(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ
(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ
(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Az egészség-gazdaságtani elemzés – az egészségügyi ellátásra<br />
fordítható források korlátozottsága, és a rendelkezésre álló<br />
források optimális felhasználásának kényszere miatt – mára az<br />
egészségpolitikai dontéshozásban nélkülözhetetlenné lett. Ez<br />
alól a népegészségügyi szűrővizsgálatok sem jelentenek kivételt.<br />
Fontos ugyanis ismerni, és figyelembe venni egyfelől azt,<br />
hogy egy „technológia” – esetünkben a szűrővizsgálat – alkalmazásától<br />
mekkora és milyen természetű haszon várható,<br />
másfelől fontos ismerni azt, hogy mindez mennyibe kerül a<br />
társadalomnak, az egészségügyi ellátórendszernek, a finanszírozónak,<br />
és az érintett személyeknek. Mindezek ismeretében<br />
hozhatók csak olyan döntések, amelyek eredményeképpen<br />
– a rendelkeztésre álló források felhasználásával – a népesség<br />
egészségi állapota a legkedvezőbben befolyásolható.<br />
1. Egészség-gazdaságtani alapfogalmak<br />
Az egészség-gazdaságtani elemzés alapkérdése a haszon és<br />
költség viszonya. Az elemzés valamennyi módszerében közös,<br />
hogy az inputot és az outputot vetik össze, azaz a tevékenység<br />
költségeit hasonlítják össze az intervenció várható következményeivel.<br />
Itt szükséges néhány összemosódó fogalom egyértelmű<br />
meghatározása:<br />
• Hatásosságnak (efficacy) nevezzük egy adott eljárásnak<br />
egy kiválasztott populációra gyakorolt hatását ellenőrzött,<br />
„ideális” körülmények között; ezt általában randomizáltellenőrzött<br />
vizsgálatokban (RCT) határozzák meg.<br />
• Hatékonyság, vagy eredményesség (effectiveness) egy adott<br />
eljárásnak annak rutinszerű, gyakorlati alkalmazása során<br />
az átlagpopulációban elért eredményt jelenti. Általános<br />
tapasztalat az, hogy az eljárásnak a rutinszerű gyakorlatban<br />
is megmutatkozó tényleges pozitív hatása elmarad az<br />
ideális körülmények között elérhetőtől.<br />
• Gazdasági hatékonyság (efficiency) az eljárással elért eredményt<br />
jelöli a ráfordított erőforrások arányában (pénz,<br />
idő, munka), azaz olyan állapotot, amelyben az erőforrásokat<br />
optimálisan használják fel.<br />
1.1 Az egészség-gazdaságtani elemzés módszerei<br />
1.1.1 Költségminimalizálás (cost-minimalisation analys, CMA)<br />
Ez a legegyszerübb eljárás. Ha két rendelkezésre álló szűrési<br />
151<br />
VIII. A szűrővizsgálatok egészség-gazdaságtani elemzése<br />
VIII. A szűrővizsgálatok egészség-gazdaságtani<br />
elemzése<br />
stratégia eredményessége között nincs érdemleges különbség,<br />
a szolgáltató azt alkalmazza, amelyik kevesebbe kerül.<br />
1.1.2 Költséghaszon elemzés (cost-benefit analysis, CBA)<br />
A gyakorlat kívánalmainak leginkább az az eljárás felelne meg,<br />
mert az mind a befektetést, azaz a szűrés költségeit, mind a<br />
szűrés hasznát pénzben fejezi ki. Előnye, hogy különböző programok<br />
eredményeit közös nevezőre hozza, így össze nem hasonlítható<br />
„outcome” esetében is alkalmas az összehasonlításra. Az<br />
eljárással szemben a legfőbb ellenvetés az, hogy az egészségnek<br />
– így magának az emberi életnek is – az értékét pénzben kell<br />
kifejezni, ami nehéz, és sokakban ellenérzést kelt.<br />
1.1.3 Költséghatékonyság (cost-effectiveness anaklysis, CEA)<br />
A költséghatékonyság kiszámítása esetében a szűrőprogram<br />
hasznát egyetlen, jól meghatározható „természetes egységben”<br />
mérik. Ilyen egység lehet a szűréssel kimutatott, korrekt<br />
módon diagnosztizált rákesetek száma, vagy az élettartammeghosszabbodás,<br />
azaz az életévnyereség (life years gained,<br />
LYG). A választható szűrési stratégiák közül azt alkalmazzák,<br />
amelyiknek az egységre jutó költsége (például az egy rákeset<br />
kiszűrésének, vagy egy év életévnyereségnek a költsége) kevesebb.<br />
Ebben az összefüggésben gyakorlati fontossága van a<br />
marginális költség meghatározásának, azaz, hogy mennyi többletköltséggel<br />
jár egy egységnyi többlethaszon elérése, például<br />
az egymást követően megismételt szűrőkörök (incidencia-szűrés,<br />
prevalencia-szűrés) esetén.<br />
1.1.4 Költséghasznosság (cost-utility analysis, CUA)<br />
A költséghatékonyság vizsgálatának egy változata, amelyben<br />
az életévnyereséget és az életminőséget együttesen mérik<br />
(életminőséggel korrigált élétévnyereség, azaz quality-adjusted<br />
life years, QALY), és ehhez viszonyítják a költségeket. Ez az<br />
eljárás leginkább a gyógykezelés esetében fontos, amikor az<br />
élettartam meghosszabbítása csak súlyos mellékhatások árán<br />
lehetséges. (Problémát jelent, hogy az életminőség meghatározása<br />
erősen szubjektív, ezért az egyének foglalkozásuktól,<br />
társadalmi-gazdasági jellemzőiktől függően másként vélekedhetnek<br />
az életminőségről.)<br />
Elmondható, hogy a szűrővizsgálatok egészség-gazdaságtani<br />
elemzésére számos lehetőség van, e módszerek alkalmazása
Change language