(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ

héten belül kerüljön vissza a vizsgált személyhez;
• az alacsony és magas rizikócsoportú daganat megelőző
állapotok (LSIL, HSIL), továbbá az értékelhetetlen kenetek
aránya maradjon a megállapított határértékeken belül.
(Lásd a Bethesda-klasszifikáció esetében az egyes diagnózisok
arányának minőségbiztosítást ellenőrző szerepéről
korábban mondottakat.)
• elvárható vizsgálati számok: laboratóriumonként minimum
10-15 ezer kenetet, előszűrő asszisztensenként minimum
5-7 ezer kenet és orvosonként minimum 700-1000
szűrésből származó és ugyanennyi konzultatív kenet vizsgálata;
• ellenőrizhető a szűrést követően a pozitív esetek követésére,
kezelésére vonatkozó eseménysorozat is; így minőségbiztosítási
kritérium lehet az, hogy a pozitív esetek döntő
többségében a vizsgálatot követő 12 hónapon belül befejeződjék
a beteg kezelése.
Ezek csak kiragadott példák a külső minőségbiztosítás által
mérhető lehetőségek gazdag választékából. A kiválasztandó
módszernek természetesen az adott ország, országrész, település
adottságait, lehetőségeit, a finanszírozás módját és
mértékét is figyelembe kell vennie, hiszen túl szigorúan megállapított
ellenőrzési rendszer a munkát béníthatja, túl lazán
megállapított pedig növelheti a hibák számát.
Az Egyesült Királyságban alkalmazott minőségi standardok
az 5. sz. mellékletben
3.6 A cervix szövettani vizsgálata. Követelmények
A citológiai vizsgálat minőségének végső kontrolllja a szövettani
vizsgálat. A beküldött anyag mellé részletes kórelőzmény
szükséges az előző citológiai, vagy – ha volt – szövettani vizsgálatok
eredményének közlésével.
Konizáció esetén az anyagot egyben kell leküldeni; a pontos
indítás és a kimetszés széleinek épségének meghatározása
megkívánja a varrattal, vagy festékkel jelölést. A patológus a
konizátumból 6-12 blockot indít, amelyből otimális esetben
60-120 lehúzás készülhet. A szövettani leírásban a Patológiai
Szakmai Kollégium és az Országos Patológiai Intézet módszetani
levelében leírtak az irányadók.
3.7 Komputerizáció alkalmazásának lehetőségei
a nőgyógyászati rákszűrésben
és a minőségbiztosításban
A jelenlegi komputer-technikáknak a méhnyak-kenetek értékelésében
és a minőségbiztosításában való alkalmazása területén
legújabban két megközelítés ismert.
Ellenőrizni lehet a vizsgáló személy tevékenységét. Az eljárás
a repülőgépek fekete doboza, vagy a kamionvezetőket ellenőrző
tachográf működéséhez hasonló elgondoláson alapul. A
rendszer legismertebb alkalmazása a Pathfinder. Segítségével
mérhetővé válik a megvizsgált és a kihagyott látóterek aránya;
a látóterek a komputeren megjelölhetőek, Kirajzolódhat a
tárgylemez mozgása, a munka időbeni lefolyása, a munkával,
illetőleg dekoncentráltan eltöltött idő aránya is. A módszer
kétségtelenül pontosabb munkára készteti a vizsgálót, lelkileg
azonban minden bizonnyal rendkívül megterhelő. Adatokkal
alátámasztott hatékonyságát valószínűleg annak köszönheti,
III. Szűrővizsgálatok a méhnyakrák okozta halálozás csökkentése céljából
64
hogy csökkenti az ellenőrzés nélkül végzett tevékenység során
elkövetett hibák egy részét.
Más komputerizált módszerek a sejtek ellenőrzését tűzik
ki célul a vizsgálatot végző személyek ellenőrzése helyett.
Tudjuk, hogy a megfelelő technikával vett és elkészített keneten
mintegy 300 – 500 000 „objektum” van (hámsejtek, baktériumok,
egyéb kórokozók, műtermékek, spermium, stb.).
Ezeknek a viszonylag nem sokféle, de igen nagy mennyiségű
és véletlenszerűen elhelyezkedő objektumok értékelése jelenti
a kenetvizsgálat nehézségeit. Az emberi agyvelő képes arra,
hogy a kenetvizsgálatra fordított átlag 6-8 perc alatt „tudomást
se vegyen” a lényegtelenről. Ámde ez a „képesség” rejti
magában a tévedés lehetőségét is. A sejteket értékelő komputer
„lassabban” dolgozik a vizsgáló embernél (persze, ha
kell, folyamatos műszakban is), de bizonyíthatóan – jól, vagy
rosszul – minden objektumot észlel és értékel. Ezek alapján
alapvetően kétféle technika került forgalomba.
Az egyik technika folyadék alapú preparálási módszerekkel
monolayer keneteket készít. Ennek előnye az, hogy az egyetlen
rétegben elhelyezkedő sejteket a komputer egy viszonylag
egyszerű program segítségével is jól értékeli. Számos
„háttér-információ” (gyulladás, baktériumok, műtermékek
stb.) elveszhet, a tiszta háttér mellett ugyanakkor jobban
értékelhetők a daganatos és daganatmegelőző állapotokat
jellemző hámelváltozások. Ezzel az eljárással is írtak le a „hagyományos”
mikroszkópos vizsgálathoz képest pontosabb
„háttér–diagnózist” is, minden bizonnyal a rutinszerű kenettechnikák
fogyatékosságainak tulajdoníthatóan.
Egy másik megoldás a véletlenszerűen egymásra került,
egymást fedő, s a legkülönbözőbb formát felvevő sejtek sokaságában
az un „neural net” computer technikával próbál
eligazodni. Ennek az a lényege, hogy egymással összekötött
komputerek „tanítható” rendszere – igen bonyolult számítógépes
program alkalmazásával és felhasználva a Papanicolaoufestés
transparens voltát is – képes arra, hogy kenetenként 128
látóteret a képernyőre „előemelve” a kenet legfontosabb, vagy
leginkább kórosnak tekinthető látótereit felismerhetővé tegye
anélkül, hogy az összes többi látóteret „hagyományos” módon
át kellene vizsgálni. A legfontosabb „képlet” mindig az adott
látótér centrumába kerül. Az eredmények látványosak voltak,
de az ár magasnak bizonyult.
Mindkét eljárás igyekezett arra, hogy „interaktív” legyen,
azaz helyet adjon az emberi közreműködésnek is nemcsak
úgy, hogy a software kialakításában emberi ismeretanyagot
alkalmazott, hanem úgy is, hogy a képernyőre vitt látótereket
is értékelik. A módszereket ma még csak minőségbiztosítására,
azaz a negatív kenetek újra-vizsgálására javasolják. Történnek
kísérletek arra is, hogy az emberi szem nem látta kenetekről
is készüljön diagnózis számítógépes kenetértékelés útján ( pl.
AUTOCYTE®).
A Nemzetközi Citologiai Akadémia különbizottsága foglalkozott
a komputerizált rendszerekkel szemben támasztandó
elvárásokkal. Egyetértés van abban, hogy különbséget kell
tenni a szűrésre alkalmazott módszerek és a kizárólag minőségellenőrzésre
alkalmazható technikák között. Bizonyos elvi
álláspontok kialakulóban vannak, éspedig:
• minden egyes diagnózisért a szakszemélyzet felelős, függetlenül
attól, hogy azt automatizált eszköz segítségével
vagy a nélkül érték el;
• az automatizált rendszerek bevezetése semmilyen formában
nem csökkentheti a fénymikroszkópos előszűrési