(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ

More documents

Recommendations

Info

héten belül kerüljön vissza a vizsgált személyhez; • az alacsony és magas rizikócsoportú daganat megelőző állapotok (LSIL, HSIL), továbbá az értékelhetetlen kenetek aránya maradjon a megállapított határértékeken belül. (Lásd a Bethesda-klasszifikáció esetében az egyes diagnózisok arányának minőségbiztosítást ellenőrző szerepéről korábban mondottakat.) • elvárható vizsgálati számok: laboratóriumonként minimum 10-15 ezer kenetet, előszűrő asszisztensenként minimum 5-7 ezer kenet és orvosonként minimum 700-1000 szűrésből származó és ugyanennyi konzultatív kenet vizsgálata; • ellenőrizhető a szűrést követően a pozitív esetek követésére, kezelésére vonatkozó eseménysorozat is; így minőségbiztosítási kritérium lehet az, hogy a pozitív esetek döntő többségében a vizsgálatot követő 12 hónapon belül befejeződjék a beteg kezelése. Ezek csak kiragadott példák a külső minőségbiztosítás által mérhető lehetőségek gazdag választékából. A kiválasztandó módszernek természetesen az adott ország, országrész, település adottságait, lehetőségeit, a finanszírozás módját és mértékét is figyelembe kell vennie, hiszen túl szigorúan megállapított ellenőrzési rendszer a munkát béníthatja, túl lazán megállapított pedig növelheti a hibák számát. Az Egyesült Királyságban alkalmazott minőségi standardok az 5. sz. mellékletben 3.6 A cervix szövettani vizsgálata. Követelmények A citológiai vizsgálat minőségének végső kontrolllja a szövettani vizsgálat. A beküldött anyag mellé részletes kórelőzmény szükséges az előző citológiai, vagy – ha volt – szövettani vizsgálatok eredményének közlésével. Konizáció esetén az anyagot egyben kell leküldeni; a pontos indítás és a kimetszés széleinek épségének meghatározása megkívánja a varrattal, vagy festékkel jelölést. A patológus a konizátumból 6-12 blockot indít, amelyből otimális esetben 60-120 lehúzás készülhet. A szövettani leírásban a Patológiai Szakmai Kollégium és az Országos Patológiai Intézet módszetani levelében leírtak az irányadók. 3.7 Komputerizáció alkalmazásának lehetőségei a nőgyógyászati rákszűrésben és a minőségbiztosításban A jelenlegi komputer-technikáknak a méhnyak-kenetek értékelésében és a minőségbiztosításában való alkalmazása területén legújabban két megközelítés ismert. Ellenőrizni lehet a vizsgáló személy tevékenységét. Az eljárás a repülőgépek fekete doboza, vagy a kamionvezetőket ellenőrző tachográf működéséhez hasonló elgondoláson alapul. A rendszer legismertebb alkalmazása a Pathfinder. Segítségével mérhetővé válik a megvizsgált és a kihagyott látóterek aránya; a látóterek a komputeren megjelölhetőek, Kirajzolódhat a tárgylemez mozgása, a munka időbeni lefolyása, a munkával, illetőleg dekoncentráltan eltöltött idő aránya is. A módszer kétségtelenül pontosabb munkára készteti a vizsgálót, lelkileg azonban minden bizonnyal rendkívül megterhelő. Adatokkal alátámasztott hatékonyságát valószínűleg annak köszönheti, III. Szűrővizsgálatok a méhnyakrák okozta halálozás csökkentése céljából 64 hogy csökkenti az ellenőrzés nélkül végzett tevékenység során elkövetett hibák egy részét. Más komputerizált módszerek a sejtek ellenőrzését tűzik ki célul a vizsgálatot végző személyek ellenőrzése helyett. Tudjuk, hogy a megfelelő technikával vett és elkészített keneten mintegy 300 – 500 000 „objektum” van (hámsejtek, baktériumok, egyéb kórokozók, műtermékek, spermium, stb.). Ezeknek a viszonylag nem sokféle, de igen nagy mennyiségű és véletlenszerűen elhelyezkedő objektumok értékelése jelenti a kenetvizsgálat nehézségeit. Az emberi agyvelő képes arra, hogy a kenetvizsgálatra fordított átlag 6-8 perc alatt „tudomást se vegyen” a lényegtelenről. Ámde ez a „képesség” rejti magában a tévedés