9. melléklet 50 II. A lakossági részvétel: a szűrés társadalmi elfogadottsága
III. Szűrővizsgálatok a méhnyakrák okozta halálozás csökkentése céljából III. Szűrővizsgálatok a méhnyakrák okozta halálozás csökkentése céljából Magyarországon a méhnyakrák okozta halálozás – összehasonlítva más daganatok haláloki szerepével – viszonylag nem magas: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2001ben 539, 2002-ben 513, 2003-ban „csak” 465 asszony halt meg méhnyakrák miatt. A halálesetek száma hosszú évek óta ezen a szinten stagnál, dacára a sok évtizedes „nőgyógyászati rákszűrési” igyekezetnek. Ugyanezen idő alatt azokban az országokban, ahol a citológiai vizsgálatot alkalmazó lakosságszűrést szervezetten működtetik, a méhnyakrák okozta halálozás jelentősen, akár 40-60%-kal is csökkent. A citológiai méhnyakszűrés gyorsan, széles körben terjedt el. Eredményességét – noha bizonyítására experimentális vizsgálati módszereket még nem alkalmaztak – ma már senki nem vonja kétségbe. Erre a bizonyítékokat eset-kontrol tanulmányok, szűrt és nem-szűrt lakosságcsoportokban a szűrés megindulása előtti és utáni években észlelt megbetegedési és halálozási ráták összehasonlítása, újabban nagy lakosságcsoportokra kiterjedő szervezett szűrővizsgálatok eredményei szolgáltattak. Számos ország tapasztalata mára kétségtelenné tette, hogy az alkalomszerű szűrések, végezzék is azokat bármilyen nagy számban, nem hoznak olyan eredményeket, amelyeket a népességbeli halálozás csökkenésével mérni lehetne. Ez a felismerés vezette a fejlettnek számító országok egészségügyi kormányzatait arra a döntésre, hogy a szervezett méhnyakszűrés bevezetését népegészségügyi napirendjére tűzzék. Mára ez a döntés Magyarországon is megérlelődött. A szervezett szűrés fogalmát és kritériumait a WHO/ IARC és UICC közös tanulmányi csoportja éppen a méhnyakszűrésre alkalmazva 1986-ban fogalmazta meg és tette közzé. Ajánlásainak alapját a korábbi, különböző gyakorlatot folytató szűrőprogramok tapasztalatainak, eredményeinek és kudarcainak elemzése képezte. Ajánlásaik a mértékadó nemzetközi szervezetek által is elfogadott játékszabályokká lettek. Minden azóta napvilágot látott ajánlás – így legutóbb az Európai Unió Tanácsa 2003/878/EC számú ajánlása is – ezekre az ajánlásokra épülnek. A szervezett méhnyakszűrés szakmai és szervezési irányelveit a méhnyakrák daganat-biológiai, epidemiológiai és patológiai jellemezőinek figyelembe vételével alakították ki. Helytállóságukat a gyakorlat igazolta. 1. A szervezett méhnyakszűrés 1.1 A méhnyakrák fejlődésmenete a szűrési stratégia alapja A méhnyakrák keletkezése időben elhúzódó, többszakaszos folyamat. Az invazív méhnyakrák a porció laphámja és a 51 nyakcsatorna találkozásánál, az un. átmeneti zónából (squamo-columnaris junctio) kiindulva fokozódó súlyosságú hámelváltozások során keresztül alakul ki. Ezek a rák kialakulását megelőző hámelváltozások jelentik a méhnyakszűrés tényleges célállapotát A méhnyakrák fejlődésmenetének ismerete befolyással van a szűrési stratégiára, azaz a szűrővizsgálatok kivitelezését meghatározó ajánlásokra. Tekintetbe kell venni ugyanis, hogy a rákmegelőző állapotok hosszú ideig, átlagosan nem kevesebb, mint 10 évig időznek tünetmentes, de már kimutatható állapotban a fejlődésmenet un. pre-klinikai detektálhatóság szakaszában, továbbá, hogy e hámelváltozások egy része progrediál, más részük viszont – akár kezelés nélkül is – normális hámmá alakulhat vissza, azaz regrediál. 1.2 A méhnyak rákelőtti állapotai A méhnyak rákmegelőző állapotainak megjelölésére a legutóbbi időkig a WHO által 1973-ban ajánlott leíró jellegű szövettani osztályozás volt használatban, amely cervix-rákokat megelőző hámelváltozások megjelölésére a cervikális diszplázia elnevezést ajánlotta. A diszpázia gyűjtőfogalom, amely összefoglalja a méhnyak hámjának valamennyi érésgátlással, a differenciálódás elmaradásával, fokozott oszlási képességgel bíró állapotát magának a ráknak a kivételével. Tulajdonképpen fokozódóan súlyosbodó hámelváltozások spektruma, amelyben a porció-felszín laphám-borítását részben, vagy egészben a daganatsejtek biológiai és morfológiai jellegzetességeit mutató a sejtek foglalják el. Kiterjedése és a „sejt-atípia” súlyossága alapján 3 fokozatát különítik el, úgymint az enyhe, mérsékelt, valamint súlyos fokú diszpláziát. Legenyhébb fokozatai a normális, ép hámtól alig különböznek, súlyosabb fokozatai viszont az intraepiteliális ráktól szinte már el sem különíthető „határesetek”. Ennek ellenére, külön kategóriába sorolják az in situ carcinomát, amely már mutatja a rák minden alaki jellegzetességét, az invázió kivételével. A „határesetek” megítéléséből adódó bizonytalanságot igyekszik kiküszöbölni az az újabb keletű osztályozás, amely a „diszplázia” és „in situ” rák elnevezések helyett a cervikális intraepiteliális neoplasia (CIN) gyűjtőnevet ajánlja (Richart 1980). Ennek is 3 fokozta van: a CIN1 megfelel az enyhefokú diszpláziának, a CIN2 a mérsékelt diszpláziának, a súlyosfokú diszpláziát és in situ rákot pedig összevontan CIN3 megjelöléssel illetik. A National Cancer Institute által a citológiai leletezés megreformálásának a szándékával bevezetett Bethesda-klasszifikáció, annak érdekében, hogy a citológiai lelet minél jobb egyezést érjen el a sejtelváltozások hátterében álló szövettani elváltozásokkal, a méhnyak rákmegelőző állapotainak a
- Page 1 and 2: Népegészségügyi onkológiai sz
- Page 3 and 4: Tartalomjegyzék A szerkesztõ elõ
- Page 5 and 6: 3.4.3 Diagnosztikus tévedések . .
