(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ

11. A szűrőprogram része a szervezett egészségnevelés, valamint
a szűrővizsgálat előtti tájékoztatás és tanácsadás, az optimális
részvétel előmozdítása és a nemkívánatos lélektani
mellékhatások csökkentése érdekében.
12. A szűrőprogram minden elemére kiterjedő minőségbiztosítási
és minőségellenőrzési program létrehozása és működtetése,
beleértve a teljes képalkotó lánc folyamatos technikai minőségellenőrzését
is, a szűrőprogram elengedhetetlen része.
13. A meghívásos területi szűrőprogram megvalósításának
minden szakaszában folyamatosan és időszakosan értékelni
kell azok teljesítményét és hatásosságát, a tevékenységek
szakmai színvonalát, a program eredményességét és költség-hatékonyságát.
Az értékelésben szerep jut a területi
szűrési nyilvántartásoknak, amelyek számára az értékeléshez
igényelt adatforrásokat biztosítani kell.
14. Meghívásos, területi emlőszűrés megindításának előfeltétele
az alkalmazott módszerekben, különösen a szűrési
mammográfiában kellő jártassággal rendelkező szakemberek
munkába állíthatósága. Ennek érdekében – az
eredményes szűrőprogramok tanulságain alapuló nemzetközi
ajánlásokat követve – a szakemberképzésről, különösképpen
radiológus szakorvosok és szakasszisztensek,
továbbá cito-hiszto-patológusok, plasztikai gyakorlattal
is rendelkező emlő-sebészek, onkológusok, adatkezelők,
epidemiológusok és szervezők alkalmas centrumokban,
megfelelő ideig történő egyéni és csoportos kiképzéséről
intézményesen gondoskodni kell.
15. A szűrőprogram szervezői gondoskodnak arról, hogy az
alapellátásban (háziorvosi/családorvosi szolgálatban) dolgozókat
a szervezett szűrőprogramok megvalósításához
elvárt kulcsfontosságú szerepükről meggyőzzék, együttműködésüket
megnyerjék és közreműködésüknek szervezési,
informatikai, képzési és anyagi feltételeit biztosítsák.
4. A területileg szervezett emlőszűrési
program működtetése
Útmutató a szűrést szolgáltató szakszemélyzet számára
4.1 A szervezett emlőszűrés működésének alapelvei
A szervezett emlőszűrés a szolgáltatók által, azaz az egészségügyi
ellátórendszer által kezdeményezett, meghatározott közigazgatási
egységekben megvalósuló, népegészségügyi tevékenység,
amelyben a személyre szóló behívási, visszahívási és követési
rendszer hívatott biztosítani a meghívottak magas részvételét.
4.1.1 Informatikai rendszer
Az életekor alapján veszélyeztetettnek minősülő, szűrővizsgálatra
jogosult asszonyok személyszerinti meghívása, szükség
esetén visszahívása és követése az Országos Egészségbiztosítási
Pénztár adatbázisából származó név– és címjegyzék alapján, az
Országos Tisztifőorvosi Hivatal Szűrési Koordinációs Osztálya
és a megyei/fővárosi ÁNTSZ megyei/fővárosi Intézeteiben
Területi Szűrési Koordinátorok közbeiktatásával történik.
79
IV. Emlőszűrés
A lakosságlista minősége az OEP felelőssége. A lista nem tartalmazza
az elhunytakat, valamint az emlőcsonkoláson átesetteket.
Szüntelenül frissíteni kell, mert a szűrésbe bevonandó
korosztályok úgynevezett „dinamikus kohort-ot” képeznek,
azaz minden évben kimaradnak a szűrés felső korhatárát túllépő,
és hozzáadódnak az alsó korhatárt elérő évjátartok.
A rendszer az ÁNTSZ szervezeti erőforrásaira, és informatikai
közművére épített információrendszerrel működik,
amelynek részletes leírása a VII. fejezetben található. Az informatikai
rendszer alkalmas (*) a szűrésre behívandó lakosság
periodikus megszólítására, (*) a szűrésben részesültek és a
szűrésen meg nem jelentek elkülönített nyilvántartására, (*)
az első meghívásra nem reagálók második megszólítására,
továbbá (*) minőségellenőrzést elősegítő adatszolgáltatásra.
Az Országos Szűrési Koordinációs Osztály keretében
működő központi szűrési nyilvántartás az OEP-től kapott,
a személyazonosításra alkalmas adatokat tartalmazó lakosságlistát
– az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok által megszabott
keretek között – területekre bontva a Területi Szűrési
Nyilvántartásoknak továbbítja.
Az ÁNTSZ területi (megyei/fővárosi) Intézeteiben működő
területi szűrési koordinátor (*) munkakapcsolatot tart fenn
a területen működő háziorvosokkal, akik segítségére vannak
a lakosságlista pontosításában, valamint a meghívottak
mozgósításában; majd (*) kapacitás-egyeztetés után – az egy
időszakban behívandók név- és címjegyzékét a szűrő-munkahelyeknek
átadja. A behívást maguk a szűrőegységek végzik.
Az emlőszűrést is kiszolgáló informatikai rendszer részletesebb
leírását lást a VII.fejezetben.
4.1.2 Mammográfiás munkahelyek
Az emlőszűrés bizonyítottan hatásos eszköze az emlők kétirányú
mammográfiás vizsgálata, kiegészítve az emlők tapintásos
vizsgálatával. Ez célszerűen felszerelt, a működtetéshez megkívánt
szakemberekkel ellátott szűrőmunkahelyeken történik.
A mammográfiás szűrővizsgálatokat nyilvános pályázat
útján befogadott, korszerű mammográfiás készülékekkel felszerelt,
korszerű alapelvek szerint kiképzett és a szűrési mammográfiában
kellő jártassággal rendelkező szakszemélyzettel
ellátott radiológiai szakintézetben végzik. A gyakorlat kétféle
munkahelyet különít el: (*) a filmfeldolgozás és filmértékelés
személyi és tárgyi feltételeivel, valamint az elvátható diagnosztikai
és terápiás háttérrel rendelkező Komplex Mammográfiás
Központok (KMK), valamint (*) a mammográfiás felvétel elklészítésére
alkalmas, de a fentebb felsoroltakkal nem rendelkező
Mammográfiás Szűrőállomások (MSZÁ); az utóbbiakon
készült felvételek kiértékelését ugyanis a Központok végzik.
A mammográfias központokkal szemben támasztott technikai
és szakmai minimumfeltételeket a Magyar Radiológusok
Társasága Emlődiagnosztikai Szekciója – a Radiológiai
Szakmai Kollégiummal egyetértésben kidolgoza (lásd 2.
számú mellékletben). A feltételek teljesülését az ÁNTSZ
– téma-szakértők bevonásával ellenőrzi.
Kívánatos, hogy a mammográfiás munkahely önálló, vagy
a befogadó intézmény röntgendiagnosztikai osztályától független
működési egység legyen, amely a teljes időkeretének
többségét szűrésre fordíthatja, és csak megjelölt napokon,
vagy időben végez a szűrővizsgálatokkal összefüggő diagnosztikus
mammográfiás munkát.