(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ

More documents

Recommendations

Info

azonban rendkívül nehéz, mert az elemzéshez kellő adatok csak korlátozottan állnak rendelkezésre. Különösen nehéz az egyes országok közötti összehasonlítás, mert a hatékonyság és eredményesség megítélésével összefüggő tényezől nagyban függenek az egészségügyi ellátórendszer sajátosságaitól, a célbetegség előfordulási és halálozási rátájától, a szürésre jogosult lakosság nagyságától, demográfiai és társadalmi összetételétől, és számos más tényezőtől is. 1.2 A szűrés haszna és költségei A szűrővizsgálatok haszna mind a szűrővizsgálatban részesült egyén, mind a népesség szintjén meghatározható: • az egyén szintjén mérhető haszon az életminőséget is figyelembevevő életévnyereség, azaz az élettartam meghosszabbodása azok esetében, akik szűrővizsgálat nélkül az elhanyagolódott betegség következtében korábban meghaltak volna. Minthogy a korábbi kezelés esetén kevésbé radikális kezelést alkalmaznak, nagy valósziívűséggel jobb a különböző skálákon mért életminőség is. (Haszonként könyvelhető el a negatív szűrővizsgálat megnyugtató lélektani hatása is.) • a népesség szintjén – mint arra korábban rámutattunk – az eredményesség egyetlen tárgyilagosnak elfogadott mutatója a célbetegségből eredő halálozás csökkenése a céllakosságban. Minthogy ez csak a szűrővizsgálat bevezetése után évek múltán mutatkozik, a hatékonyság mérésére olyan könnyebben és korábban mérhető változókat alkalmaznak, amelyek a mortalitás-csökkenéssel ok-okozati kapcsolatban állnak, ezért vélhetően előre jelzik a szűrés várható későbbi eredményét; ilyen közbülső mutató a kórismézett daganatok klinikai stádiumának kedvezőbb irányú eltolódása, vagy a meghosszabbodott túlélési idő. (Hangsúlyozzuk azonban, hogy ezek a mutatók csak jobb híján valók, és nem szolgálhatnak a népegészségügyi szűrővizsgálatok bevezetésének indokául.) 1.1.2 Közvetlen és közvetett haszon és költségek A népesség szintjén végzett egészség-gazdaságtani elemzések módszertanában megkülönböztetnek közvetlen (direkt, vagy egészségügyi), és közvetett (indirekt, vagy nem egészségügyi) hasznot és költségeket. A népegészségügyi lakossákszűrés esetében • közvetlen haszon a kezelési költségek szűrésnek tulajdonítható megtakarítása, minthogy a szűrés hozamaként kórismézett daganatok között – a szűrés nélkül, már tünetekkel jelentkezőkhöz mérten – nagyobb hányadban vannak képvisekve a korábbi klinikai stádiumban lévő, kevésbé agresszív daganatok; ezek kezelése kevésbé költségigényes; • közvetlen költségek a szűárőtevékenység szervezési és működtetési költségei, a szürővizsgálatot követően a szűrővizsgálattal nem-negatív esetek tisztázó diagnosztikai vizsgálatának költségei, valamint az olyan határesetek kórismézésének és kezelésének költségei, amelyre szűrés nélkül nem került volna sor. A szűrés közvetett haszna (pl. a korábbi felismerésnek 152 VIII. A szűrővizsgálatok egészség-gazdaságtani elemzése és kevésbé radikális kezelésnek köszönhetően megrövidül a kezeltek munkaképtelenségének ideje, kisebb tehát a jövedelemkiesés), vagy közvetett költségei sokkal nehezebben mérhetők. Ennél is nehezebb tekintetbe vennünk a szűrés alig számszerüsíthető költségeit, mint a szűréssel gyakran együtt járó negatív tapasztalatokat, és a szűrés nemkívánatos lélektani mellékhatásait. Ezeket az életminőség összetevőjeként szokták mérlegelni, ha egyáltalán figyelembe veszik. 2. A szervezett szűrővizsgálatok egészség-gazdaságtani elemzése Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) – együttműködésben a hazai szakmai műhelyekkel – elvégezte a hazai emlő, a méhnyak és a colorectalis szűrések egészség-gazdaságtani elemzését. Elemzésükben • felmérték az emlő, méhnyak és colorectális daganatok kezelésére fordított kiadásokat, • a kezelési költségeket összehasonlították – 75%-os lakossági részvételt feltételezve – a szervezett lakossági szűrőprogram várható költségeivel, • meghatározták a szervezett szűrések várható epidemiológiai hozadékát, vagyis a szűréssel megmentett életek és életévek számát, • a költség-hatékonyság becslésére összevetették a várható kiadásokat és a hozadékot, és kiszámolták az egy megmentett életre, illetve megmentett életévre jutó költségeket. 