- Page 7 and 8: 6.3.4.2 A kazetták tárolása . .
- Page 9 and 10: A szerkesztõ elõszava Magyarorsz
- Page 11 and 12: I. Szûrés: szakmai és szervezés
- Page 13 and 14: pányok” is, hiszen ezeken az alk
- Page 15 and 16: 3. ábra „lenght-bias” - amelye
- Page 17 and 18: 2. táblázat Vizsgálat idejének
- Page 19 and 20: A kérdésre, hogy érdemes-e szűr
- Page 21 and 22: janak. A meghívott ezután mérleg
- Page 23 and 24: A tejesség igénye nélkül felsor
- Page 25 and 26: „Az egészségügyi szolgáltatá
- Page 27 and 28: II. A lakossági részvétel: a sz
- Page 29 and 30: Ez az idézet - bár anekdotális -
- Page 31 and 32: azok a betegségek áldozatait hib
- Page 33 and 34: gi periódusra kerül sor. Figyelem
- Page 35 and 36: Szervezzék úgy a meghívást, hog
- Page 37 and 38: 1.Melléklet Európai Rákellenes T
- Page 39 and 40: 41 II. A lakossági részvétel: a
- Page 41 and 42: 43 II. A lakossági részvétel: a
- Page 43 and 44: 45 II. A lakossági részvétel: a
- Page 45 and 46: 6. sz. melléklet 47 II. A lakossá
- Page 47: 8. melléklet 49 II. A lakossági r
- Page 51 and 52: minden ország döntéshozói - a r
- Page 53 and 54: Ezt az álláspontot erősíti meg
- Page 55 and 56: Sajnálatos módon, mindmáig a leg
- Page 57 and 58: Követelménye, hogy a citológiai
- Page 59 and 60: kális folyamatokról felvilágosí
- Page 61 and 62: ható klinikai adatokat nem, vagy h
- Page 63 and 64: endszer elismertségét, az mindenk
- Page 65 and 66: 3. táblázat III. Szűrővizsgála
- Page 67 and 68: 2.Melléklet III. Szűrővizsgálat
- Page 69 and 70: 4. Melléklet III. Szűrővizsgála
- Page 71 and 72: 6. Melléklet III. Szűrővizsgála
- Page 73 and 74: A tapintással negatív „szűrőv
- Page 75 and 76: lakosságszűrési szakmai koncepci
- Page 77 and 78: 4.1.2 A szűrőmunkahelyek működ
- Page 79 and 80: en jelenlévő génmutáció követ
- Page 81 and 82: a bőrön. Ugyancsak megjelöljük
- Page 83 and 84: Összefoglalva: az ultrahangos vizs
- Page 85 and 86: ható „invazív” eljárás. A s
- Page 87 and 88: Ha a citológiai lelet alapján inv
- Page 89 and 90: 5. Kisebb szövetmintákat ajánlat
- Page 91 and 92: találkozzanak különböző fórum
- Page 93 and 94: sonlító elemzés céljára. A min
- Page 95 and 96: mutat, zárjon el minden fényt és
- Page 97 and 98: fixálási idő rövid, a film kés
- Page 99 and 100:
zással nyert, diagnosztikusan info
- Page 101 and 102:
Számos mutató (úgymint a szűré
- Page 103 and 104:
2. melléklet Fogalomtár a szűrő
- Page 105 and 106:
3. melléklet Az emlőszűrés hoss
- Page 107 and 108:
5. melléklet A kórszövettani lel
- Page 109 and 110:
3. Nottinghami Prognosztikai Index
- Page 111 and 112:
II. A klinikai és patológiai T ka
- Page 113 and 114:
8. melléklet A szövettani leletek
- Page 115 and 116:
10. melléklet Havi mammográfiás
- Page 117 and 118:
V. A vastag- és végbélrákok kor
- Page 119 and 120:
A degradálódás mértéke a vérz
- Page 121 and 122:
további feldolgozásra. Az egyik a
- Page 123 and 124:
1. sz. táblázat Colorectalis daga
- Page 125 and 126:
1. Két oldalon nyitható székletg
- Page 127 and 128:
2. melléklet A vastagbéldaganatok
- Page 129 and 130:
daganat-keletkezés fokozott kocká
- Page 131 and 132:
Melléklet Tisztelt Válaszadó! 13
- Page 133 and 134:
2.1 Az OEP - OTH (OOSZK) kommuniká
- Page 135 and 136:
amely egy-egy szűrendő csoportnak
- Page 137 and 138:
7.3.3 ábra Mammográfiás szűrés
- Page 139 and 140:
7.3.4 ábra Kolorektális szűrés
- Page 141 and 142:
7.4 ábra Háziorvosi szolgálatok
- Page 143 and 144:
1. táblázat Ívott jel értéke 7
- Page 145 and 146:
Az egészség-gazdaságtani elemzé
- Page 147 and 148:
(Hangsúlyozni kell, hogy amikor a