálati eredmény szükségtelenül terheli az egészségügyi<br />
ellátórendszert és nemkívánatos lélektani mellékhatásokkal jár
Change language