(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ

daganat-keletkezés fokozott kockázatával jár (vashiányos
anaemia, lichen oris, lupus erythematodes, xeroderma pigmentosum).
Ezek viszonylag kisebb jelentőségűek, mint a
precancerosus lézóik; ezek olyan megváltozott morfológiájú
szövetterületek, amelyben – daganatkeltők hatására – a
rák gyakrabban fordul elő, mint a hasonló lokalizációjú,
normálisnak látszó nyálkahártyán. Lényegében helyileg
ható krónikus fizikai-kémiai irritációkra adott helyi szöveti
reakciónak tekinthetők.
A leggyakoribb szájüregi rákmegelőző állapot a leukoplaki,
amely jellegzetes klinikai (inkább, mint szövettani)
képpel jár. Népességbeli előfordulásáról nincsenek egybehangzó
adatok: gyakoriságukat 0.57 – 14.3% között
adják meg. Hasonlóképpen tág határok között változnak
malinizálódásukra vonatkozó adatok is: a leukoplákiák 5.6
– 6.6%-ából szokott laphámrák kialakulni, ám egyes szerzők
17.5%os malignizálódási arányról is beszámolnak.
3.2 A leukoplákiák klinikai megjelenése
A leukoplákia 5 mm-nél nagyobb, letörölhetetlen fehér folt
a szájnyálkahártyán. Lehet a nyálkahártyából nem, vagy
alig kiemelkedő egyenletesen fehér, vagy utcakövezetszerűen
töredezett felszínű, fokozott elszarusodással járó elváltozás; ez
a „homogén típus”. Előfordulhat szemölcsszeűen kiemelkedő
(„verrucosus leukoplákia”), vagy fehér, szemcsézett felszínű
noduláris forma. Az elválltozás felszíne lehet foltos, mert
fehér és vörös hámfosztott területek váltakoznak; ez az eróziós
leukoplákia, vagy erythroleukoplákia, amely a legnagyobb
valószínűséggel válik rosszindulatúvá. Viszonylag ritka a
jól körülírt, élénvörös bársonyos folt, az erythroplákia. A
szájnyálkahártya sorvadása, egyenetlensége, csíkoltsága,
kifekélyesedése, fájdalmassága is rákmegelőző állapotra
irányíthatja a figyelmet.
4. A szájüreg szűrővizsgálata
A szájüreg szűrővizsgálatának hatásosságára epidemiológiai
bizonyíték nincs, ezért a szájüregi daganatok felkutatása
céljából szervezett – azaz életkortól függő, személyes behíváson
és követésen alapuló népegészségügyi szűrővizsgálat nem
kezdeményezhető. Mindazonáltal e daganatok népegészségügyi
súlyára tekintettel lehetetlen semmit nem tenni. E daganatok
anatómiai helyzete is a szűrővizsgálat mellett szól: a szájüregi
elváltozások szemmel láthatóak és kézzel tapinthatóak, így
nemcsak a daganatok, hanem azok megelőző állapotai is
egyszerű vizsgálattal könnyen felismerhetően.
4.1 Célcsoportok
Mindabból, amit a szájüregi daghanatok kialakulásában
szerept játszó kockáűzati tényezőkről ttudunk, az a
következtetés vonható le, hogy a 40 év feletti dohányzó
és alkoholizáló, a szájhigiénét elhanyagoló, fogorvoskerülő,
134
VI. Szájüregi daganatok felkutatása
társadalmilag-gazdaságilag hátrányos helyzetben lévő férfiak
jelentik a szájüregi daganatok keletkezése szempontjából
fokozottan veszélyeztetett személyeket. Ezek elérése
komoly kihívás.
4.2 A szájüregi szűrővizsgálat: kikérdezés,
megtekintés, tapintás
A szűrővizsgálat szóbeli, vagy kérdőíves kikérdezéssel
kezdődik, amely elsősorban a dohányzási és alkoholfogyasztási
szokásokra irányul (Melléklet).
A vizsgálathoz két lapoc, két gézlap, kesztyű, és megfelelő
megvilágítás szükséges. Fogászati tükör hasznos lehet,
A vizsgálat 7 lépésből áll, elvégzése 3-5 percig tart. Az
arc és a nyak külső megtekintése, valamint a kivehető fogművek
– ha vannak – eltávoliítása után a vizsgálat ajánlott
lépései a következők:
1. lépés: az ajkak megtekintése nyitott és zárt helyzetben.
Ennek során mrgfigyelendő az ajkak színe, felszíne,
látható-e rajta duzzanat, fekély, pörk, fehét folt, hámló
területek.
2. lépés: a pofanyálkahártya vizsgálata jobbra, majd balra
fordított fejjel úgy, hogy a lámpa megvilágítsa az éppen
vizsgált területet. Megfigyelendő: van-e pigmentáció,
színbeli eltérés, duzzanat, hámfosztott területek.
3. lépés: a gingíva vizsgálata. Vestibuláris felszínét a
pofanyálkahártya és az ajkak, szájüregi felszinét pedig
a szájpadlás és a szájfenék megtekintése közben kell
vizsgálni.
4. lépés: a nyelv vizsgálata összetett folyamat. A nyelvhát
(nyelv-felszín) vizsgálatával kell kezdeni. Ezt kövesse
a nyelv oldalsó felszineinek vizsgálata úgy, hogy – ha
nem tudja eléggé kinyújtani – gézlap segítségével mozgassuk.
Végül a nyelvgyök és a nyelv alsó felszínének
vizsgálata következik úgy, hogy a beteg nyelvét a szájpadláshoz
emeli. Megfigyelendő: a szelv színe, mérete,
láthatóü-e lepedés, gyulladás, fekély, duzzanat.
5. lépés: a szájfenék vizsgálata úgy, hogy a beteg nyelvét
a szájpadhoz emeli; így jól áttekinthetők a szájfenék
képletei.
6. lépés: a kemény- és és lágyszájpad vizsgálata, amelyet
hátrahajtott fejjel, a nyelvet tükörrel enyhén leszorítva
kell végezni. Megfigyelendő: van-e letörölhető fehér
lepedék, fehér folt, vörös folt.
7. lépés: a garat vizsgálata, amelyek a hatodik lépésben
leírt helyzetben lehet elvégezni.
A vizsgálatot a nyaki és az áll alatti nyirokcsomók tapintásával
kell kiegészíteni.
4.3 Kinek a feladata?
A szájüregi szűés elsősorban a fogorvosi szakellátás feladata
lenne, hiszen a másodlagos megelőzés többet jelent a
korai felsmerésénél. A felsimerés ugyanis hatékony kezelés
nélkül haszontalan, erre pedig csak stomatológiai, vagy
stomato onkológiai szakellátás képes. A 48/1977.(XII-
17.) NM számú jogszabály kötelezi is a fogorvosi alapellátásban
dolgozókat a stoimato-onkológiai „szűrővizsgálat”
évenkénti elvégzésére.