lehetőségét is. A sejteket értékelő komputer „lassabban” dolgozik a vizsgáló embernél (persze, ha kell, folyamatos műszakban is), de bizonyíthatóan – jól, vagy rosszul – minden objektumot észlel és értékel. Ezek alapján alapvetően kétféle technika került forgalomba. Az egyik technika folyadék alapú preparálási módszerekkel monolayer keneteket készít. Ennek előnye az, hogy az egyetlen rétegben elhelyezkedő sejteket a komputer egy viszonylag egyszerű program segítségével is jól értékeli. Számos „háttér-információ” (gyulladás, baktériumok, műtermékek stb.) elveszhet, a tiszta háttér mellett ugyanakkor jobban értékelhetők a daganatos és daganatmegelőző állapotokat jellemző hámelváltozások. Ezzel az eljárással is írtak le a „hagyományos” mikroszkópos vizsgálathoz képest pontosabb „háttér–diagnózist” is, minden bizonnyal a rutinszerű kenettechnikák fogyatékosságainak tulajdoníthatóan. Egy másik megoldás a véletlenszerűen egymásra került, egymást fedő, s a legkülönbözőbb formát felvevő sejtek sokaságában az un „neural net” computer technikával próbál eligazodni. Ennek az a lényege, hogy egymással összekötött komputerek „tanítható” rendszere – igen bonyolult számítógépes program alkalmazásával és felhasználva a Papanicolaoufestés transparens voltát is – képes arra, hogy kenetenként 128 látóteret a képernyőre „előemelve” a kenet legfontosabb, vagy leginkább kórosnak tekinthető látótereit felismerhetővé tegye anélkül, hogy az összes többi látóteret „hagyományos” módon át kellene vizsgálni. A legfontosabb „képlet” mindig az adott látótér centrumába kerül. Az eredmények látványosak voltak, de az ár magasnak bizonyult. Mindkét eljárás igyekezett arra, hogy „interaktív” legyen, azaz helyet adjon az emberi közreműködésnek is nemcsak úgy, hogy a software kialakításában emberi ismeretanyagot alkalmazott, hanem úgy is, hogy a képernyőre vitt látótereket is értékelik. A módszereket ma még csak minőségbiztosítására, azaz a negatív kenetek újra-vizsgálására javasolják. Történnek kísérletek arra is, hogy az emberi szem nem látta kenetekről is készüljön diagnózis számítógépes kenetértékelés útján ( pl. AUTOCYTE®). A Nemzetközi Citologiai Akadémia különbizottsága foglalkozott a komputerizált rendszerekkel szemben támasztandó elvárásokkal. Egyetértés van abban, hogy különbséget kell tenni a szűrésre alkalmazott módszerek és a kizárólag minőségellenőrzésre alkalmazható technikák között. Bizonyos elvi álláspontok kialakulóban vannak, éspedig: • minden egyes diagnózisért a szakszemélyzet felelős, függetlenül attól, hogy azt automatizált eszköz segítségével vagy a nélkül érték el; • az automatizált rendszerek bevezetése semmilyen formában nem csökkentheti a fénymikroszkópos előszűrési
endszer elismertségét, az mindenképpen „standard”-nak tekintendő; • lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az automatizált eszközök teljesítménye folyamatosan ellenőrizhető legyen; • az automatizált eszközök előállítási, beszerzési és működtetési költségei nem veszélyeztethetik a diagnózis elvárható pontosságát (pl. olcsóbb automata nagyobb hibaszázalékkal dolgozzék, míg drágább automata megbízhatóbban); • a képernyőről történő diagnosztizálás minden bizonnyal a szemet kevésbé fárasztó feladat, mint a mikroszkópos előszűrés, két személy egyidejűleg végezheti; mindazonáltal az is speciális képzést és gyakorlatot igényelő tevékenység. III. Szűrővizsgálatok a méhnyakrák okozta halálozás csökkentése céljából 65 Az információ századában említést érdemel, hogy a számítógépes technikák nem csupán a kenetek vizsgálatát és minőségellenőrzését, hanem az u.n. „telecytologia” révén a konzultatív elemzését is lehetővé teszik. Ez a ma még költséges módszer nem a szakértő-tudásanyag terjesztésében is forradalmi jövőt sejtet. A még aligha ítélhető meg a komputerizált rendszerek jövője, jelentőségük mégis tagadhatatlan. Nem elképzelhetetlen, hogy az automatizált rendszerek a jövőben hozzá fognak járulni a rendszeres szűrővizsgálatok hatásfokának növeléséhez és kiterjesztéséhez.
