(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ

vastagbélrákból eredő halálozás 21%-os csökkenését közölte.
A szűrővizsgálatok nyomán nemcsak a halálozás, hanem
a vastagbélrák előfordulásának gyakorisága, az incidencia,
vagy morbiditás is csökkent, ami a rákmegelőző állapotnak
tekintett adenomák, polipok kimutatásával és eltávolításával
magyarázható.
E vizsgálatok közölt eredményei alapján bizonyítottnak
tekinthető, hogy az 50 év feletti férfiak és nők évenkénti szűrővizsgálata
mintegy egy-harmadával, kétévenkénti szűrővizsgálata
pedig mintegy egy-ötödével képes csökkenteni a vastagbélrák
okozta halálozást a népességben. E bizonyítékok birtokában
a rejtett vér kimutatásán alapuló szűrővizsgálat kiterjesztése a
veszélyeztetett korú népességre megindokoltnak tekinthető.
6. A szűrővizsgálat szervezési irányelvei
A személyes meghíváson alapuló népegészségügyi szűrés
kiterjesztése az 50 év feletti lakosságcsoportokra ajánlott. Az
ajánlások alapjául az életkor szerinti előfordulás szolgál. Bár a
megbetegedés előfordulhat fiatalabbakban is, többnyire örökletes,
családi daganatos szindrómák részeként, a 40. életév
után válik mind gyakoribbá, a 60. életévig 5 évente duplázódik
és a csúcsot 70 éves kor után éri el.
A területi lakosságszűrés meghatározott közigazgatási egységekben
valósul meg; szervezési egysége a családorvosi körzet.
A szűrési stratégia első lépése a székletbeli rejtett vér kimutatása
három egymást követő napon vett székletmintából. A
székletminta gyűjtésére célszerűen elkészített műanyag kazetta
szolgál. Az ehhez mellékelt „használati utasítás” pontosan
leírja a teendőket, beleértve a mintavétel módját és a minta
tárolását is.
A peroxidáze-reakcióra alapozott konvencionális tesztek
alkalmazása esetén az előkészítés fontos eleme a diétára vonatkozó
előírások betartása a mintavételt megelőző legalább
három napon át, ezt azonban a színreakcióval kombinált
– hazánkban is alkalmazott – immunkémiai laboratóriumi
eljárások mellőzhetővé teszik.
A székletmintát tartalmazó kazettákat a név, személyazonosító
szám (TAJ-szám) és a dátum, valamint a területileg illetékes
családorvos „pecsétszámának” feltüntetésével megjelölt gyűjtőhelyen
kell leadni, ahonnan a minta a laboratóriumba kerül.
A kétfázisú vérkimutatási eljárást erre felkészült laboratóriumban
végzik el. Az első lépésben nagy érzékenységű, a
diétától függően 10-20%-os pozitivitást adó színreakció alapján
pozitív eseteket tovább vizsgálják. A második lépésben
immunkémiai módszerrel – antihumán hamoglobin és antihumán
albumin immunszérumokkal – végzett eljárás során a
„hamis pozitív” eseteket kizárják a további vizsgálatból.
A laboratórium mind a negatív, mind a pozitív szűrővizsgálati
eredményt adó esetekről listás értesítést küld az illetékes
háziorvosnak, aki az eredményről értesíti a szűrővizsgálatban
részesült személyt; negatív eredmény esetén 2 év elteltével
a szűrővizsgálat megismétlését helyezik kilátásba. Az összes
vizsgálat 3-5%-át kitevő pozitív eredmény esetén vizsgált
személyt a szűrőprogrammal együttműködő gyógyintézet
endoszkópos laboratóriumába hívják meg további, tisztázó
kolonoszkópos vizsgálat elvégzése céljából.
124
V. A vastag- és végbélrákok korai felismerése szűréssel
7. Endoszkópos kivizsgálás;
polip-eltávolítás
A rejtett vérmikutatás pozitivitása esetén a vizsgált személyt –
háziorvosa – endoszkópos laboratóriumba utalja. A vastagbél
teljes hosszára kiterjedő kolonoszkópos vizsgálat kizárja, vagy
megerősíti a vérző polip, vagy daganat felmerült gyanúját,
elvégzi a talált adenomatózus polip, vagy polipok eltávolítását,
vagy a daganat lokalizálását, esetleg biopsziát végeznek.
A kolonoszkópiával kimutatott polipok többsége endoszkópos
eltávolításra alkalmas. Sebészi polip-eltávolításra csak
akkor van szüókség, ha tapasztalt szakember nem tudja teljesen
eltávolítani. Az adenomák eltávolítása – mert megszakítja
az adenoma-carcinoma szekvenciát – természetesen csökkenti
a kolorektális rák előfordulását, így az elsőgleges megelőzésnek
is felfogható. Kedvezően befolyásolja a mortalitást is.
Az olyan adenomatózus polipoid képleteket, amelyek
szövettani feldolgozásakor a submucosába is beterjedő carcinomát
találnak, malignus colorectális polipnak nevezik; erre
csakis szövettani feldolgozás deríthet fényt. Ilyen esetekben
a klinikusnak mérlegelnie kell, hogy szükség van-e további
kezelésre. Időszuakos kolonoszkpos ellenőrzésre akkor is szükség
van, ha sebészi eltávolításra nincs.
Az esetleges szövődmények miatt még a „banális” kolonoszkópiás
vizsgálatot olyan környezetben kell elvégezni, ahol a
vizsgált személy megfigyelésére lehetőség van.
8. Szakmaközi együttműködés
a szűrés után
A szűrővizsgálattal felfedezett vastagbélrák kórismézése és az
elsődleges kezelési döntés endoszkópos szakemberek, radiológus
(ultrahang), sebész, patológus, klinikai onkológus és
a háziorvos szoros, egyeztetett elvek alapján megvalósuló
együttműködését igényli. Ennek biztosítása a szervezett szűrőprogram
egyik előfeltétele.
8.1 Sebészi héttérintézmények
A szűrővizsgálattal felsimert daganatoknak csak egy hényada
oldható meg endoszkópos úton, másik hányadában a senészi
vastagbél-eltávolítás jelent végleges megoldást. Kívánatos,
hogy a szűréssel kiemelt betegek kezelése és követése olyan
sebészeti osztályokon történjék, amelyek rendelkeznek a korszerű
onkológiai sebészet teljes eszköztárával (intraoperatív
endoszkópia, izotóppal, vagy radio-immun módszerekkel
vezérelt kellékek, műtétalatti gyorsfagyasztás lehetősége, ultrahangos
és CT-lehetőség), tovább, van lehetősége konzultációra.
Alapvető követelmény a pontos dokumentációs, és az
utókezelés.
8.2 Patológiai feldolgozás
Fontos a sebészi rezekátum feldolgozása. A műtéti készítményt
frissen, felvágatlan állapotban kell a patológushoz
küldeni. Ha így érkezik a preaparátum, két lehetőség van a