(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ
(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ
(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A kérdésre, hogy érdemes-e szűrni, a mostanában kezdeményezett<br />
randomizált kontrollált vizsgálatok adnak majd választ.<br />
Addig – mértékadó szakmai körök álláspontja szerint<br />
– a szűrővizsgálatok kiterjesztését az orvosi gyakorlatban elvárható<br />
„onkológiai éberség” határain túl nem ajánlott; az 50<br />
év feletti tünetmentes férfiak válogatás nélküli szűrővizsgálata<br />
különösen nem.<br />
7.6 Szűrés a szájüregi rákok korai felismerésére<br />
Nincs bizonyíték arra, hogy a szűrővizsgálat hozzájárul-e a<br />
szájüregi daganatok incidenciájának, vagy a halálozás mérsékléséhez,<br />
ezért lakosságszűrés kezdeményezése nem ajánlott.<br />
Tekintettel azonban e daganatok gyakoriságára és a halálozás<br />
drámai emelkedésére Magyarországon, a rizikócsoportba sorolható<br />
személyek – 40 év feletti férfiak, erős dohányosok,<br />
rendszeres italozók, rossz száj-higiénével, elhanyagolt fogazattal<br />
– szelektív, alkalomszerű szűrővizsgálata. – fogszakorvosi,<br />
háziorvosi vizsgálathoz, esetleg ernyőlépes tüdőszűréshez kapcsolt<br />
vizsgálata járható út.<br />
8. Mértékadó ajánlások<br />
Népegészségügyi kihatásokkal bíró egészségpolitikai döntésekre<br />
– a szervezett lakosságszűrés kezdeményezése és végrehajtása<br />
ilyen – az Egészségügyi Világszervezet (WHO), annak Nemzetközi<br />
Rákkutatási Ügynöksége (IARC), valamint a Nemzetközi<br />
Rákellenes Unió (UICC) epidemiológiai bizonyítékokon<br />
alapuló ajánlásait fogadják el mértékadónak. Ezeket az ajánlásokat<br />
tekinti mértékadónak az Európai Unió is (Európa-Tanács<br />
2003/878/EC. számú ajánlása).<br />
A korábban ismertetett feltételrendszeren és a máig rendelkezésre<br />
álló epidemiológiai bizonyítékokon alapuló ajánlások<br />
szerint, szervezett lakosságszűrés végrehajtása a következő területeken<br />
indokolt:<br />
• a méhnyak és megelőző állapotainak felkutatása sejtvizsgálattal<br />
(citológiai cervix-szűrés) 25 és 65 év között, egyszeri negatív<br />
szűrővizsgálat után 3 évenként;<br />
• emlőszűrés lágyrész röntgenvizsgálattal (mammográfia) perimenopauzális<br />
kor felett, azaz 45-65 év között, kétévenként;<br />
• vastagbélszűrés székletbeli rejtett vér kimutatással 50 év feletti<br />
férfiak és nők esetében kétévenként.<br />
A szakmai közmegegyezésnek megfelelően – a célbetegségből<br />
eredő halálozás mérséklését tekintve a hatásosság bizonyítékának<br />
– nem igazolt a tüdőrák, a prosztata, a szájüreg, továbbá<br />
a bőr, ovárium és here daganatainak korai felismerésére<br />
irányuló szűrővizsgálat hatásossága, ezért szervezett lakosságszűrés<br />
megvalósítása nem ajánlott, ámde alkalomszerű, más<br />
célból kezdeményezett orvosi vizsgálathoz kapcsolódó szűrővizsgálatuk<br />
bátorítható.<br />
9. A magyarországi helyzet<br />
9.1 Méhnyakszűrés<br />
19<br />
I. Szûrés: szakmai és szervezési irányelvek<br />
Magyarországon az alkalomszerű, a kolposzkópos vizsgálatra<br />
alapozott nőgyógyászati rákszűrés kezdetei az onkológusok és<br />