2.1 A kezelési és szűrési költségek összevetése A költségszámítás perspektívája finanszírozói perspektíva volt, tehát az OEP szemszögéből vizsgálta a költségeket. Az emlő, méhnyak és colorectális daganatok kezelési költségei tartalmazzák a járóbeteg szakellátás, az aktív és krónikus fekvőbeteg szakellátás költségeit, a gyógyszerek árához nyújtott társadalombiztosítási támogatást és a keresőképtelenséggel (táppénz!) kapcsolatos kiadásokat. A szűrési költségek közül az OEP által finanszírozott közvetlen költségeket vették figyelembe. Ez az emlőszűrésnél a mammográfiás vizsgálat, a méhnyakszűrésnél a nőgyógyászati mintavétel és a laboratriumi citológiai vizsgálat, a colorectális szűrésnél pedig a székletbeli vér kémiai és immunkémiai kimutatásának költségeit jelentette. Nem vették tekintetbe a szűrés szervezésével és adminisztrációjával járó költségeket (lakosságlista előállítása és kezelése, behívó nyomtatása, postaköltség, utiköltség, minőségbiztosítási rendszer működtetése, szakemberképzés, tömeg-kommunikáció, stb.), amelyek az állami költségvetést terhelik, sem pedig a szűrőn „fennakadt” esetek kiegészítő, tisztázó vizsgálatának költségeit, amelyeket ugyancsak az OEP járóbeteg-kasszájából finanszíroznak. Az egyes daganattípusok esetében jelentős eltéréseket találtak a kezelési költségek összetételében. A költségek összevetéséből kitűnik, hogy az emlő és colorectális daganatok esetében a daganatok éves kezelési költsége jóval magasabb az éves szűrési költségeknél, a méhnyakszűrések esetében viszont a szűrési költségek – a választott szűrési stratégia függvényében – jóval meghaladják a daganat éves kezelési költségeit.
(Hangsúlyozni kell, hogy amikor a „szűrés versus nincs szűrés” opciót vizsgálják, az nem egyenlő a „szűrés versus nincs intervenció” opcióval, ugyanis a szervezett szűrővizsgálatok bevezetése előtt is volt lehetőség a szűrővizsgálaton való egyéni részvételre (opportunisztikus szűrések), másfelől pedig a szokásos orvosi tevékenység során is felszínre kerülhetnek kóros eltérések.) 2.2 A szervezett szűrése várható egészségnyeresége A szervezett szűrővizsgálatok eredményességének mérésére a halálozás csökkentését használják, ami kifejezhető (*) a megmentett életek számával, (*) a megmentett életévek számával, és (*) a mennyiségi és minőségi mutatók kombinálásával nyert paraméterrel, a QALY-val, ami – mint láttuk – az életminőséggel korrigált életévnyereséget jelenti. (Magyarországon az életminőségre vonatkozó adatok még nem állnak rendelkezésre.) Az egészségnyereség megítélésénél számos nehézséggel kell megküzdeni. Számolni kell azzal, hogy a gyakorlatban a szűrővizsgálattal elérhető mortalitáscsökkenés alatta marad a jól kivitelezett randomizált kontrollált vizsgálatokban kapott értékeknek, amelyeket a hatásosság bizonyítékául szoktak idézni. Számolni kell azzal is, hogy a szűrővizsgálatok hozadéka (ellentétben költségeivel, és számos azonnali javulást eredményező intervencióval, mint egyes szívműtétek) jelentős időbeli eltéréssel, átlagban 5-8 évvel később jelentkezik. Különösen nehét a szűréssel elérhető hazai egészségnyereségről hazai adatok hiányában beszélni. Fokozza a nehézségeket, hogy Magyarországon – különböző okokból – nehéz megmondani azt is, hogy – pédául az emlővizsgálatokból – mennyi volt a szűrési céllal elvégzett vizsgálat. Az elemzők a hazai szűrőprogramok hozadékának számszerűsítésére a megmentett életek, és a megmentett életévek számát alkalmazták, feltételezve, hogy a szűrőprogram 10 éves periodusra vonatkozik. (Az időbeli preferenciák számszerűsítésére a diszkontálás során 5%-os nettó jelenértéket (NJÉ) is számoltak.). Mind a megmentett életeket, mind a megmentett életéveket a szűréssel érintett lakossági csoportokra számították: a KSH által regisztrált halálesetek hány százaléka következett be a szűréssel érintett korosztályokban. Ezek számának mérséklése ugyanis a szűrés elsődleges célja. A szűréssel megmentett életévek kiszámolásánál számításba vették a szakirodalomban található átlagszámokat; ez emlőrák esetében betegenként 21 év, méhnyakrák esetén 23 év, vastgabélrák esetében 17.5 Számításba vették továbbá a szűrésbe bevont korcsoportok súlyozott átlagéletkorát, valamint a születéskor várható élettartamot. 