(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ

Szervezzék úgy a meghívást, hogy ne teljék el a kelleténél
hosszabb idő a meghívó kézhezvétele és a vizsgálat között.
Szervezzék úgy a munkájukat, hogy a kenetvételt, vagy a
mammográfiás felvétel elkészültét minél gyorsabban kövesse a
kiértékelés. Ne hagyják feltornyosulni sem ”a megválaszolatlan
tékákat”, sem az értékelésre váró felvételeket!
Ne halogassák az elkészült lelet leírását és postázását. Ne
feledjék, hogy a ”rákszűrésre” szóló meghívó - ha csak időlegesen
is – az egészséges asszonyt is a ”beteg”, vagy legalábbis
a ”lehetséges beteg” szerepébe juttatta. Mielőbb vessen véget
az eredményre váró ”beteg” kínzó bizonytalanságának. Adja
vissza a nyugalmát a ”jó hír” mielőbbi közlésével.
A negatív eredményről is értesíteni kell a résztvevőt! A szűrésnek
egyik célja, hogy a negatív vizsgálati lelet birtokában
megnyugtassuk a szűrésen résztvevőket.
Ha a nem-negatív szűrővizsgálati eredmény miatt a vizsgálat
megismétlése, vagy további kiegészítő, tisztázó diagnosztikai
vizsgálatok elvégzése szükséges, minél korábbi időpontra
hívják vissza a résztvevőt,
Hassanak oda, hogy – ha a szűrővizsgálat nyomán született
diagnózis azt indokolttá teszi – a kezelés minél hamarabb
megkezdődjék.
3.1.3 A vizsgálati technika és értékelés
Úgy végezzék a kenetvétel, a kenetkészítés, mammográfiás
felvételkészítés technikai munkálatait, hogy minél ritkábban
kelljen megismételni a vizsgálatot. A munkafolyamat minden
szakaszában tartsák be és másokkal is tartassák be minőségbiztosítási
és minőségellenőrzési irányelveket és előírásokat.
Törekedjenek az ál-pozitív és ál-negatív tévedések elkerülésére,
hiszen ezek gyakoriságára – a módszerek érzékenységének
és fajlagosságának ”beépített” korlátain túl – az értékelést
végző személyeknek is van befolyásuk. Vizsgáljanak
lelkiismeretesen, alaposan. Döntsenek körültekintően: úgy
válasszák meg a negatív-pozitív közötti ”töréspontot”,
hogy minimumra csökkentsék mindkétirányú tévedés
lehetőségét. Éljenek a folyamatos továbbképzés minden
lehetőségével. Ha kételyeik vannak, vegyenek igénybe kollegiális
konzultációt.
3.2 Információ
A szűrővizsgálatok előtti, alatti és utáni információ-szolgáltatás
felkészíti a résztvevőket a szűrővizsgálatra, segít kivédeni
annak lehetséges negatív hatásait, befolyásolja a szűrés megtapasztalását
és hozzásegít a nem-negatív szűrővizsgálati eredmények
által okozott lelki traumák megelőzéséhez.
3.2.1 A szűrés előtti információ
A szűrővizsgálatra meghívó levél tartalmazzon tömören, de
világosan fogalmazott, tájékoztatást a szűrővizsgálat céljáról,
mibenlétéről és lefolyásáról, várható hasznáról korlátairól, esetleges
kockázatairól.
A háziorvos és a szűrést szolgáltató szakszemélyzet, különösen
a résztvevőkkel személyesen érintkezők, úgymint a
fogadó és eligazító részlegben dolgozó, adatfelvevő admi-
37
II. A lakossági részvétel: a szűrés társadalmi elfogadottsága
nisztrátor, a nőgyógyászati vizsgálatot végző és kenetet vevő
orvos, a mammográfiás felvételt készítő szakasszisztens
legyen felkészült arra, kérdésekre válaszol, és kívánságra
magyarázatokkal szolgál. A szűrővizsgálat valódi célját a
lakosság nem ismeri, vagy félreismeri, ezért el kell magyarázni
a szűrővizsgálatra meghívottakban a szűrés célját.
