(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ

4.1.2 A szűrőmunkahelyek működése
4.1.2.1 A behívások tervezése
A behívást a szűrőállomás végzi.
Az elsődleges behívási menetrend a szűrővizsgálatra első
ízben behívott személy meghívásának időbeosztását jelenti.
A behívást úgy kell megtervezni, hogy a behívás kézbesítése
és időpontja között a felkészüléshez elegendő, de a kelleténél
ne hosszabb idő álljon rebdelkezésre. A hosszú várakozási
idő nemkívánatos lélektani mellékhatások forrása lehet, ezért
kerülendő.
Fel kell mérni, hogy a mammográfiás szűrőállomás hány
személy fogadására képes. Ez függ az egy-egy személy ellátására
fordítanidó időtől. Számolni kell
• a fogadó és adminisztrációs részleg adatfelvételhez szükséges
idővel, ide értve a vizsgált személy informálását és
beleegyezését is;
• vetkőzéssel-öltözéssel;
• az emlők fizikális vizsgálatára fordítandó idővel;
• a két emlő kétirányú felvételének elkészítéséhez szükséges
idővel.
Az egy-egy személy vizsgálatára fordítandó idő függ a szűrőállomás
munkabeosztásától. A vizsgálat rövidebb időt igényel,
ha a fizikális vizsgálatot és a felvételeket más-más személy,
vagy ha az egyik és másik oldali emlőfelvételt két asszisztens
egyidőben végzi, vagy ha egyik személy vizsgálata és a soron
következő személy adatfelvétele párhuzamosan történik. Ha a
személyzet kellően gyakorlott, egy személy vizsgálata nem több
mint 5 percet igényel, ám átlagos esetben sem indokolt egy
személy vizsgálatára 15 percnél többet fordítani. Ez munkanaponként
mintegy 40, évenként mintegy 10.000 vizsgálat
elvégzését jelenti. (Megjegyezzük, hogy óránként 10 személy,
két műszakban dolgozó munkahelyen napi 100 vizsgálatot,
évente mintegy 20.000 vizsgálatot tartanak teljesíthetőnek). A
vizsgálati szám tervezésénél számításba kell venni a naponkénti
minőségellenőrző mérésekre fordítandó időt, az ebédszünetet,
valamint egyéb okból kieső időt (amit jó munkaszervezéssel
csökkenteni lehet) valamint a heti munkanapok számát, és az
ünnepnapok miatt kieső munkanapok számát is.
4.1.2.2 A behívások rendje
Minden személynek két időpontot kell felajánlani, nem több
mint 5-10 napos különbséggel, éspedig egy délelőttit és egy
délutánit, így maga döntheti el, mely kedvezőbb számára. Ez
azt jelenti, hogy minden időpontra két behívott esik. Ha egy
időpontban mindkettő megjelenik, előfordulhat, hogy várakozni
kényszerülnek. Ennek valószínűségét csökkenti, hogy
a tapasztalat szerint a meghívottaknak nem több mint kétharmada
jelenik meg. Ajánlatos az egyik személyt az elsődleges
listáról, a másik személyt a „másodlagos” listáról behívni.
(„Másodlagos”-nak nevezzük a szűrővizsgálatra korábban már
meghívott, de a vizsgálaton meg nem jelent személy megismételt
meghívását).
Módot kell biztosítani arra, hogy a behívott telefonon
módosítsa a megjelenés időpontját.
80
4.2 Szakasszisztensek feladatai
IV. Emlőszűrés
A mammográfiás szűrőállomáson dolgozó radiológiai szakasszisztensek
(*) tapintásos emlővizsgálatot végeznek, majd (*)
mammográfiás felvételt készítenek.
4.2.1 Fizikális vizsgálat
Az emlő megtapintása kiegészíti a mammográfiás vizsgálatot.
Célja, hogy az áttapintott emlőkben, és hónaljban környezetüktől
elkülönülő, gócos tömörüléseket keressen. A két
emlőt mindig egymással összehasonlítva kell megtapintani.
Az emlők tapintása vizsgálóasztalon, hanyatt fekvő helyzetben
a legeredményesebb, mert az emlők ilyenkor szétterülnek,
jól áttapinthatók, és az esetleg mélyebben lévő tömörülések
is könnyebben észrevehetők. Álló helyzetben, különösen a
nagyobb méretű emlők, nehezebben tapinthatók át. A hónalj
vizsgálatára viszont az álló helyzet alkalmasabb. A tapintást
kinyújtott, összetartott ujjakkal, lapos kézzel, az ujjbegyekkel,
módszeresen kell végezni.
Az észrevételeket dokumentálni kell.
4.2.2 Felvételkészítés
A felvételek elklészítése 4 mozzanatból áll: (*) a pozicionálás,
(*) a kompresszió, és maga a (*) felvételek elkészítése, és (*)
expozició és filmelőhívás.
1. Pozicionálás, azaz az emlők elhelyezése a készülék emlőtartó
lapján, a vizsgálat talán legfontosabb mozzanata.
Megfelelő elvégzéséhez a szakasszisztens gyakorlottsága és
a vizsgált asszony együttműködése egyformán fontos.
2. Kompresszió: a mintegy 4 cm vastagságban egyenletesen
összenyomott emlőben jobban ábrázolódik az emlő szöveti
szerkezete, és a kóros elváltozások is, ezért jó minőségű
kép nyerhető. Az emlőt ért sugárterhelés kisebb, és
kiküszöbölhetők a mozgási műtermékek is. Szabályozása
korszerű gépeken láb-pedállal történik, a szakasszisztens
így mindkét keze szabad az emlők pozicionálására. A szakszerűen
végzett kompresszió kényelmetlen bár, de nem
fájdalmas; a szakasszisztens feladata, hogy erre felkészítse
a vizsgált asszony.
3. A felvételeket két síkban kell elvégezni, éspedig craniocaudális
(felülnézeti) és medio-laterális ferde (45-60 o -os
oldalirányú szögben) síkban.
A cranio-caudális felvétel akkor jó, ha
• az egész emlő – mind a mediális, mind a laterális része,
mind az axilláris nyúlvány – rajta van; ha a musculus
pectorális széle is látható, tudni lehet, hogy az emlőszövet
hátsó, mellkasfalhoz közeli részei is a képbe kerültek.
• az emlőbimbó profilban van
• a bimbó és a mellkasfal közötti távolság ugyanannyi,
vagy 1 cm-rel rövidebb, mint a ferde felvételen
A medio-laterális ferde felvétel akkor jó, ha
• az egész emlő rajta van a felvételen, a musculus pectorális
árnyéka konvex, a mammillától felfelé látható;
• az emlőbimbó profilban van;
• látszik az alsó áthajlási redő.
4. Az expozició és filmelőhívás előírásaival a technikai és fizi-