2.3 Mennyibe kerül? A szűrési program várható hozadékának meghatározását különböző mortalitáscsökkenési értékek alkalmazásával modellezték. A lakossági szűrések esetén az emlőszűrésekre három verziót használtak: a pesszimista verzió esetében 10 év során 10%-os mortalitáscsökkenést tételeztek fel; ezt nevezték 153 VIII. A szűrővizsgálatok egészség-gazdaságtani elemzése „magyar trendnek”; az angol trendet – a szakirodalom alapján – 20%-os, a svéd trendet 30%-os mortalitáscsökkenéssel vették figyelembe a 10 éves program során. A sejtvizsgálatra alapuló méhnyakszűrések esetén 38.4%-kal (angol trend), illetve 19.6%-kal (magyar trend) csökkenhet a halálozás a szervezett szűrés 10 éve alatt. A colorectális szűrés esetében 10%-os, illetve 20%-os mortalitáscsökkenéssel kalkuláltak. A költséghatékonysági elemzések eredményét részletes táblázatban, az úgynevezett ’bajnoksági táblázatban” foglalták össze, amely igen változatos eredményeket mutat. Ízelítőül néhány adat: • Emlőszűrés esetében 45-65 év közötti korosztályban 10%-os mortalitáscsökkenéssel számolva 509 élet (NJÉ: 365), 20%-os mortalitáscsökkenéssel számolva 1074 élet (NJÉ: 772), míg 30%-os mortalitáscsökkenést véve alapul 1582 élet (NJÉ: 1139) volna megmenthető 10 év alatt. A megmentett életek költsége a mortalitás várható csökkenésének függvényében változik: jelenlegi árfolyamon 5.7 millió Ft, 17.8 millió Ft, életenként. Az egy megmentett életévre levetített költség 271 ezer és 847 ezer Ft között változik. • A vastagbélszűrés költségei 10%-os mortalitáscsökkenéssel számolva 718 élet (NJÉ: 515), 20%-os mortalitáscsökkenéssel számolva 1462 élet (NJÉ: 1050) menthető meg 10 év alatt. A megmentett életek költsége a mortalitás várható csökkenése és az alkalmazott módszer függvényében 4.0 millió Ft és 16.3 millió Ft életenként. Az egy megmentett éltévre levetített költség 307 ezer és 1.25 millió Ft életévenként. • Méhnyakszűrés esetén egy megmentett élet költsége a mai szűrési jogszabályokkal számolva sikeres szűrési program esetén 16.6 millió Ft, kevésbé sikeres program esetén 33.8 millió Ft. Életenként. Egy megmentett életév várható költsége 0.7 millió és 1.5 millió életévenként. 3 Következtetések A finanszírozó számára nemcsak a költségek abszolút nagysága érdekes, hanem az adott forrásból kihozható legnagyobb egészségnyereség. Szűkös források mellett ugyanis ésszerű szakmai bizonyítékokon alapuló döntéseket hozni, amely biztosítja, hogy az egészségügyi célra fordítható forrásokat leghatékonyabban használják fel a társadalom számára. A szűrővizsgálatokra fordított források ezt a követelményt kielégítik, mert a költséghatékonysági mutatók a finanszírozó számára elfogadhatóak. A szervezett lakosságszűrés kiterjesztésének és működtetésének költségei mindazonáltal jelentősek. Jóllehet a korábbi stádiumban kórismézett daganatok ellátása a kezelés költségeinek mérséklését ígéri, egyáltalán nem tekinthető bizonyosnak, hogy a pénzben kifejezhető költségmegtakarítás meg fogja haladni a költségráfordítást. A lakosságszűrés bevezetése és kiterjesztése más módon is nehéz helyzet elé állítja a döntéshozót. A mai szűrés ugyanis csak a holnapi rákot előzi meg. A szervezett szűrés integrálása az egészségügyi ellátórendszerbe – különösen a kiterjersztés éveiben – jelentős többletkiadással terheli meg a finanszírozót anélkül, hogy az – legalábbis jó ideig – pénzben kifejezhető
Page 1 and 2:
Népegészségügyi onkológiai sz
Page 3 and 4:
Tartalomjegyzék A szerkesztõ elõ
Page 5 and 6:
