(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ

More documents

Recommendations

Info

2.4 A meghívólevél Elfogadott tény, hogy csak a személyes meghívás-visszahívás alapján szervezett szűrőprogramok hatékonyak. A meghívás tehát kulcsszerepet játszik abban, hogy a részvételi arány magas legyen. Ugyanakkor maga a meghívás fontos pozitív vagy negatív szerephez juthat a résztvevők tapasztalatainak formálásában is. Ez sokban függ a meghívás módjától, a meghívó levél tartalmától. A meghívó levél kézhezvétele is már önmagában aggodalommal, félelemmel töltheti el a címzettet. Eszébe juttathatja a fenyegető betegséget és azt, hogy ő maga személy szerint is veszélyeztetett. Az aggodalom és félelem szerephez juthat úgy is, hogy a meghívólevél kézhezvétele nyomán a szűrővizsgálatra megjelenőket nemcsak a szűrés preventív értékéről alkotott meggyőződésük vezeti, hanem a felszólítás mögött megérzett orvosi tekintély is. Ilyen esetekben „a feltételezett döntés-megbánás” azaz a „nemcselekvés” negatív következményeitől való félelem viszi el a szűrésre a meghívottat. Azért megy el az asszony a szűrésre, hogy később ne bánja meg, hogy nem ment el. Az ilyen résztvevő nincs kellő hittel és információval felvértezve az esetleges nem-negatív lelet megfelelő értékelésére. A „külső vezérlésű” szűrés-résztvevőnek az a hátránya a „belső vezérlésűvel” szemben, hogy nem létezik nála az a védő mechanizmus - a szűrésbe vetett hite - ami tompíthatná a negatív lélektani hatásokat. 2.4.1 A szűrővizsgálat előtti tájékoztatás Ez is arra mutat, hogy a meghívólevélnek többnek kell lennie egy egyszerű értesítésnél. Fontos stratégiai szerepe van. Informálnia kell a meghívottakat a szűrés céljáról, folyamatáról és hasznáról, röviden magyaráznia a lehetséges eredmények jelentését. Figyelembe véve a rák képét a köztudatban, az ezekről szóló szűrővizsgálat előtti tájékoztatás, a tények, lehetőségek, következmények pontos ismerete társadalmilag elfogadhatóbbá tenné a szűrést. Sajnos ez a lehetőség gyakran kihasználatlan marad. Sok esetben a meghívottak nem tudhatták meg a levélből, hogy miért választották ki, mert a levél nem közölte, hogy ez egy széleskörű, esetleg országos program része, rutin, amelynek során minden 25 és 60, vagy 50 és 65 év közötti nőt meghívnak a szűrővizsgálatra. Ennek hiányában sok meghívott hihette azt, hogy pont őt valami speciális okból választották ki. Sok levél beszélt a szűrés céljáról úgy, hogy ez rákszűrés: egy rák-vizsgálat, aminek a célja a rák diagnózisa. Ennek a tág határig szólván alaptalansága, aggodalmat keltő, így visszatartó hatásai a fentebb elmondottak alapján már nem meglepő. Folytathatnánk. Figyelembe kell venni, hogy a meghívó levél nemcsak a szűrővizsgálaton való részvételt segítheti elő, hanem befolyással lehet - kedvezően, vagy kedvezőtlenül - a szűrés személyes megtapasztalásra is A meghívólevélben említést kell tenni a szűrővizsgálati módszer korlátairól is; arról, hogy nincs olyan – akár laboratóriumi, akár műszeres – vizsgálati módszer, amelynek érzékenysége 100%-os, azaz mentes lenne a diagnosztikus tévedések elkövetésének lehetőségétől. Figyelmeztetni kell a vizsgált személyt arra, hogy ha a két szűrővizsgálat közötti időben bármilyen tünete jelentkeznék, forduljon orvoshoz akkor is, ha korábbi szűrővizsgálat negatív eredménnyel zárult. 