(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ
(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ
(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
1.Melléklet<br />
WHO/IARC és UICC közös munkacsoportja<br />
állásfoglalása a cervix-szűrésről<br />
A szakterület állása („state of the art”)<br />
A citológiai kenetvizsgálaton alapuló szűrőprogramok eredményessége<br />
– az invazív méhnyakrákban megbetegedettek és<br />
meghaltak számának csökkenésével mérve – bizonyított.<br />
A szűrés eredményessége megkívánja, hogy szervezésében<br />
érvényesüljenek szakmai és egészségpolitikai közmegegyezésen<br />
alapuló irányelvek, amelynek lényeges elemei a következők:<br />
• a szűrés céllakossága azonosított<br />
• a céllakoságon belül a szűrésbe bevonandó egyedek személy<br />
szerint azonosíthatók;<br />
• megfelelő intézkedésekkel, például személyre szóló meghívó<br />
levéllel, oda hatnak, hogy a lakosság átszűrtsége és a<br />
részvétele optimális legyen;<br />
• a szakszerű kenetvétel és a kenetek laboratóriumi feldolgozása<br />
biztosított<br />
• a kenetvétel és a kenet-értékelés színvonalát szervezett<br />
minőségbiztosítási program garantálja;<br />
• rendelkezésre állnak a szűréssel felfedezett daganatos betegek<br />
kivizsgálásához, kórismézéséhez és kezeléséhez, valamint<br />
a betegkövetéshez megkívánt feltételek;<br />
• a résztvevő asszony, a citológiai laboratórium és klinikai<br />
intézmények közötti kommunikáció és visszahívási-beutalási<br />
rendszere biztosítva van; ez kiterjed a kiegészítő, diagnosztikai<br />
vizsgálatokra és betegellátásra, s arra is, hogy a<br />
résztvevő a negatív szűrési eredményről is értesítést kapjon;<br />
• a program minden elemét folyamatosan és időszakosan<br />
szervezett módon értékelik; az értékelés kiterjed a szűrésen<br />
résztvevőkben, a szűrésen részt nem vevőkben és a teljes céllakosságban<br />
előforduló morbiditási és mortalitási adatokra.<br />
Az epidemiológiai adatok minőségét biztosítani kell.<br />
Kutatási feladatok:<br />
1. Megfelelő szűrési stratégiát kell kidolgozni azoknak az alacsonyabb<br />
fejlődési fokon álló országok számára, amelyekben<br />
a cervixrák előfordulása gyakoribb a fejlett országok<br />
átlagánál, a szűrésre rendelkezésre álló források viszont<br />
szűkösebbek.<br />
2. Tisztázni kell fiatalabb nőkben kialakuló rákmegelőző<br />
állapotok természetes kórlefolyását, valamint, minden<br />
életkorban azt, hogy milyen a szűrés hossztávú hatása.<br />
3. Kutatni kell a cervixrák keletkezésében szerepet játszó<br />
kóroki tényezőket, hogy ezen keresztül a fokozottan<br />
veszélyeztetett asszonyok kiválasztására marker birtokába<br />
jussunk.<br />
4. Kutatni kell a rákmegelőző állapotok különböző kezelési<br />
módozatainak hossztávú hatásait, a kolposzkópia optimális<br />
alkalmazásmódját.<br />
5. Tanulmányozni kell a szűrőprogram működtetésének<br />
III. Szűrővizsgálatok a méhnyakrák okozta halálozás csökkentése céljából<br />
68<br />
gazdasági vonatkozásait, különös tekintettel a különböző<br />
gyakorisággal végzett szűrések költség-haszon elemzésére.<br />
Alkalmazás lehetőségei<br />
1. Minden országra, népességre „testre szabott” szervezési<br />
irányelveket kell kidolgozni, amely tekintettel van a<br />
forrásigények rendelkezésre álló pénzügyi fedezetére, a<br />
szakember-ellátottságra, valamint az egészségügyi ellátórendszer<br />
egyéb igényeire<br />
2. Nincs bizonyíték arra, hogy indokolt lenne a preinvazív<br />
elváltozások progressziós rátájában adódó különbségekre<br />
tekintettel különböző szűrési stratégiákat alkalmazni.<br />
3. A felhasználható források felhasználása akkor leginkább<br />
költség-hatékony, ha azokat a korcsoportokat vonjuk be<br />
a szűrésbe, akiknél az invazív méhnyakrák kialakulásának<br />
a valószínűsége a legnagyobb. Jelenleg, a legtöbb ország<br />
népességében a 25 év felettiek szűrése csaknem maximális<br />
védettséget nyújt. Kívánatos:<br />
• az egymást követő szűréseket az életkortól függetlenül<br />
azonos időközökben ismételni<br />
• 60 év felettieket már nem szűrni, feltéve, hogy az asszony<br />
a megelőző 10 évben két egymást követő szűrés<br />
alkalmával negatívnak bizonyult, és abban az időszakban<br />
pozitív kenete nem volt.<br />
Egy induló program akkor érhet el legrövidebb idő alatt<br />
kimutatható eredményeket, ha a szűrést a 35-60 év közöttiekre<br />
terjeszti ki.<br />
Európai és Észak-Amerikai tapasztalatok arra engednek<br />
következtetni, hogy a céllakosság megfelelő korcsoportjainak<br />
az ajánlott gyakorisággal végzett szűrése, 100%-os részvételt<br />
feltételezve, az alábbi eredményekkel járhat:<br />
• 25 év felettiek 3 évenkénti szűrésével az invazív rák előfordulását<br />
90 %-kal<br />
• 25 év felettiek 5 évenként ismételt szűrésével a cervixrákmorbiditást<br />
80%-kal lenne képes csökkenteni.<br />
Az ennél intenzívebb szűrés valószínűleg csak elhanyagolható<br />
mértékben javítani az eredményességet. Az 5 évnél<br />
gyakrabban ismételt szűrések a morbiditást csak kismértékben<br />
csökkentik tovább, sőt még a 30 éves kortól 10 évenként<br />
megismételt szűréstől is vérható mintegy kétharmados morbiditás-csökkenés,<br />
ez a gyakorlat ajánlható jelenleg a fejlődő<br />
országok számára.<br />
A fokozottan veszélyeztetett lakosságcsoportok szűrése,<br />
ahol a kiválogatás nem az életkor, hanem valamilyen más<br />
epidemiológiai kockázat alapján történik, nem lehet általános<br />
gyakorlat.”<br />
In: Screening for Cancer of the Uterine Cervix.<br />
Eds.: M.Hakama, A.B.Miller, N.E.Day.<br />
pp. 289-290.<br />
IARC Scientific Publications No.76.<br />
IARC Lyon 1986.
Change language