3.4.3 Diagnosztikus tévedések . .
Page 7 and 8:
6.3.4.2 A kazetták tárolása . .
Page 9 and 10:
A szerkesztõ elõszava Magyarorsz
Page 11 and 12:
I. Szûrés: szakmai és szervezés
Page 13 and 14:
pányok” is, hiszen ezeken az alk
Page 15 and 16:
3. ábra „lenght-bias” - amelye
Page 17 and 18:
2. táblázat Vizsgálat idejének
Page 19 and 20:
A kérdésre, hogy érdemes-e szűr
Page 21 and 22:
janak. A meghívott ezután mérleg
Page 23 and 24:
A tejesség igénye nélkül felsor
Page 25 and 26:
„Az egészségügyi szolgáltatá
Page 27 and 28:
II. A lakossági részvétel: a sz
Page 29 and 30:
Ez az idézet - bár anekdotális -
Page 31 and 32:
azok a betegségek áldozatait hib
Page 33 and 34:
gi periódusra kerül sor. Figyelem
Page 35 and 36:
Szervezzék úgy a meghívást, hog
Page 37 and 38:
1.Melléklet Európai Rákellenes T
Page 39 and 40:
41 II. A lakossági részvétel: a
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Page 45 and 46:
6. sz. melléklet 47 II. A lakossá
Page 47 and 48:
8. melléklet 49 II. A lakossági r
Page 49 and 50:
III. Szűrővizsgálatok a méhnyak
Page 51 and 52:
minden ország döntéshozói - a r
Page 53 and 54:
Ezt az álláspontot erősíti meg
Page 55 and 56:
Sajnálatos módon, mindmáig a leg
Page 57 and 58:
Követelménye, hogy a citológiai
Page 59 and 60:
kális folyamatokról felvilágosí
Page 61 and 62:
ható klinikai adatokat nem, vagy h
Page 63 and 64:
endszer elismertségét, az mindenk
Page 65 and 66:
3. táblázat III. Szűrővizsgála
Page 67 and 68:
2.Melléklet III. Szűrővizsgálat
Page 69 and 70:
4. Melléklet III. Szűrővizsgála
Page 71 and 72:
6. Melléklet III. Szűrővizsgála
Page 73 and 74:
A tapintással negatív „szűrőv
Page 75 and 76:
lakosságszűrési szakmai koncepci
Page 77 and 78:
4.1.2 A szűrőmunkahelyek működ
Page 79 and 80:
en jelenlévő génmutáció követ
Page 81 and 82:
a bőrön. Ugyancsak megjelöljük
Page 83 and 84:
Összefoglalva: az ultrahangos vizs
Page 85 and 86:
ható „invazív” eljárás. A s
Page 87 and 88:
Ha a citológiai lelet alapján inv
Page 89 and 90:
5. Kisebb szövetmintákat ajánlat
Page 91 and 92:
találkozzanak különböző fórum
Page 93 and 94:
sonlító elemzés céljára. A min
Page 95 and 96: mutat, zárjon el minden fényt és
Page 97 and 98: fixálási idő rövid, a film kés
Page 99 and 100: zással nyert, diagnosztikusan info
Page 101 and 102: Számos mutató (úgymint a szűré
Page 103 and 104: 2. melléklet Fogalomtár a szűrő
Page 105 and 106: 3. melléklet Az emlőszűrés hoss
Page 107 and 108: 5. melléklet A kórszövettani lel
Page 109 and 110: 3. Nottinghami Prognosztikai Index
Page 111 and 112: II. A klinikai és patológiai T ka
Page 113 and 114: 8. melléklet A szövettani leletek
Page 115 and 116: 10. melléklet Havi mammográfiás
Page 117 and 118: V. A vastag- és végbélrákok kor
Page 119 and 120: A degradálódás mértéke a vérz
Page 121 and 122: további feldolgozásra. Az egyik a
Page 123 and 124: 1. sz. táblázat Colorectalis daga
Page 125 and 126: 1. Két oldalon nyitható székletg
Page 127 and 128: 2. melléklet A vastagbéldaganatok
Page 129 and 130: daganat-keletkezés fokozott kocká
Page 131 and 132: Melléklet Tisztelt Válaszadó! 13
Page 133 and 134: 2.1 Az OEP - OTH (OOSZK) kommuniká
Page 135 and 136: amely egy-egy szűrendő csoportnak
Page 137 and 138: 7.3.3 ábra Mammográfiás szűrés
Page 139 and 140: 7.3.4 ábra Kolorektális szűrés
Page 141 and 142: 7.4 ábra Háziorvosi szolgálatok
Page 143 and 144: 1. táblázat Ívott jel értéke 7
Page 145: Az egészség-gazdaságtani elemzé
show all

(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?