(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ
(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ
(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
ható klinikai adatokat nem, vagy hiányosan feltüntetett vizsgálati<br />
kérőlapok kiegészítését kérni kell a beküldőtől.<br />
3.5.2.3 Kettős értékelés, „re-screening”<br />
Az előszűrő szakasszisztensek tevékenységének szoros, személyes<br />
ellenőrzése a minőségbiztosítás szempontjából fontosnak.<br />
Minden résztevékenység írásos „jegyzőkönyvezése”, az<br />
előforduló hibák havonkénti elemzése, a helyes eredmények<br />
megdicsérése nagyban segíti az előszűrők tevékenységének<br />
pontosságát.<br />
Helyes gyakorlat az, ha minden kenetet két előszűrő egymástól<br />
függetlenül értékel; ezt nevezik „100%-os rescreenelés”-nek.<br />
Különböző források a „kettős értékelést” a negatív<br />
kenetek 10 %-ára, mások 25-30 %-ára, vagy ennél is nagyobb<br />
hányadára ajánlják kiterjeszteni. Helyenként a keneteket<br />
„vakon” választják ki, mások fontosnak tartják a negatív<br />
kenetek között is a fokozott rizikócsoportba tartozó eseteket<br />
az bevonni újraértékelésbe. Ezt az angol-szász irodalomban<br />
„rapid re-screening-nek” nevezett módszert csak az abban<br />
résztvevő gyakorlott asszisztensek munkaterhelése szempontjából<br />
kérdőjelezik meg, hiszen aligha várható el az átlagosan<br />
60 kenet/nap teljesítmény az olyan előszűrőtől, aki reggel<br />
egy óráját 30 –50 kenet „gyors” újra-vizsgálatával töltötte.<br />
Nincsenek pontos számítások a módszer költségkihatására<br />
sem, bár úgy tűnik, hogy a minőségbiztosításnak ez a módszere<br />
a költségek növekedésével jár. A többletköltség ellenértékét<br />
az eredmények pontosabbá válása, a népesség egészségi állapotának<br />
javulása jelentheti (bár ezt pénzügyileg számításba<br />
venni nem egyszerű.)<br />
3.5.3 A képzés és továbbképzés szerepe a nőgyógyászati<br />
rákszűrés minőségbiztosításában<br />
Kívánatos, hogy mind a kenetvételt végző orvos vagy asszisztens,<br />
mind a kenet technikai feldolgozását végző laboratóriumi<br />
személyzet, mind a mikroszkópos vizsgálatot végző szakember<br />
számára kötelező legyen a munka jellegének megfelelő szintű<br />
képzés és továbbképzés. Kiképzett és továbbképzett szakemberekre<br />
van szükség a rákszűrés szervezési és informatikai<br />
feladatainak ellátásában is.<br />
3.5.3.1 Előszűrő szakasszisztensek képzése<br />
A különböző meghonosodott gyakorlat, bár részben eltérő<br />
tananyagokat ír elő, tartalmaz közös elemeket is, um.<br />
• anatómiai alapismeretek<br />
• élettani, biológiai ismeretek<br />
• laboratoriumi gyakorlati ismeretek<br />
• adminisztratív ismeretek, adatkezelés<br />
• a szakterületre vonatkozó elméleti ismeretek<br />
• a képzés döntő hányadát kitevő mikroszkópos gyakorlat;<br />
ennek célja a negatív kenetek biztosan felismerése,<br />
az azokban fellelhető összes „élettani változat”, „nemmalignus”<br />
eltérés alapos ismerete, és annak a készségnek<br />
a kialakítása, amely szükséges az onkológiai értelemben<br />
„nem-negatív”, tehát konzultációra bocsátandó esetek biztonságos<br />
elkülönítéséhez.<br />
III. Szűrővizsgálatok a méhnyakrák okozta halálozás csökkentése céljából<br />