34 II. A lakossági részvétel: a szűrés társadalmi elfogadottsága 2.5 A szűrővizsgálat folyamata és következményei Nem meglepő az a megállapítás, hogy a kenetvétel és a mammográfiás vizsgálat súlyosan sérti az egyén intim szféráját. Sok nő tapasztalta meg a vizsgálatot szégyenletesnek és méltóságrombolónak. Ez a nőgyógyászati vizsgálatok velejárója csakúgy, mint az azt kezelő „tárgyiasítás”. amely az orvosok védekező mechanizmusa. E bizalmas szituációt az orvosi megfogalmazás tárgyiasítja, és a vizsgált személyt személyteleníti. Az orvosi mentalitás szerint nem egy nő melleit, nemi szervét, hanem azokat mintegy „tárgyat” vizsgálják. Ez megoldhatja az orvos dilemmáját, ám árt a résztvevőnek és a szűrés társadalmi elfogadhatóságának. Sok nő panaszkodott olyan figyelmetlenségekről, mint túl sok jelenlévő. nagy jövés-menés, stb. Olyan apró udvariasságok, mint pl. nőnemű orvosok, vagy asszisztensnők jelenléte a vizsgálat során, a figyelmesség és az egyedüllét garantálása elfogadhatóbbá tenné a szűrést. 2.5.1 Kellő információ és figyelmesség Számos tanulmány szerint a résztvevők kellemetlennek, fájdalmasnak tapasztalják meg a szűrővizsgálatokat, vagy az azt követő biopsziát és kezelést. Bár bizonyos fokú kellemetlenség, vagy fájdalomokozás elkerülhetetlen, kellő figyelmességgel jelentősen enyhíteni, így javítani lehetne a helyzeten. Számos tanulmányra hivatkozva állíthatjuk hogy a fájdalom szubjektíven értékelt és megtapasztalt, és ami fáj egy szociális kontextusban vagy felfogásban, az nem biztos, hogy fáj egy másikban. Bizonyított például, hogy az aggodalom, izgalom szintje egyenes arányban befolyásolja a fájdalom értékelését. A megfelelő informáltság viszont csökkenti az aggodalmat és így a fájdalmat is. Egy „fájdalommentes” kontextus megteremtése ezért mindenképpen szerves része a szűrés társadalmi elfogadhatósága elérésének. 2.5.2 Várakozás: bizonytalansági periódusok A szűrési folyamatnak másik sajátos eleme a bizonytalansági periódusok. Ilyenek a várakozási periódusok a meghívás és a vizsgálat ideje között, várakozás vizsgálat eredményére, a megismételt vizsgálat idejére (ha valamely okból ez elkerülhetetlen), a tisztázó, diagnosztikai vizsgálatok idejére, ha a szűrővizsgálat bizonytalan, „határeset” vagy pozitív volta ezt indokolja, majd várakozás a diagnózisra, s ha indokolt, a kezelés megkezdésére. A körülményektől függően (a munkaszervezés, felszereltség, a szakasszisztensek hatékonysága, etc.) az összetett bizonytalansági, várakozási periódusok akár hónapokig is eltarthatnak, amelynek folyamán egy nagyon „veszélyes” életeseménnyel kell a szűrésre meghívott, mindaddig egészségessége tudatában élő személynek megbirkózni, betegségként megélve, aggodalommal megtapasztalva a rák, az életveszély lehetőségét. A negatívan szűrt résztvevők csak kevés helyen kapnak értesítést a negatív eredményről, Nekik a bizonytalansági periódus csak akkor szűnik meg, ha saját maguk lépnek kapcsolatba orvosukkal. Ha a teszt technikailag nem megfelelő, az eredmény pozitív, vagy nem egyértelmű, ismételt vizsgálatra, újabb bizonytalansá-
gi periódusra kerül sor. Figyelembe véve a rák köztudatban élő képét, nem meglepő, hogy minden tanulmány szerint félelmet és szorongást vált ki az egyénből. A résztvevők a hír hallatán aggodalomról és félelem, sőt halálfélelemről számoltak be. A rák lehetőségének személyes megtapasztalása komoly egyéni, hosszú távú változásokat eredményezhet, melynek negatív hatása akár egy életre is elkísérheti az egyént. Sok, addig biztosra vett dolog megkérdőjeleződhet a múlttal, jelennel, jövővel, társainkkal kapcsolatban. 