Page 1 and 2:
Népegészségügyi onkológiai sz
Page 3 and 4:
Tartalomjegyzék A szerkesztõ elõ
Page 5 and 6:
3.4.3 Diagnosztikus tévedések . .
Page 7 and 8:
6.3.4.2 A kazetták tárolása . .
Page 9 and 10:
A szerkesztõ elõszava Magyarorsz
Page 11 and 12: I. Szûrés: szakmai és szervezés
Page 13 and 14: pányok” is, hiszen ezeken az alk
Page 15 and 16: 3. ábra „lenght-bias” - amelye
Page 17 and 18: 2. táblázat Vizsgálat idejének
Page 19 and 20: A kérdésre, hogy érdemes-e szűr
Page 21 and 22: janak. A meghívott ezután mérleg
Page 23 and 24: A tejesség igénye nélkül felsor
Page 25 and 26: „Az egészségügyi szolgáltatá
Page 27 and 28: II. A lakossági részvétel: a sz
Page 29 and 30: Ez az idézet - bár anekdotális -
Page 31 and 32: azok a betegségek áldozatait hib
Page 33 and 34: gi periódusra kerül sor. Figyelem
Page 35 and 36: Szervezzék úgy a meghívást, hog
Page 37 and 38: 1.Melléklet Európai Rákellenes T
Page 39 and 40: 41 II. A lakossági részvétel: a
Page 45 and 46: 6. sz. melléklet 47 II. A lakossá
Page 47 and 48: 8. melléklet 49 II. A lakossági r
Page 49 and 50: III. Szűrővizsgálatok a méhnyak
Page 51 and 52: minden ország döntéshozói - a r
Page 53 and 54: Ezt az álláspontot erősíti meg
Page 55 and 56: Sajnálatos módon, mindmáig a leg
Page 57 and 58: Követelménye, hogy a citológiai
Page 59 and 60: kális folyamatokról felvilágosí
Page 61: ható klinikai adatokat nem, vagy h
Page 65 and 66: 3. táblázat III. Szűrővizsgála
Page 67 and 68: 2.Melléklet III. Szűrővizsgálat
Page 69 and 70: 4. Melléklet III. Szűrővizsgála
Page 71 and 72: 6. Melléklet III. Szűrővizsgála
Page 73 and 74: A tapintással negatív „szűrőv
Page 75 and 76: lakosságszűrési szakmai koncepci
Page 77 and 78: 4.1.2 A szűrőmunkahelyek működ
Page 79 and 80: en jelenlévő génmutáció követ
Page 81 and 82: a bőrön. Ugyancsak megjelöljük
Page 83 and 84: Összefoglalva: az ultrahangos vizs
Page 85 and 86: ható „invazív” eljárás. A s
Page 87 and 88: Ha a citológiai lelet alapján inv
Page 89 and 90: 5. Kisebb szövetmintákat ajánlat
Page 91 and 92: találkozzanak különböző fórum
Page 93 and 94: sonlító elemzés céljára. A min
Page 95 and 96: mutat, zárjon el minden fényt és
Page 97 and 98: fixálási idő rövid, a film kés
Page 99 and 100: zással nyert, diagnosztikusan info
Page 101 and 102: Számos mutató (úgymint a szűré
Page 103 and 104: 2. melléklet Fogalomtár a szűrő
Page 105 and 106: 3. melléklet Az emlőszűrés hoss
Page 107 and 108: 5. melléklet A kórszövettani lel
Page 109 and 110: 3. Nottinghami Prognosztikai Index
Page 111 and 112: II. A klinikai és patológiai T ka
Page 113 and 114:
8. melléklet A szövettani leletek
Page 115 and 116:
10. melléklet Havi mammográfiás
Page 117 and 118:
V. A vastag- és végbélrákok kor
Page 119 and 120:
A degradálódás mértéke a vérz
Page 121 and 122:
további feldolgozásra. Az egyik a
Page 123 and 124:
1. sz. táblázat Colorectalis daga
Page 125 and 126:
1. Két oldalon nyitható székletg
Page 127 and 128:
2. melléklet A vastagbéldaganatok
Page 129 and 130:
daganat-keletkezés fokozott kocká
Page 131 and 132:
Melléklet Tisztelt Válaszadó! 13
Page 133 and 134:
2.1 Az OEP - OTH (OOSZK) kommuniká
Page 135 and 136:
amely egy-egy szűrendő csoportnak
Page 137 and 138:
7.3.3 ábra Mammográfiás szűrés
Page 139 and 140:
7.3.4 ábra Kolorektális szűrés
Page 141 and 142:
7.4 ábra Háziorvosi szolgálatok
Page 143 and 144:
1. táblázat Ívott jel értéke 7
Page 145 and 146:
Az egészség-gazdaságtani elemzé
Page 147 and 148:
(Hangsúlyozni kell, hogy amikor a
show all

(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?