25.07.2013 Views

(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ

(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ

(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

A kérdésre, hogy érdemes-e szűrni, a mostanában kezdeményezett<br />

randomizált kontrollált vizsgálatok adnak majd választ.<br />

Addig – mértékadó szakmai körök álláspontja szerint<br />

– a szűrővizsgálatok kiterjesztését az orvosi gyakorlatban elvárható<br />

„onkológiai éberség” határain túl nem ajánlott; az 50<br />

év feletti tünetmentes férfiak válogatás nélküli szűrővizsgálata<br />

különösen nem.<br />

7.6 Szűrés a szájüregi rákok korai felismerésére<br />

Nincs bizonyíték arra, hogy a szűrővizsgálat hozzájárul-e a<br />

szájüregi daganatok incidenciájának, vagy a halálozás mérsékléséhez,<br />

ezért lakosságszűrés kezdeményezése nem ajánlott.<br />

Tekintettel azonban e daganatok gyakoriságára és a halálozás<br />

drámai emelkedésére Magyarországon, a rizikócsoportba sorolható<br />

személyek – 40 év feletti férfiak, erős dohányosok,<br />

rendszeres italozók, rossz száj-higiénével, elhanyagolt fogazattal<br />

– szelektív, alkalomszerű szűrővizsgálata. – fogszakorvosi,<br />

háziorvosi vizsgálathoz, esetleg ernyőlépes tüdőszűréshez kapcsolt<br />

vizsgálata járható út.<br />

8. Mértékadó ajánlások<br />

Népegészségügyi kihatásokkal bíró egészségpolitikai döntésekre<br />

– a szervezett lakosságszűrés kezdeményezése és végrehajtása<br />

ilyen – az Egészségügyi Világszervezet (WHO), annak Nemzetközi<br />

Rákkutatási Ügynöksége (IARC), valamint a Nemzetközi<br />

Rákellenes Unió (UICC) epidemiológiai bizonyítékokon<br />

alapuló ajánlásait fogadják el mértékadónak. Ezeket az ajánlásokat<br />

tekinti mértékadónak az Európai Unió is (Európa-Tanács<br />

2003/878/EC. számú ajánlása).<br />

A korábban ismertetett feltételrendszeren és a máig rendelkezésre<br />

álló epidemiológiai bizonyítékokon alapuló ajánlások<br />

szerint, szervezett lakosságszűrés végrehajtása a következő területeken<br />

indokolt:<br />

• a méhnyak és megelőző állapotainak felkutatása sejtvizsgálattal<br />

(citológiai cervix-szűrés) 25 és 65 év között, egyszeri negatív<br />

szűrővizsgálat után 3 évenként;<br />

• emlőszűrés lágyrész röntgenvizsgálattal (mammográfia) perimenopauzális<br />

kor felett, azaz 45-65 év között, kétévenként;<br />

• vastagbélszűrés székletbeli rejtett vér kimutatással 50 év feletti<br />

férfiak és nők esetében kétévenként.<br />

A szakmai közmegegyezésnek megfelelően – a célbetegségből<br />

eredő halálozás mérséklését tekintve a hatásosság bizonyítékának<br />

– nem igazolt a tüdőrák, a prosztata, a szájüreg, továbbá<br />

a bőr, ovárium és here daganatainak korai felismerésére<br />

irányuló szűrővizsgálat hatásossága, ezért szervezett lakosságszűrés<br />

megvalósítása nem ajánlott, ámde alkalomszerű, más<br />

célból kezdeményezett orvosi vizsgálathoz kapcsolódó szűrővizsgálatuk<br />

bátorítható.<br />

9. A magyarországi helyzet<br />

9.1 Méhnyakszűrés<br />

19<br />

I. Szûrés: szakmai és szervezési irányelvek<br />

Magyarországon az alkalomszerű, a kolposzkópos vizsgálatra<br />

alapozott nőgyógyászati rákszűrés kezdetei az onkológusok és<br />

