(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ

6.1.3 Minőségbiztosítás: megtakarítás
A mammográfiai munka minőségének egyszerű, de beszédes
mutatója az, hogy milyen gyakran, és miért van szükség a
„rontott”, értékelhetetlen felvételek megismétlésére.
Az International Commission on Radiological Protection
(ICRP) felmérése szerint az felvételek megismétlésének gyakorisága
3-12% között mozog, átlagosan 5,6%. Ez alá még
jól szervezett minőségbiztosítási program működtetése esetén
is alig szorítható. Az újrafelvételezés lehetséges okai között
filmtechnikai, előhívás-technikai és emberi tényezők állnak.
Magyarországon nem hivatalos felmérések, az összes megvásárolt
filmmennyiséget összevetve a felvételek számával, 30%
újrafelvételezési arányt találtak. Ez az érték magában foglalja
a hosszú ideig raktáron tartott filmek leselejtezéséből adódó
veszteségeket is.
Jelentős hibaforrás a páciensdózis helytelen megválasztása,
jóllehet tág lehetőségek vannak – a megfelelő képminőség
elérése mellett is – a páciensdózis csökkentésének, ami egyúttal
a személyzetdózis csökkentését is jelenti. Fontossága van
az elfogadható tartományon belül, például az mAs értéknek,
az erősítő fólia megválasztásának, az előhívó hígításának is.
Jól szervezett minőségbiztosítási programmal az elvesztegetett
filmmennyiség fele megmenthető lenne. A megtakarítás mértéke
még nagyobb, ha a szakszemélyzet elvesztegetett munkaidejét,
a vegyszerek és energia költségeit, a berendezések
elhasználódását is számításba vesszük. Joggal állítható, hogy
a minőségellenőrző vizsgálatra fordított források nagymértékben
megtérülnek.
6.1.4 A minőségbiztosítási program elemei
A megszervezendő minőségbiztosítási program magában foglalja
a mammográfiás készülék megfelelőségi kritériumainak
kidolgozását, azaz
• a mérendő paraméterek kiválasztását,
• a mérési módszereket,
• az azoktól megkívánt pontosság maghatározását, beleértve a
mérendő paramétereinek tűréshatárainak megállapítását is,
• a mérések szükséges gyakoriságának ismeretét,
• a szükséges mérőeszközöket és azok szükséges ellenőrzését.
6.1.5 A minőségellenőrzés fajtái. Néhány gyakorlati irányelv.
A minőségellenőrzési vizsgálatoknak három fajtája van:
• az un. átvételi vizsgálat („acceptance”), azaz az üzembehelyezéskor,
tehát még a beredezések használatba vétel előtt
elvégzendő részletes vizsgálat,
• az állapotvizsgálat („status”), azaz a már üzemelő berendezéseken
időszakosan, javítás, beállítás, szervizelés után
újra, meg újra elvégzendő, az átvételi vizsgálattal azonos
paramétereket meghatározó vizsgálatok, és
• az állandósági, vagy megbízhatósági vizsgálatok („constancy”),
előírt időközönként, rutinszerűen elvégzett ellenőrző
vizsgálatok, amelyek értékelése segítséget nyújt a berendezések
optimális kihasználásához, gazdaságos karbantartásához
és a csere szükségességének eldöntéséhez.
Az új berendezés installálásakor tesztprogrammal kell megállapítani,
hogy az mindenben megfelel-e a specifikációban
95
IV. Emlőszűrés
rögzített minőségi követelményeknek. Rendszeres ellenőrzését
egy, a specifikációnak megfelelő minőségellenőrzési programmal
kell végezni. Az átvételi és állapotvizsgálatok elvégzése
speciális szakértelmet és olyan mérőműszer-együttest igényel,
amelyekkel minden mammográfiás szűrőállomást ellátni nem
gazdaságos. Elvégeztetésükhöz célszerű központi minőségellenőrzési
laboratóriumok helyszíni szolgáltatásait igényelni.
Fontos a kiindulási állapot pontos rögzítése a felvételi „selejt”,
és a páciensdózis- mérések adatainak kiértékelése útján.
A minőségellenőrzési program eredményességét csak később,
a program féléves-egyéves működése után, az újabb mérések,
és a kezdő állapotot rögzítő mérések összehasonlítása útján
lehet csak igazolni. A második lépésben az állapotvizsgálat
kiterjedhet valamennyi alapvető paraméterek-érték felvételére,
és sor kerülhet az azonosított működési fogyatékosságok
kijavítására is. Az állapotvizsgálatokat javítás vagy beállítás
után újra el kell végezni.
Az állandósági vizsgálatok műszerigénye szerény, a később
ismertetendő gyakorisággal – naponként, vagy hetente –
elvégzendő vizsgálatok kivitelezése egyszerű. Elvégzésükkel
célszerű a szűrőállomás egy arra kiképzett szakasszisztensét
megbízni. Az előírt rutinvizsgálatok közül legfontosabb a
filmkezelés, főleg az előhívás minőségének naponkénti ellenőrzése
szenzitometriai filmcsík előhívásával.
Az állandósági vizsgálatokat el kell továbbá végezni karbantartás
után, még a szervizelést végző szakember jelenlétében,
továbbá, bármilyen működési rendellenesség észlelésekor.
6.1.6 Hibajavítás és megelőző karbantartás
A karbantartásnak nemcsak korrektnek, de preventívnek is
kell lennie. Más szóval, a minőségbiztosítási programnak
alkalmasnak kell lennie arra, hogy felismerje és kijavítsa a felmerülő
hibákat, mielőtt az a képminőséget úgy rontaná, hogy
a páciens számára kárt okozó helytelen diagnózist eredményez,
vagy akár a felvételek megismétlését tenné szükségessé.
Ki kell szűrnie az úgynevezett „rendszer összeomlás”-os hibákat
is, amelyre egy rutinszerű ellenőrzés nem alkalmas.
6.1.7 Értékbecslés
A minőségbiztosítás program értékét két szinten kell mérlegelni.
Az első lépésben azt kell megbecsülni, hogy az adott
mammográfiás berendezésre milyen kritériumok vonatkoznak,
és azok milyen mérésekkel állapíthatók meg. A nap,
mint nap mért adatokat össze kell hasonlítani a berendezés
installációja alkalmából felvett tesztprogram adataival és a
szükséges korrekciókat el kell végezni. A második lépésben
magát a program hatásosságát kell mérlegelni az újabb és
újabb adatok fényében, figyelembe véve annak gyakorlati
kihatásait, úgymint a berendezés javítása, a cserealkatrészek
költsége, valamint a képalkotás radiológiai megfelelősége
szemszögéből.
6.1.8 Jegyzőkönyvek
Az elvégzett vizsgálatok eredményeit, a mérések adatait írásban
kell rögzíteni, és azokat meg kell őrizni későbbi összeha-