2.5.3 A „testkép” változása Sokan számolnak be önnön testképük (”body image”) negatív változásáról. A pozitív eredménnyel szűrtek leggyakrabban elidegenedettnek, eltávolodottnak érezték magukat a saját testüktől. Elbátortalanodtak, elbizonytalanodtak attól, hogy bár jól érezték magukat, az orvostudomány - egy rajtuk kívül álló erő - olyan hibákat fedezett fel testükben, mely tudtuk nélkül veszélyezteti életüket. A következtetés, hogy nem ismerik, nem értik saját testüket messze ható, és a szűrés velejárója lehet. A normális orvosi gyakorlatban az egyén bizonyos tüneteket fedez fel, értékel és elemez, majd ha hasznosnak látja, orvoshoz fordul. Tehát az egyén kapcsolatban áll a saját testével, ismeri azt. A szűrés esetében ez nem így van. Itt a tünetmentes test és az egyén közé „betolakszik” az orvostudomány és az egyén számára értékeli a testtel történteket. Ez az elidegenedés is az egyik ára lehet a szűrésnek, amelynek következménye hosszantartó betegségtudat és az önbizalom elvesztése. Nem az elidegenedés az egyetlen negatív testkép-változás egy pozitív lelet esetén. Sokan piszkosnak és taszítónak érezték magukat, mintegy „leprásnak”. Ezek az érzések még a kezelés utáni periódusban is megrontották életérzésüket. Sok jel mutat arra, hogy az izgalom, aggodalom szintje nagyon magas ebben az időszakban. Egy pozitívnak szűrt, a biopsziára váró minta-csoportot vizsgálva magasabb csoport aggodalom-átlagot mértek, mint a normális az akut pszichiátriai esetekben. Bizonyos fázisokban az aggodalmi szint erősen befolyásolja a kritikus gondolkodás és következtetés képességét. Csak azért, mert a szűrés ritkán okoz pszichiátriai morbiditást, nem szabad ezeket az összetevőket sem figyelmen kívül hagyni. 2.5.4 A ”hamis pozitív” lelet következményei Mint ismeretes, a hamis pozitívak olyan esetek, ahol a vizsgálat először betegséget jelez, de ezt a későbbi tisztázó vizsgálatok nem erősítik meg. Nyilvánvaló, hogy mind a szűrővizsgálat, mind az eredmények értelmezésének folyamata tartalmazhat hibalehetőségeket. A helyzeten javítani bölcs mérlegelést igényel, mert egy adott teszt fajlagossága (negatívnak jelölni az olyanokat, akiknek nincs semmi betegségük) csak az érzékenysége (szenzitivitása, azaz a képesség, hogy a betegséggel rendelkezőket pozitívnak jelölje meg) kárára javítható. Az első lépés a probléma felismerése. Meg kell ismernünk, hogy az „áldozatok” hogyan értelmezik tapasztalataikat, és milyen károsodásokat szenvednek el. A hamis pozitív eredményeknek mind kvalitatív, mind kvantitatív hosszú távú negatív hatásai vannak. Egy norvég kutatás 18 hónappal a 35 II. A lakossági részvétel: a szűrés társadalmi elfogadottsága tévedésre fényt derítő diagnózis után kérdezett meg olyan nőket, akiknek hamis pozitív leletük volt. A minta 5 %-ának ez volt a legrosszabb esemény, ami egész életükben történt velük. Sokkal több aggodalmat éltek meg, mint a kontroll csoport. A biopszia következtében 33 %-uknak csökkent a szexuális érzékenysége, 5 %-uknak pedig még másfél év után is fájt a melle. Megdöbbentő adat, hogy a minta 66%-a feláldozott volna 21 napot az életéből, ha elkerülhették volna a pozitív eredmény és az ennek tisztázása közötti periódust. Tehát a hamis pozitív eredménynek mindenféleképpen vannak hosszantartó káros következményei, amit figyelembe kell venni a szűrés értékelésénél. A szűrőprogramokat társadalmilag, azaz a lakosság számára elfogadhatóvá kell tenni. Ennek érdekében csökkenteni kell a negatív, a nemkívánatos, sokakat a részvételtől visszatartó, többségükben elkerülhető mellékhatásokat. Ehhez viszont a szűrést szolgáltató szakemberek minden csoportjának meg kell értenünk, hogy ezek miből adódnak és mit lehet ellenük tenni. Ajánlott irodalom: Ellman R: Psychologiocal aspects of Cancer screening. In: Chamberlain J, Moss S (eds): Evaluation of Cancer Screening. Springer. Lomdon. 1996. pp. 159-174. Posner T, Vessey M: Prevention of Cervical Cancer, The patient’s view, King Edwars’s Hospital Fund. London. 1988.
Page 1 and 2: Népegészségügyi onkológiai sz
Page 3 and 4: Tartalomjegyzék A szerkesztõ elõ
Page 5 and 6: 3.4.3 Diagnosztikus tévedések . .
Page 7 and 8: 6.3.4.2 A kazetták tárolása . .