nőgyógyászok aktivitásának köszönhetően az 1950-es évekre<br />

nyúlnak vissza. A patológusok később csatlakoztak: az 1960as<br />

évek elején kezdett szokássá válni a komplex nőgyógyászati<br />

vizsgálat részeként a nőgyógyászati vizsgálat alkalmával vett<br />

kenetek citológiai vizsgálata, majd megkezdődött – patológiai<br />

munkahelyekre telepítve – a citodiagnosztikai „állomások”<br />

hálózatának tervszerű kiépítése. 1972-ben indult meg és az<br />

óta folyamatos a citológiai előszűrő szakasszisztensek képzése.<br />

Ezáltal megteremtődtek a korszerű lakossági szűrővizsgálatok<br />

személyi feltételei.<br />

1981-ben meghírdették az un. cervix-programot. Aktivizálódott<br />

a nőgyógyászati szakellátás, kialakult a „minden<br />

nőgyógyászati munkahely szűrőhely, minden nőgyógyászati<br />

szakvizsgálat egyben szűrővizsgálat” elve és gyakorlata. A szűrőtevékenység<br />

aktivizálódását tükrözi, hogy az 1980-as évek<br />

közepére a citológiai vizsgálatok száma meghaladta az évi 1<br />

milliót. A szűrővizsgálati anyagban jelentősen lecsökkent az<br />

előrehaladott méhnyakrákok száma, a korai, in situ rákok aránya<br />

viszont 80% fölé emelkedett. Ennek ellenére, a szűrőtevékenység<br />

halálozást csökkentő hatása a népességben alig mutatkozott.<br />

1995 óta vannak törekvések a méhnyakszűrés kialakult<br />

rendszerének átszervezésére és korszerűsítésére. A 2001-ben,<br />

majd 2003-ban megindult népegészségügyi programokban<br />

szerepel a szervezett méhnyakszűrés kiterjesztése.<br />

9.2 Emlőszűrés<br />

A mammográfiás emlőszűrésnek Magyarországon nincs számottevő<br />

múltja. Szűrési célzatú mammográfiás emlővizsgálat,<br />

bár nyomai Péntek közleményében már az 1970-es évek első<br />

felében megtalálhatók, csak szórványosan, és alkalomszerűen<br />

volt elérhető ott, ahol személyes szakmai ambíciók és anyagi-tárgyi<br />

adottságok szerencsésen találkoztak. (A csak fizikális<br />

emlővizsgálatot alkalmazó „szűrési” törekvéseket szándékosan<br />

hagyjuk figyelmen kívül.)<br />

Ez az előzmény nélküli helyzet kínált alkalmat a területileg<br />

szervezett szűrés de novo bevezetésére, amelynek szakmai<br />

és szervezési irányelveiről szakmai konszenzus alakult ki. Az<br />

1995 óta működő modell-programok, majd az azok nyomán<br />

kidolgozott szakmai koncepció alapján – a népegészségügyi<br />

program keretében 2001-ben – megindult a szervezett emlőszűrés.<br />

9.3 Kolorektális szűrés<br />

Az utóbbi években az Országos Onkológai Intézet kezdeményezésére<br />

szórványosan történtek próbálkozások a kolorektális<br />

rákok korai felfedezésére lakossági szűrővizsgálattal. E kísérleteket,<br />

csakúgy, mint más országokban is, a szűrőteszt korlátozott<br />

érzékenysége és fajlagossága miatt érték kritikák. Az<br />

időközben kifejlesztett immun-kémiai módszer, amely a korábbiaknál<br />

érzékenyebb, humánspecifikus és diétás előkészítést<br />

nem igényel, a szűrőtevékenység hatásfokának növekedését<br />

ígérte. Ez, valamint a vastag -, és végbélrákok növekedő haláloki<br />

szerepével magyarázható társadalmi nyomás indokolja a<br />

szervezett lakosságszűrés lépcsőzetes bevezetését. A 2001-ben

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!