(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ
(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ
(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
3. ábra<br />
„lenght-bias”<br />
– amelyet a szakirodalom töréspontnak („cut-off point”)<br />
nevez, élesen különül el, mindkétirányú tévedés lehetősége<br />
nagyobb. Ha a vizsgáló átmeneti kategóriákat iktat be<br />
(például biztosan pozitív, valószínűen pozitív, gyanús,<br />
negatív), a pozitív jósló érték javulhat, de csökken a<br />
módszer érzékenysége. Ha a vizsgáló az érzékenységet<br />
igyekszik javítani, a fajlagosság szenved csorbát, és<br />
fordítva. A helyes egyensúly megtalálása bölcs megítélést<br />
igényel. Erre nagy szükség van, mert többről van itt<br />
szó, mint műhelygondokról, hiszen mind a negatív, mind<br />
a pozitív irányú tévedések orvosi, etikai, de pénzben is<br />
kifejezhető következményeivel kell számolni.<br />
6. A szűrési programokkal szemben<br />
támasztott követelmények<br />
Amióta a technológia-elemzés polgárjogot nyert az<br />
egészségügy területén is, és a bizonyítékon alapuló orvoslás<br />
koncepcióját a népegészségügy területére is kiterjesztették, a<br />
szűrővizsgálatoknak is óhatatlanul meg kell feleni bizonyos<br />
elvárásoknak. A szakmai közmegegyezés kettős mércét<br />
állít a szűrővizsgálati módozatokkal szemben. Bármiféle<br />
alkalmazásmóddal szemben alapvető követelmény<br />
a szűrővizsgálati módszer alkalmassága, amelynek<br />
ismérveit korábban felsoroltuk. Szűrési programnak, azaz<br />
területileg szervezett lakosságszűrésnek azonban egy másik<br />
követelménynek is meg kell felelnie: az egészségpolitikai<br />
döntésekre mértékadó nemzetközi ajánlások szerint<br />
szervezett szűrést, mint népegészségügyi programot csakis<br />
bizonyítottan hatásos szűrővizsgálati módszer birtokában<br />
15<br />
lehet kezdeményezni.<br />
I. Szûrés: szakmai és szervezési irányelvek<br />
6.1 A szűrési programok hatásosságának értékelése<br />
A szakmai közmegegyezés szerint a hatásosság bizonyítékainak<br />
„randomizált” ellenőrzött epidemiológiai vizsgálatokból<br />
kell származnia. Ez olyan epidemiológiai kísérlet, amelyben a<br />
céllakosság kellő számú egyedeit véletlenszerűen két csoportba<br />
osztják; az egyik, a kísérleti csoport szűrővizsgálatban részesül,<br />
a másik csoport, a kontrollcsoport pedig nem. Ésszerűen<br />
megválasztott követési idő után összehasonlítják a hatásosság<br />
kiválasztott mutatóit a szűrővizsgálatban részesült és nem részesült<br />
csoportokban.<br />
6.2 A szűrési program lehetséges hatásai<br />
A szűrési program eredményeképpen változhat<br />
• a céllakosságban egy meghatározott időtartam, általában<br />
egy naptári év alatt diagnosztizált új megbetegedések száma,<br />
azaz a morbiditás, vagy incidencia;<br />
• a célbetegség diagnosztizált eseteinek klinikai stádium szerinti<br />
megoszlása;<br />
• a túlélési idő, azaz a diagnózis felállítása és a halál bekövetkezése<br />
közötti időtartam;<br />
• a célbetegség miatt bekövetkezett halálesetek száma, azaz a<br />
mortalitás;<br />
• az életminőség.<br />
6.3 A hatásosság mutatóinak korlátai<br />
Fontos tudni, hogy e mutatók közül nem mindegyik alkalmas<br />
a szűrési programok hatásosságának az értékelésére, mert különféle<br />
daganatbiológiai adottságok által torzulnak.<br />
A célbetegség előfordulásának gyakoriságát jelző szám, az<br />
incidencia csak abban az esetben szolgálhat a szűrés hatásosságának<br />
mutatójául, ha a szűrés kimondott célja a célbetegséget<br />
megelőző állapotak a kimutatása. Ez a lehetőség<br />
leginkább a méhnyakrák kialakulását megelőző intraepiteliális<br />
neopláziák (CIN) esetére korlátozódik, ezek kiiktatása<br />
ugyanis elejét veszi a méhnyakrák kialakulásának. Óvatosságra<br />
int viszont, hogy ilyen módon sok olyan elváltozást is<br />
kezelnek, amelyek szűrés nélkül sohasem kerültek volna felszínre;<br />
ez az un. overdiagnosis bias.<br />
A klinikai stádium-megoszlás kedvező irányba történő eltolódása<br />
azért csalóka mutatója a szűrés hatásosságának, mert<br />
a lassan növekedő, daganatoknak közismerten nagyobb esélyük<br />
van „fennakadni a szűrőn”, mint a preklinikai kimutathatóság<br />
szakaszán gyorsan „átsuhanó”, gyorsan növekedő daganatoknak.<br />
Ezért vannak a biológiai viselkedésüket tekintve<br />
viszonylag jobb indulatú daganatok túlképviselve a szűrés<br />
hozamában; ezt nevezik „lenght-bias”-nek. (3.ábra)<br />
A túlélési idő szűrésnek tulajdonított meghosszabbodását<br />
hasonlóképpen csalókának ítélik, ezért nem tekintik a<br />
hatásosság elfogadható bizonyítékának, mondván, hogy<br />
a szűrésnek köszönhetően korábban születik meg ugyan a<br />
diagnózis, mint szűrés nélkül történt volna, ezért a diagnózis<br />
– és fatális kimenetel esetén – a halál bekövetkezése között idő<br />
meghosszabbodik, de ez nem jelenti szükségképpen a halál
Change language