nőgyógyászok aktivitásának köszönhetően az 1950-es évekre<br />
nyúlnak vissza. A patológusok később csatlakoztak: az 1960as<br />
évek elején kezdett szokássá válni a komplex nőgyógyászati<br />
vizsgálat részeként a nőgyógyászati vizsgálat alkalmával vett<br />
kenetek citológiai vizsgálata, majd megkezdődött – patológiai<br />
munkahelyekre telepítve – a citodiagnosztikai „állomások”<br />
hálózatának tervszerű kiépítése. 1972-ben indult meg és az<br />
óta folyamatos a citológiai előszűrő szakasszisztensek képzése.<br />
Ezáltal megteremtődtek a korszerű lakossági szűrővizsgálatok<br />
személyi feltételei.<br />
1981-ben meghírdették az un. cervix-programot. Aktivizálódott<br />
a nőgyógyászati szakellátás, kialakult a „minden<br />
nőgyógyászati munkahely szűrőhely, minden nőgyógyászati<br />
szakvizsgálat egyben szűrővizsgálat” elve és gyakorlata. A szűrőtevékenység<br />
aktivizálódását tükrözi, hogy az 1980-as évek<br />
közepére a citológiai vizsgálatok száma meghaladta az évi 1<br />
milliót. A szűrővizsgálati anyagban jelentősen lecsökkent az<br />
előrehaladott méhnyakrákok száma, a korai, in situ rákok aránya<br />
viszont 80% fölé emelkedett. Ennek ellenére, a szűrőtevékenység<br />
halálozást csökkentő hatása a népességben alig mutatkozott.<br />
1995 óta vannak törekvések a méhnyakszűrés kialakult<br />
rendszerének átszervezésére és korszerűsítésére. A 2001-ben,<br />
majd 2003-ban megindult népegészségügyi programokban<br />
szerepel a szervezett méhnyakszűrés kiterjesztése.<br />
9.2 Emlőszűrés<br />
A mammográfiás emlőszűrésnek Magyarországon nincs számottevő<br />
múltja. Szűrési célzatú mammográfiás emlővizsgálat,<br />
bár nyomai Péntek közleményében már az 1970-es évek első<br />
felében megtalálhatók, csak szórványosan, és alkalomszerűen<br />
volt elérhető ott, ahol személyes szakmai ambíciók és anyagi-tárgyi<br />
adottságok szerencsésen találkoztak. (A csak fizikális<br />
emlővizsgálatot alkalmazó „szűrési” törekvéseket szándékosan<br />
hagyjuk figyelmen kívül.)<br />
Ez az előzmény nélküli helyzet kínált alkalmat a területileg<br />
szervezett szűrés de novo bevezetésére, amelynek szakmai<br />
és szervezési irányelveiről szakmai konszenzus alakult ki. Az<br />
1995 óta működő modell-programok, majd az azok nyomán<br />
kidolgozott szakmai koncepció alapján – a népegészségügyi<br />
program keretében 2001-ben – megindult a szervezett emlőszűrés.<br />
9.3 Kolorektális szűrés<br />
Az utóbbi években az Országos Onkológai Intézet kezdeményezésére<br />
szórványosan történtek próbálkozások a kolorektális<br />
rákok korai felfedezésére lakossági szűrővizsgálattal. E kísérleteket,<br />
csakúgy, mint más országokban is, a szűrőteszt korlátozott<br />
érzékenysége és fajlagossága miatt érték kritikák. Az<br />
időközben kifejlesztett immun-kémiai módszer, amely a korábbiaknál<br />
érzékenyebb, humánspecifikus és diétás előkészítést<br />
nem igényel, a szűrőtevékenység hatásfokának növekedését<br />
ígérte. Ez, valamint a vastag -, és végbélrákok növekedő haláloki<br />
szerepével magyarázható társadalmi nyomás indokolja a<br />
szervezett lakosságszűrés lépcsőzetes bevezetését. A 2001-ben