(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ

gyakorlatú szakember megítélése alapján, ideális esetben
azonban mammográfiai tesztábra, az un. emlőfantom használatával
történik.
Az emlő-fantom az emlőről készült lágyrész-röntgenfelvétel
képminőségének, feketedésének és kontrasztosságának (azaz
denzitás-különbségek) ellenőrzésére szolgál. Az általában megkívánt
mértékben komprimált, azaz mintegy 4-5 cm vastagságú,
átlagosnak mondható, azaz felerészben mirigyszövetből,
felerészben zsírszövetből felépülő emlőállománnyal egyenértékű
anyagból készült. Olyan objektumokat tartalmaz, amelyek
röntgensugár-elnyelés és képi megjelenés tekintetében
utánozzák az emlőben előforduló, különböző alakú és méretű
fibrózus struktúrákat, mikrokalcifikációs képződményeket és
más daganatra utaló képleteket. Segítségével ellenőrizni lehet,
hogy vajon a működtetetett mammográfiás rendszer képes-e
kimutatni az olyan apró képleteket, amelyek a korai emlőrák
mammográfiás felismerése szempontjából fontosak.
Az un. tesztobjektumok mérete fokozatosan csökken. A
nagyobb méretűek könnyen felismerhetők a nem mammográfiás
célokra szolgáló röntgenkészülékkel készített felvételeken
is, a legkisebb objektumokat viszont még a legkorszerűbb
mammográfiás rendszerekkel sem könnyű láthatóvá tenni.
Az anyagban a következő teszt-objektumok vannak elhelyezve:
• 12 mikrokalcifikációt utánzó csoport, amelyek átmérője
0,35 mm-től 0,12 mm-ig terjed
* 7 daganatot utánzó szimuláló gömbszerű 8 mm-től 2
mm-ig terjedő átmérővel
* 1 fibrózus struktúra
* 5 denzitás-fokozatból álló ábra
* milliméterenként 5-25 vonalpárt tartalmazó, a felbontóképességet
vizsgáló ábra.
A mérés feltételei:
A mérést akkor lehet elvégezni, amikor a röntgengenerátor
és a röntgencső ellenőrzése, és beállítása már megtörtént,
továbbá, az előhívási folyamat az előírásoknak megfelelő.
A mérés kivitelezése:
• a kazettát az általánosan használt filmmel töltjük fel, a
szokásos film-ernyő kombinációt használjuk
• a fantomot a mammográfiás berendezésben a szokásos
cranio-kaudális felvétel irányban helyezzük el.
• a felvételi paramétereket a szokásos, átlagos méretű emlőfelvételnek
megfelelően állítjuk be. (fókusz – film távolság,
mezőméret, kV, mAs, stb.)
• a szokásos expoziciót alkalmazva egy felvételt készítünk, és
a filmet előhívjuk.
A mérés kiértékelése
A mérés a képalkotó lánc minden összetevőjét (um. a film,
kazetta és erősítőernyő, röntgen-generátor, előhívás stb.)
számításba veszi, hiszen minden összetevő befolyással van a
képminőségre.
A készült felvételen látható részletek felismerése és megkülönböztethetősége
függ a használt berendezéstől. Nincs
olyan, az értékelésben használható „abszolút” pontrendszer,
amelynek alapján egy adott kép minőségét elfogadhatónak,
vagy nem-megfelelőnek ítélhetnénk. Az elfogadható maximális
pontszám a gyártó cég által specifikált adatok alapján
állapítható meg. A mérés eredménye összehasonlítható ugyan
más munkahelyeken alkalmazott, hasonló berendezéssel vég-
101
IV. Emlőszűrés
zett mérések eredményeivel, ajánlatos azonban minden egyes
mammográfiai berendezésen meghatározni azt az elfogadható
pontszámot, amelyekhez viszonyított változás alapján a képminőség
megfelelőségét megítéljük.
Hibakeresés
Ha a mérés alkalmával jelentős eltérést észlelünk az elfogadott
standardhoz képest, a hibát az előhívás folyamatában,
a film-ernyőkombináció esetleges hibájában kell keresni. A
mérés alapján az észlelt hibák feltárására és kijavítására kell
törekedni. Például, ha a felvétel túl sötét, szükség van az előhívórendszer
szenzitometriás ellenőrzésére. Szükség esetén
a röntgencső és röntgen-generátor ellenőrzését is ajánlatos
elvégezni.
Az egymást követő mérések összehasonlíthatósága érdekében az
alábbi adatokat ajánlatos feljegyezni!
• az expozíciós adatok, kV, mA, expozíciós idő, mezőméret
és SID (Source-Image-Distance).
• film-ernyő kombináció, kazetta száma illetve azonosítási
jele.
• az előhívás feltételei,
• a felvételen látható részletek
• páciensdózis
• bőrdózis, amennyiben egyidejűleg azt is mérjük. (a tipikus
bőrdózis szórtsugárrács használatával 10 mGy ).
Fontos, hogy az emlő-fantom felvételek kiértékelését mindig
ugyanaz a személy, ugyanazon a nézőszekrényen, azonos megvilágítási
feltételek mellett, ugyanazon nagyítás mellett végezze.
6.3.7 Filmnéző eszközök ellenőrzése
Fontos, hogy a mammográfiás képanalízis körülményei megfelelőek
legyenek. A film-vizsgálat kedvezőtlen körülményei
még a legjobb minőségű felvétel értékelését is kedvezőtlenül
befolyásolhatják! A kellő megvilágítás és a háttérvilágítás,
valamint a megvilágított felszín változtatható nagysága, azaz a
maszkolhatóság különösen fontos.
A mammográfiás nézőszekrények ajánlott fényereje ideálisan
– megfelelő maszkolás mellett – 7000 nit (nit = egy
négyzetméterre eső gyertya-fényerő), de legalább 3500 nit,
legyen. A kiértékelő helyiség háttér-megvilágítása 50 lux alatt
elfogadható.
A filmnéző eszközök ellenőrzésénél a következő szempontokra
kell figyelemmel lenni:
• elavult, kellően nem maszkolható, és relatíve kis fényerővel
rendelkező nézőszekrények használatát kerülni kell;
* a nézőszekrény megvilágított felülete nem lehet nagyobb,
mint a vizsgált film nagyságának mintegy egy-tizede;
* a filmnéző szekrényben lévő mindenegyes fénycső egyforma
színű fénnyel és egyforma fényességgel rendelkezzék.
Ha a nézőszekrényben egy fénycső meghibásodik, az összes
fénycsövet egyszerre kell kicserélni.
* a filmszekrényekhez közel, ha egyáltalán szükséges, helyi
megvilágítást lehet elhelyezni, az erős háttérvilágítás azonban
zavaró, ezért kerülni kell; kerülni kell az ablakon át
beeső fény zavaró hatását.
* a kis fényerővel működő nézőszekrényeken a szem számára
kellemes fényerővel és harmonikus kontraszttal csak
alulexponált, alulhívott felvételek világíthatók át. (Ilyen
esetben az egyébként helyes expozícióval és filmkidolgo-