63<br />
3.5.3.2 Citopatológusok gyakorlati képzése. Megfelelőség-tanúsítás<br />
A patológiai alapra építhető, a nőgyógyászati kenetek citológiai<br />
értékelésében kellően jártas szakemberek képzése, különösen<br />
gyakorlottságuk megszerzésére és megfelelő szinten tartását<br />
elősegítő eljárás kevésbé egységesített. A maguk területén<br />
alaposan képzett, nagy gyakorlattal bíró szakasszisztensek által<br />
kiemelt, „problémás” kenetek konzultatív jellegű értékelését<br />
végző orvosnak is szüksége van gyakorlata fenntartására; ezt<br />
jól szolgálhatja, ha rendszeresen és „előszűrésszerűen” értékel<br />
szűrővizsgálatból származó „negatív” keneteket is. A nemzetközi<br />
ajánlások ebben nem foglalnak egyértelműen állást;<br />
vélhető azonban, hogy évi 800 – 1300 kenet vizsgálata jól<br />
szolgálja a célt. (Ez a kenetszám körülbelül annyi, amennyi<br />
„előszűrt” kenetet egy évente mintegy 15 000 kenetet feldolgozó<br />
laboratóriumban egy „felülvizsgáló” citopatológus végső<br />
ítéletet alkotva látnia kell.)<br />
Szükség van jogszabályokra, amelyek a citológiai laboratórium<br />
és az abban foglalkoztatott szakember-csoportok „működési<br />
engedélyének” kiadását minimum technikai és szakmai<br />
kritériumok kielégítéséhez köti. Szükség van szakembercsoportok<br />
megfelelőségét, a folyamatos képzés eredményességét<br />
időről-időre hitelesíteni. Az ilyen jártasságvizsga (proficiency<br />
testing) letételét előszűrő szakasszisztensek számára 3-5<br />
évenként, orvos-citolpatológusok számára 5-7 évente tartják<br />
megismétlendőnek. Az egyes laboratóriumokban kívánatos<br />
folyamatos szinten tartó képzési és önképzése alkalmakat<br />
szervezni.<br />
Magyarországon a citolpatológiai munka patológiai szakvizsgára<br />
épülő szakképesítéshez köötött,<br />
3.5.3.3 Gyakorlati képzés a mintavételre<br />
Az eredményes citológiai vizsgálat előfeltétele az értékelhető<br />
kenet. A kenet értékelhetősége döntően a mintavételen áll,<br />
vagy bukik. A mintavevők gyakorlati képzése a mintavételben<br />
ezért kulcsfontosságú.<br />
3.5.4 Külső minőségbiztosítás<br />
A külső minőségbiztosítás másik laboratóriummal kölcsönösen<br />
végrehajtott „csere”-preparátumok vizsgálata, vagy a<br />
laboratóriumok csoportjai által szervezett és felügyelt központokban<br />
elvégzett rendszeres „vak-audit” vizsgálat lehet.<br />
Utóbbi esetben véletlenszerűen kiválasztott esetek újraértékelésével<br />
ellenőrizhető az egyes laboratóriumokban elvégzett<br />
munka színvonala. Amennyiben a laboratórium nem felel a<br />
minőségbiztosítás rendszerben előre meghatározott kritériumoknak,<br />
a vezető asszisztens, az asszisztensek, ill. az irányító<br />
orvos továbbképzésre kötelezhető.<br />
Az elérendő „minimum kritériumoknak” tükrözniük kell a<br />
célt, a mérendő folyamatot és az elfogadható mérési értéket.<br />
Erre példaként néhány minőség-mutatót említünk:<br />
• meghívásos rendszerben a citológiai vizsgálat a meghívástól<br />
számított 2-4 héten belül történjék meg.<br />
• a kenetvételtől a lelet elkészülte közötti „átfutási idő” nem<br />
haladhatja meg a 4 hetet; de elvárható, hogy a vizsgálat<br />
eredménye az esetek több mint négy-ötödében (80 %) 2-3
Change language