(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ

janak. A meghívott ezután mérlegel, majd dönt: részt vesz-e a
felajánlott szűrővizsgálaton, vagy elutasítja a részvételt. A részvétel
olyan „ráutaló magatartás”, amely – akár jogi értelemben
is – pótolhatja a tudomásulvétel elismerését aláírással.
Meglehet, hogy a hibalehetőségek őszinte feltárása némelyeket
eltérít a részvételtől, ennek következtében olyan halálesetek
következnek be, amelyek elkerülhetők lettek volna. Ám
ezen az áron is meg kell tenni, mert egyfelől a meghívottnak
joga van tudni, hogy mire számíthat, másfelől a szolgáltatót
– a daganat esetleges „elnézése” esetén – mentesítheti a későbbi
jogkövetkezmények alól.
12. A szűrővizsgálatok költségei
és haszna
Minden szűrővizsgálatnak van költségigénye. A szervezett lakosságszűrés
működtetése az egészségügyi ellátórendszer keretében
jelentős többletkiadással terheli meg az egészségügy
és az egészségbiztosítás költségvetését (a meghívásos-követési
rendszer adminisztratív költségei, eszköz és anyagköltségek,
szakszemélyzet bértöbblete, képzés, propaganda stb.).
Másoldalról, a szűrővizsgálatok eredményeképpen várhatóan
emelkedik a korai klinikai stádiumban kezelt esetek száma,
lecsökken az előrehaladott, elhanyagolódott esetek előfordulása.
Ez kevésbé radikális kezelést tesz szükségessé, jobb
életminőséggel társuló élettartam-meghosszabbodást eredményez.
A kezelési összköltségek várhatóan kisebbednek. Csökkennek
az utógondozás, a palliatív kezelés költségei. Csökken
a halálozás is.
A pénzben kifejezhető megtérülések mértékét csökkenti,
hogy a szervezett szűrés megindulása nyomán – legalábbis átmenetileg
– várhatóan megnő a diagnosztizált, kezelést igénylő
új esetek száma; ezeknek mintegy fele továbbra is előrehaladott,
változatlanul költségesebb kezelést igényel. Többletkiadás
adódik a „túldiagnosztizált” esetekből is, amelyek kezelésére
szűrés nélkül nem került volna sor.
Csak az egyes daganatok, illetve szűrés módozatok elemzése
útján jelenthető ki, hogy a szűrővizsgálattal elérhető, pénzben
kifejezhető megtakarítás milyen mértékben kompenzálja
a szervezett szűrés működtetésével járó többletkiadásokat.
Döntéshozatal alkalmával eldöntendő kérdés, hogy vajon
csak a pénzben kifejezhető haszon esik-e latba?
13. A szűrés: etikai többletfelelősség
A szűrővizsgálat tünet és panaszmentes, egészséges (vagy magukat
egészségesnek vélő) személyek vizsgálata, amelyet a szolgáltató
kezdeményez. Olyan személyeké, akik maguk nem kérték
a vizsgálatot. Meghívás a szűrővizsgálatra választás elé állítja a
meghívottat anélkül, hogy tudná: milyen következményekkel
jár a meghívás elfogadása, vagy elutasítása. Semmit sem tud arról,
hogy mi fog vele történni, s alig valamit arról, hogy miért.
Leginkább csak azért fogadják el, mert el akarják kerülni azt,
hogy később esetleg megbánják, hogy nem fogadták el.
A szűrés ebben különbözik az orvos-beteg kapcsolat minden
más alkalmától. Egészséges, vagy legalábbis abban a tudatban
élő embereket mozdít ki nyugalmukból, villantja fel előttük
21
I. Szûrés: szakmai és szervezési irányelvek
– ha csak időlegesen is – a betegség lehetőségét. Ha csak átmenetileg
is, a „beteg szerepébe” helyezi azokat, akik anélkül
– okkal-ok nélkül – zavartalanul élték volna napjaikat.
A szűrést szolgáltatóknak ezért etikai kötelezettséget kell vállalniuk
arra, hogy a szűrővizsgálatok minden fázisában igyekeznek
maximálni a nyerhető hasznot és minimumra szorítani
az okozható kárt, beleértve a szűrővizsgálattal járó, sokféle
nemkívánatos lélektani mellékhatásokat is.
14. Háziorvosok közreműködése
a szűrésben
Hagyományosan, az alapellátásban dolgozóknak a daganatellenes
küzdelem három frontján jut fontos szerep:
• mint egészségnevelő, az életmódra vonatkozó tanácsadással
a nem-fertőző idült betegségek, különösképpen a szív-
és érbetegségek és a rák megelőzésében;
• a daganatok korai felismerésében és korai diagnosztikájában;
• a betegkövetésben, különösen a terminális betegek tünetenyhítő
kezelésében.
A családorvos szerepe a szűrésben többféle. A tőlük elvárható
közreműködés olyan széles skálán mozog, mint amilyen
széles a szóba jöhető szűrővizsgálatok skálája. Közreműködésük
mindenekelőtt attól függ, hogy milyen és mennyire bonyolult
a rejtett célbetegség kimutatására alkalmas szűrővizsgálati
módszer. Vannak egyszerű, azaz alapellátás körülményei
között elvégezhető szűrőmódszerek, amelyek eszközöket egyáltalán
nem igényelnek, mint a kikérdezés (pl. „Dohányzike?”).
A háziorvos maga végezhet el bizonyos eszközös vizsgálatokat
(pl. vérnyomás-mérés, a szájüreg tükrös vizsgálata stb.).
Vannak azonban speciális szakértelmet, szakmai gyakorlatot,
és bonyolult, költséges eszközöket igénylő szűrővizsgálati
módszerek, amelyek elvégzése meghaladja a háziorvos szakmai
kompetenciáját. Ilyenek például a cervix citológiai vizsgálata,
az emlők mammográfiás vizsgálata, vagy a székletbeli rejtett
vér kimutatása immunkémiai eljárással. Ilyen esetekben a
háziorvostól elvárható, hogy páciensüket a szűrővizsgálat elvégzésére
alkalmas szakintézetbe irányítsák, nyilvántartást vezessenek
az elvégzett szűrővizsgálatról és annak eredményéről.
Fontos, hogy felhívják pácienseik figyelmét az időszakos szűrővizsgálatok
fontosságára.
A szervezett területi lakosságszűrésben a háziorvosi szolgálat
közreműködése különösen fontos. Hozzájárulásuk a szervezett
szűrés eredményes működtetéséhez sikeréhez többféle:
• A háziorvosok rendelkeznek az ellátási területükön bejegyzett
lakosok csaknem teljes, naprakész név- és címjegyzékével,
ezért a megbízhatóan működő, személyre szóló meghívási,
visszahívási és követési rendszer akkor tudná biztosítani
a szűrésre jogosultak magas részvételi arányát, ha a személyes
behívás alapjául szolgáló lakosságlista vagy a háziorvosi
szolgálat adatbázisán alapul; vagy a más forrásból származó
(pl. OEP-adatbázis) lakosságlistákat a háziorvosok „validálják”,
azaz összevetik a saját adatbázisukkal.
• A háziorvos aláírásával ellátott meghívólevél – a tapasztalatok
szerint – bármi más „hivatalos” behívónál jobb fogadtatásra találhat
a címzetteknél. A háziorvosok – bírván „betegeik” bizalmát
– leginkább képesek hitelt szerezni a szűrőprogramnak, és
mindenki másnál jobban tudják motiválni és stimulálni a meg-