Tudatosítani kell, hogy a szűrés célja mindenekelőtt megnyugtatás:
annak a megerősítése, hogy nincs baj. Más esetekben
a szűrés a baj korai kimutatását, és ezáltal a nagyobb
baj megelőzését szolgálja. A szűrővizsgálat ugyanis olyan
”rák-előtti” állapotokat igyekszik kimutatni, amelyek még
betegségnek is alig nevezhetők, ám amelyekből esetleg, ha
nem kezelik, rák alakulhatna ki. Tudni kell, hogy a ”korai”
nem a ”korai rák” felismerését jelenti, hanem arra az állapotra
vonatkozik, amit a vizsgálat kimutatni igyekszik A vizsgálat
egy esetlegesen majdani rák megelőzését szolgálja. De ha
rák, akkor is jobb korábban felismerni, mint később, mert
az esélyt ad a teljes gyógyulásra.
Hangsúlyozni kell, hogy a szűrővizsgálat nem ”rákszűrés”.
A rák szó említését is ajánlatos elkerülni. Jobb egyszerűen
méhnyak-szűrésről, vagy emlőszűrésről beszélni. Ez a
tanács szőrszálhasogatásnak tűnhet, de a szavaknak, és az
azokhoz fűződő képzettársításoknak jelentősége van. Mivel
a ”preklinikai”, nagy ”rákelőtti” állapotok létezéséről a laikus
résztvevő keveset tud, már maga a rák említése is sok
aggodalmat és ijedtséget okoz. Ha a rák, mint lehetőség
egyáltalán szóba kerül, a kellő információ hiánya miatt az
emberek azonnal a legrosszabbra gondolnak. A résztvevők
többsége hagyományos módon gondolkodik. A megelőzés,
mint olyan, még nem épült be kellően gondolkodásukba.
A rák legapróbb gyanúja ugyanazokat a sötét metaforikus
képeket idézi fel, mint a kifejlett betegség. Az információ
itt azt a célt szolgálja, hogy a feketéből és fehérből meggyőzően,
a valóságnak megfelelő szürkét csináljon, a láthatatlanból
és veszélyesből láthatót és kevésbé veszélyest. Az egészségnevelőnek
itt reális esélye van arra, hogy megdöntse a
végzetesen fenyegető, laikus rák-képet, mert ez egy olyan
terület, ahol a rák megelőzhető és gyógyítható, és ahol az
esélyek optimizmusra jogosítanak fel. A rák gyanúja nem
egyenlő a totális testi és lelki pusztulással!
Adjanak tájékoztatást arról, hogy hogyan zajlik a szűrővizsgálat.
A szűrővizsgálaton először résztvevőkben szorongást
kelt az, hogy semmit sem tudnak arról, hogy mi fog velük
történni, miben áll a szűrővizsgálat, a citológiai kenetvétel,
a kolposzkópos vizsgálat, vagy az emlők mammográfiás vizsgálata.
Mennyire kényelmetlen, kellemetlen, vagy mennyire
fájdalmas. A felvilágosítás oldja a szorongást, s az emlők kompressziója
okozta ”fájdalom” sem annyira fájdalmas, ha az asszonyt
nem éri felkészületlenül.
Ne titkolják el azt, hogy a szűrési módszer nem csalatkozhatatlan.
A szűrést szolgáltatók etikai kötelessége, hogy
anélkül, hogy megingatná a bizalmukat, felvilágosítsák a
résztvevőket a szűrési módszer korlátairól is. Arról, hogy
elvben sem létezik olyan vizsgálati módszer, amely mentes
lenne a tévedés lehetőségétől. A rutinszerűen alkalmazott
módszerek azonban (sejtvizsgálat, lágyrész röntgenvizsgálat)
kellően érzékenyek és fajlagosak ahhoz, hogy bízni
lehessen bennük. Mégis előfordulhat, hogy a vizsgálat nem
jelzi a bajt, vagy riadót fúj akkor is, amikor nincs, vagy
nem akkora a baj.