(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ

tisztázó diagnosztikai vizsgálatok elvégzése után negatívként
lezárt szűrővizsgálatok esetében. A szűrőállomás ezen kívül az
OEP-nek is továbbítja a számára kötelező információkat.
Fontos megjegyezni, hogy a nem az onkológiai lakossági
szűrések keretében, hanem orvosi beutalóra elvégzett vizsgálatokat
a laboratóriumok az országos szűrési rendszernek
közvetlenül nem jelentik.
Amennyiben a szűrésen részt vevő lakosnál a lelete alapján
további vizsgálatokra van szükség, arra az egészségügyi ellátás keretében
kerül sor. Mivel az ÁNTSZ az egyedi betegadatok kezelésére
nem jogosult, a rendszer a betegút követést nem tartalmazza.
A citológiai laboratóriumok az egyedi szűrési állapotokon
felül a „A népegészségügyi onkológiai nőgyógyászati
szűrővizsgálatok (méhnyakszűrés) szakmai protokollja: módszertani
és minőségbiztosítási irányelvek” dokumentumban
meghatározott protokoll szerint havonta és negyedévente
aggregált vizsgálati adatokat jelentenek az OSZR-nek,
mely a méhnyakszűrés teljesítményének és eredményességének
értékeléséhez szükséges, kiemelve az ún. intervallum
rákok feltárását. A minőségbiztosítás további folyamataként
az országos szűrési rendszer a Rákregiszternek havi
rendszerességgel elküldi a „nem-negatív” szűrési állapotokat
(személyenként), illetve a Rákregiszter a rendszerbe
belépve megtekinthet egyedi szűrési adatokat szűrési eredménytől
függetlenül.
A laboratóriumok az adatokat az országos szűrési rendszerrel
(ORSZ) az „Adatfogadás szűrőállomásoktól” komplex
tevékenység keretében közlik.
Azon háziorvosi szolgálatok, melyeknek páciensei megjelentek
a citológiai szűrésen, a TOSZKO-tól levélben tájékoztatást
kapnak „A háziorvosi szolgálatok tájékoztatása”
tevékenység során bemutatott mód
3.3 Mammográfiás szűrések
A folyamat a szűrésre meghívandó személyek listájának
megtervezésével kezdődik, ami a területileg illetékes szűrési
koordinátor feladata. Minden szűrőállomás a területi koordinátornak
jelenti a napi kapacitásait, azaz az adott napon
szűrésre hívható lakosok számát. A koordinátor kiválasztja a
szűréseket lebonyolító állomást, és meghatározza a tervezett
szűrés dátumát, ami lehet időintervallum is. A koordinátornak
lehetősége van az előző információkból kalkulált szűrési
kapacitás felülbírálására – figyelembe véve a meg-nem-jelenések
százalékos arányát -, megadhatja az adott intervallumban
behívandók számát.
A listára azon személy kerülhet rá, aki:
• az OEP és a SZIR nyilvántartása szerint mammográfiai
szűrésre jogosult;
• állandó lakhelye a szűrési koordinátor területi illetékességébe
esik;
• nem kapott meghívót mammográfiai szűrésre, vagy az
első meghívó postázását követő (előre meghatározott) időintervallum
eltelte után sem jelent meg szűrésen.
A listára kerülő személyek válogatási szempontjai lehetnek:
• háziorvosi szolgálat azonosítója szerint;
• településcsoportok szerint (ezket a csoportokat a koordinátor
adhatja meg)
• települések szerint
• irányítószám szerint
143
VII. Az onkológiai szűrések informatikai rendszeréről (SZIR)
• korcsoport szerint
• első, vagy második megszólításra kerül-e sor;
• egyén szerint, valamint a fentebb felsoroltak tetszőleges
’ÉS’ kombinációja szerint.
Az így összeállított lista-tervezetet a területi szűrési koordinátor
egyeztetheti a háziorvosi szolgálatokkal. Az együttműködő
háziorvosi szolgálatok részére postai úton nyomtatott
listát küldhet, amelyen a saját háziorvosi szolgálat azonosítójához
tartozó lakosok adatait ellenőrizheti. Amennyiben a
háziorvos rendelkezik Internet-hozzáféréssel, és a koordinátor
a listát számára publikusnak minősítette, úgy az orvos a
SZIR-be bejelentkezhet, és ugyanezt az adattartalmat on-line
módon megtekintheti, és adatpontosításra tehet javaslatot
(címadatok esetében).
Az egyeztetett listát a területi szűrési koordinátor véglegesnek
minősítheti, lezárhatja, és postázhatónak nyilváníthatja.
A postázható listán szereplő lakosok háziorvosi szolgálatai
postai úton összegző értesítést kaphatnak a szűrésre meghívott
pácienseikről.
Miután a szűrőállomás birtokába jutott az adatoknak;
saját hatáskörében elvégzi a szűrések ütemezését, és a meghívólevelek
postázását. Amennyiben az első szűrés eredménye
nem negatív vagy értékelhetetlen, úgy a szűrőállomás a lakost
visszahívja egy tisztázó vizsgálatra.
A szűrőállomás a lakos személyi azonosításához szükséges
természetes és mesterséges azonosítókkal (un. kapcsolati kód)
együtt jelentik az egyedi szűrési adatokat az országos szűrési
rendszernek. A szűrőállomás ezen kívül az OEP-nek is továbbítja
a számára kötelező információkat.
Fontos megjegyezni, hogy a nem az onkológiai lakossági
szűrések keretében, hanem orvosi beutalóra elvégzett vizsgálatokat
a szűrőállomások az OSZR felé közvetlenül nem
jelentik.
Amennyiben a szűrésen részt vevő lakosnál a lelete alapján
további vizsgálatokra van szükség, arra az egészségügyi ellátás
keretében kerül sor. Mivel az ÁNTSZ az egyedi betegadatok
kezelésére nem jogosult, a rendszer a betegút követést nem
tartalmazza.
A mammográfiai szűrőállomások az egyedi szűrési állapotokon
felül havonta és negyedévente aggregált vizsgálati
adatokat jelentenek az OSZR-nek, mely a emlőszűrés teljesítményének
és eredményességének értékeléséhez szükséges,
kiemelve az ún. intervallum rákok feltárását.
A minőségbiztosítás további folyamataként az országos szárési
rendszer a Rákregiszternek havi rendszerességgel elküldi
a „nem-negatív” szűrési állapotokat (személyenként), illetve a
Rákregiszter a rendszerbe belépve megtekinthet egyedi szűrési
adatokat, szűrési eredménytől függetlenül.
A szűrőállomások a lakossági szűrési adatokat az országos
szűrési rendszerrel az „Adatfogadás szűrőállomásoktól” komplex
tevékenység keretében közlik.
Azon háziorvosi szolgálatok, melyeknek páciensei megjelentek
a mammográfiai szűrésen, a TOSZKO-tól levélben
tájékoztatást kapnak a páciensek szűrési állapotáról.
3.4 Kolorektális szűrések
A kolorektális szűrésben a háziorvosi szolgálatok szerepe
az előzőleg bemutatott folyamatoknál lényegesen nagyobb.
Segítő együttműködésük nélkül a folyamat lefutása nem való-