(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ

nyilatkozik az elváltozás méreteiről, elhelyezkedéséről, és
arról is, hogy egy, vagy többgócú-e a látott elváltozás, illetve
a mikrokalcifikátumok jellegéről;
• a radiologus véleményére (felfedezett elváltozás szolid,
vagy csillag alakú jó, vagy rosszindulatú folyamat gyanúját
kelti) és a kódokat;
• mammográfiás és ultrahangos vizsgálat alapján alkotott
véleményére, amely nyilatkozik az elváltozás méreteiről,
elhelyezkedéséről, és arról is, hogy egy, vagy többgócú-e a
látott elváltozás. Ezeket a Vizsgálati Kérőlap tartalmazza.
5.2.3.2 A leletek csoportosítása: osztályozás
A mammográfiás szűrésből származó esetekben a véleményezőnek
nyilatkoznia kell arról, hogy a sejtkép a látott röntgenmorfológiai
eltéréssel összhangban van-e, vagy sem. A leletek
könnyen kódolható osztályozása előmozdítja a „közös nyelv”
használatát:
C/1: nem diagnosztikus értékű, azaz a citológiai kép a radiológiai
véleményt nem támasztja alá
C/2: negatív lelet, azaz a sejtek – a radiológiai véleménnyel
megegyezően – fibroadenomából, cisztából származhatnak.
C/3: atípusos hámproliferációra, epiteliózisra utaló sejtkép,
bármely radiológiai lelet mellett. (A C/3-as nem jelent rosszindulatúság
melletti állásfoglalást!)
C/4: nagy valószínűséggel rosszindulatú daganatból származó
sejtcsoportok láthatók, nekrózissal, vagy nekrózis nélkül,
azaz a radiomorfologiai képpel egyezően in situ rákot (DCIS)
valószinűsit.
C/5: biztosan rosszsindulatú: sejtdús kenetben sok, egyértelmű
daganatsejtek, sejtcsoportok láthatók, amelyek invazív rák
mellett szólnak.
5.2.3.3 A citológiai lelet
A kódolásra alkalmas besorolás mellett a lelet tartalmazza a
radiológiai lelet összefoglalását (méret, elhelyezkedés, többgócúság),
valamint a véleményező orvosok nevét.
Értelemszerű szöveges leírást ad, amelyben a háttérelemekre,
daganat esetén a differenciáltság foka (az un. nuclearis
grade) is van utalás.
Véleményt mond a sejtkép és a röntgenmorfológiai eltérések
vélhető viszonyáról; ha a sejtkép nem tartalmazza a radiomorfológiai
lelet alapján elvárható elemeket, magyarázatot ad
az eltérés valószínű okáról.
A vizsgált citológiai minta akkor ítélhető megfelelőnek, ha
a jól szélesztett, jól fixált és festett sejtes anyagot tartalmaz, és
a sejtkép következtetni enged az elváltozás biológiai természetére
(jó-, vagy rosszindulatúság). Korlátozott értékű, ha nem
felel meg a minőség technikai kívánalmainak, vagy nem ad
magyarázatot a radiológiai elváltozás mibenlétéről.
5.2.4 A citológiai lelet értéke
A szűrési mammográfiával kimutatott, különösen a kis, nem
tapintható elváltozások diagnosztikájában a citológusra nagy
felelősség hárul. Határozott vélemény-lkotásra kényszeríti a
csapatmunka. A citológusnak fel kell készülnie a radiológus
87
IV. Emlőszűrés
és sebész kérdésfeltevéseire, akik a citológiai véleménytől sok
esetben iránymutatást várnak. A citológiai leletnek döntő
befolyása lehet a beteg sorsát meghatározó terápiás döntésre.
A citológiai vizsgálat eredménye a fizikális, mammográfiás
és ultrahangos vizsgálatok eredményével együtt vezet el a preoperatív
diagnózishoz, éspedig:
• a pozitív citológiai lelet diagnosztikus értékű, ha a mammográfiás
és ultrahangos lelettel egybehangzó; ámde
• a pozitív citológiai lelet – ha hiányoznak a rosszindulatúság
radiológiai és klinikai jelei – önmagában műtétet nem
indokolhat; ilyenkor nyílt sebészi biopszia elvégzése segíthet
döntéshez.
• ha a citológiai lelet negatív, ámde a mammográfiás, ultrahangos
lelet és a klinikai tapintásos vizsgálat emlőrák
mellett szól, a mintavételt ajánlatos megismételni. Az
ismételten negatív citológiai lelet esetén a látott és tapintott
elváltozások egészben, ép széllel történő eltávolítása
indokolt.
3.2.5 A módszer megbízhatósága
A citológiai vizsgálatok értékelésében a módszer alkalmasságának
szokásos mutatóit (érzékenység, fajlagosság, jósló értékek)
alkalmazzák. A nemzetközi gyakorlatban azonban – a szokásostól
eltérően – az érzékenységnek két különböző mértékét
különítik el: az abszolút és a komplett szenzitivitást. Abszolút
érzékenység csak a citológiai vizsgálattal C/5-nek, a komplett
érzékenység a C/3, C/4 és C/5-nek minősített esetek veszi
számításba..
Gyakorlott kezekben – a citológiai és szövettani leletek egybevetése
alapján megítélve – a módszer diagnosztikus pontossága
90 – 95% körüli.
A tévesen negatív leletek leggyakoribb oka az, hogy az aspiráció
során nem kerül, vagy nem megfelelő helyről kerül sejtes
anyag a mintába. Tévedés egyik lehetséges forrása, hogy egyes
magasan differenciált daganatok szerkezete és sejtjei megtévesztésig
hasonlóak lehetnek az alapszövet szöveti szerkezetére
és sejtjeire. Más esetben a daganat kötőszövetes átalakulása
a téves értelmezés oka. Véleménykülönbségek az un. „radial
scar” és az atípusos epiteliózis megítélésében vannak, valamint
abban is, hogy lehet-e, szabad-e citológiai vélemény alapján
DCIS-t, kimondani, ezen belül utalni a rosszindulatúság
fokára (low és high grade).
A differenciáldiagnosztikai nehézségek tekintetében szakkönyvekre
utalunk.
5.3 Core, vagy henger--biopsia
Vastag tűvel végzett core-biopszia a zárt biopszia egy olyan
formája, amellyel az emlőbeli elváltozásból mintegy 2x10-12
mm. méretű szövethengert nyernek szövettani feldolgozás és
véleményezés céljára. Többlete a citológiához mérten, hogy
szerkezeti információval is szolgál, ami az invazivitás igazolása
fontos, kizárására azonban önmagában elégtelen. Elvben
tehát többet nyújt a citológiánál, de kevesebbet a biopsziával
nyert szövetmintánál. Talán ez a „köztes” jellege magyarázza,
hogy nem vált általánosan használttá.
Alkalmazását korlátozza, hogy szemben az „atraumatikus”
vékonytű-technikával, csak érzéstelenítés mellett alkalmaz-