Page 9 and 10: A szerkesztõ elõszava Magyarorsz
Page 11 and 12: I. Szûrés: szakmai és szervezés
Page 13 and 14: pányok” is, hiszen ezeken az alk
Page 15 and 16: 3. ábra „lenght-bias” - amelye
Page 17 and 18: 2. táblázat Vizsgálat idejének
Page 19 and 20: A kérdésre, hogy érdemes-e szűr
Page 21 and 22: janak. A meghívott ezután mérleg
Page 23 and 24: A tejesség igénye nélkül felsor
Page 25 and 26: „Az egészségügyi szolgáltatá
Page 27 and 28: II. A lakossági részvétel: a sz
Page 29 and 30: Ez az idézet - bár anekdotális -
Page 31: azok a betegségek áldozatait hib
Page 35 and 36: Szervezzék úgy a meghívást, hog
Page 37 and 38: 1.Melléklet Európai Rákellenes T
Page 39 and 40: 41 II. A lakossági részvétel: a
Page 45 and 46: 6. sz. melléklet 47 II. A lakossá
Page 47 and 48: 8. melléklet 49 II. A lakossági r
Page 49 and 50: III. Szűrővizsgálatok a méhnyak
Page 51 and 52: minden ország döntéshozói - a r
Page 53 and 54: Ezt az álláspontot erősíti meg
Page 55 and 56: Sajnálatos módon, mindmáig a leg
Page 57 and 58: Követelménye, hogy a citológiai
Page 59 and 60: kális folyamatokról felvilágosí
Page 61 and 62: ható klinikai adatokat nem, vagy h
Page 63 and 64: endszer elismertségét, az mindenk
Page 65 and 66: 3. táblázat III. Szűrővizsgála
Page 67 and 68: 2.Melléklet III. Szűrővizsgálat
Page 69 and 70: 4. Melléklet III. Szűrővizsgála
Page 71 and 72: 6. Melléklet III. Szűrővizsgála
Page 73 and 74: A tapintással negatív „szűrőv
Page 75 and 76: lakosságszűrési szakmai koncepci
Page 77 and 78: 4.1.2 A szűrőmunkahelyek működ
Page 79 and 80: en jelenlévő génmutáció követ
Page 81 and 82: a bőrön. Ugyancsak megjelöljük
Page 83 and 84:
Összefoglalva: az ultrahangos vizs
Page 85 and 86:
ható „invazív” eljárás. A s
Page 87 and 88:
Ha a citológiai lelet alapján inv
Page 89 and 90:
5. Kisebb szövetmintákat ajánlat
Page 91 and 92:
találkozzanak különböző fórum
Page 93 and 94:
sonlító elemzés céljára. A min
Page 95 and 96:
mutat, zárjon el minden fényt és
Page 97 and 98:
fixálási idő rövid, a film kés
Page 99 and 100:
zással nyert, diagnosztikusan info
Page 101 and 102:
Számos mutató (úgymint a szűré
Page 103 and 104:
2. melléklet Fogalomtár a szűrő
Page 105 and 106:
3. melléklet Az emlőszűrés hoss
Page 107 and 108:
5. melléklet A kórszövettani lel
Page 109 and 110:
3. Nottinghami Prognosztikai Index
Page 111 and 112:
II. A klinikai és patológiai T ka
Page 113 and 114:
8. melléklet A szövettani leletek
Page 115 and 116:
10. melléklet Havi mammográfiás
Page 117 and 118:
V. A vastag- és végbélrákok kor
Page 119 and 120:
A degradálódás mértéke a vérz
Page 121 and 122:
további feldolgozásra. Az egyik a
Page 123 and 124:
1. sz. táblázat Colorectalis daga
Page 125 and 126:
1. Két oldalon nyitható székletg
Page 127 and 128:
2. melléklet A vastagbéldaganatok
Page 129 and 130:
daganat-keletkezés fokozott kocká
Page 131 and 132:
Melléklet Tisztelt Válaszadó! 13
Page 133 and 134:
2.1 Az OEP - OTH (OOSZK) kommuniká
Page 135 and 136:
amely egy-egy szűrendő csoportnak
Page 137 and 138:
7.3.3 ábra Mammográfiás szűrés
Page 139 and 140:
7.3.4 ábra Kolorektális szűrés
Page 141 and 142:
7.4 ábra Háziorvosi szolgálatok
Page 143 and 144:
1. táblázat Ívott jel értéke 7
Page 145 and 146:
Az egészség-gazdaságtani elemzé
Page 147 and 148:
(Hangsúlyozni kell, hogy amikor a
show all

(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?