(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ

találkozzanak különböző fórumokon, ahol mód van munkájuk
alapelveinek egyeztetésére és szakmai továbbképzésre.
A gondozás célja a terápia mellékhatásainak kezelése, a
kiújulások, lokális, vagy axilláris nyirokcsomók recidívájának
mielőbbi felismerése és diagnosztizálása, esetleges második
primer emlőrák felfedezése és mindenek előtt a beteg lelki
biztonságérzésének biztosítása.
Helyi recidíva, második tumor, vagy a primer tumor
másodlagos manifesztaciójának, azaz az áttétek megjelenésekor
a tennivalók eldöntése érdekében ismét ajánlott az eset
megbeszélése a multidiszciplináris konferencián.
• helyi recidíva megjelenésének gyanúja esetén képalkotó
vizsgálatokkal (mammográfia, UH, MRI) és/vagy citológiai
vizsgálattal igazolni kell a recidíva tényét. Megoldására
leggyakrabban sebészi beavatkozás szükséges, melynek
mértéke függ az elváltozás szövettani típusától, az első
beavatkozás radikalitásától, a postoperatív kezelésektől.
• második tumor megjelenésekor a kivizsgálási sorrend megegyezik
az eredeti, első tumoréval. A teendők elbírálásakor
figyelembe kell venni: ugyanabban, vagy a másik emlőben
van-e a tumor, az első tumor szövettani típusát, az akkori
nyirokcsomó-státust, a sebészi radikalitás mértékét,
az alkalmazott postoperatív kezelést, a kezelés óta eltelt
időt, a beteg életkorát és pszichés státuszát. Mindezek,
és a második tumor citológiai, vagy szövettani típusának
gondos mérlegelése után eldöntendő, hogy az első daganat
emlőbeli áttételérő, vagy második primér tumorról van-e
szó. A tennivalókra nézve közös döntés szükséges.
• távoli metastasis (leggyakoribb csont, tüdő, máj, agy)
igazolódásakor a mindenkor elfogadott onkológiai irányelvek
az irányadók. Fontos szerep hárul az onkológuson
kívül a családorvosra, az alapellátásban dolgozó nővérre,
pszichológusra akikre hárul a beteg szükség szerinti gyakoriságú
testi-lelki ellátása és támogatása.
Összefoglalva, az emlőrák biológiája és pszichológiája
megkívánja a szoros team munkát a diagnosztikai, terápiás
és rehabilitációs ellátási-gondozási folyamatosság megvalósítása
érdekében. A heti kezelés előtti tervezési konferencia
az a fontos középpont, amely köré rendezve dolgozik az
interdiszciplináris team. A tervezési megbeszélésen minden
diagnosztizált emlőrákos beteg esetét megvitatják az igazolt
diagnózis, optimális terápia, a valószínű pszichoszociális
következmények szempontjából. Csak ily módon alakulhat
ki az összehangolt munka, a mindenki által érthető közös
nyelv, mely egyrészt segít kialakítani a vizsgálati és terápiás
protokollokat, és optimálisan igyekszik szolgálni, irányítani
az emlőrákban megbetegedett nő életét. A legkorszerűbb,
mindenre kiterjedő ellátás azokban a centrumokban biztosítható,
ahol az ilyen nagytapasztalatú, speciálisan képzett
szakemberekből álló teamek dolgoznak.
6. Technikai minőségellenőrzés
6.1 Irányelvek: minőségbiztosítás
és minőségellenőrzés
A minőségbiztosítás („quality assurance”) egy fogalmat jelöl:
azoknak az elveknek és szabályoknak az összességét jelen-
94
IV. Emlőszűrés
ti, amelyet a menedzsment alkalmaz egy meghatározott
tevékenység kívánt eredményeinek elérése érdekében. Ezzel
szemben a minőségellenőrzés („quality control”) a minőségbiztosítás
elveinek és szabályainak gyakorlati végrehajtását,
azaz ellenőrző mérések elvégzését, azok eredményeinek értékelését
és szükség szerint javító intézkedések elvégzését jelenti.
E kifejezéseket, még ha felcserélhetőnek véljük is, fogalmi
különbözőségükkel ajánlatos tisztában lennünk.
6.1.1 Minõségbiztosítás a röntgendiagnosztikában
A minőségbiztosítás fogalmát az Egészségügyi Világszervezet
(WHO) röntgendiagnosztikai szakértői csoportja a következőképpen
határozta meg: „a röntgendiagnosztikai eszközöket
üzemeltető szakszemélyzet szervezett tevékenysége, amellyel
igyekszik biztosítani a diagnosztikai eszközzel nyert kép
kellően magas minőségét annak érdekében, hogy a vizsgált
személyt ért legalacsonyabb sugárdózis alkalmazásával és az
elérhető legalacsonyabb költséggel jussanak a kívánt diagnosztikai
információkhoz.”
6.1.2 Minőségbiztosítás a mammográfiában
A szűrési mammográfiát működtető munkahelyeken a fizikai
és technikai vonatkozásaira kiterjedő minőségbiztosítás
különösen fontos, hiszen a mammográfiás felvétel kifogásolható
minősége rontja a kép értékelhetőségét, diagnosztikus
tévedéseket eredményez, a felvételek megismétlését teszi
szükségessé, növeli a költségeket és nemkívánatos lélektani
mellékhatásokkal is jár. Mindez aláássa a mammográfiás
emlőszűrés iránti bizalmat. A mammográfiás szűrés eredményessége
és költség-hatékonysága érdekében ezért az
emlőszövetet ért lehető legalacsonyabb sugárdózis alkalmazása
mellett a lehető legjobb képminőség biztosítására kell
törekedni.
A mammográfiás minőségbiztosítási program főbb célkitűzései:
• biztosítsa a mammográfiás felvétel jó képminőségét, azaz
értékelhetőségét, információgazdagságát;
• a vizsgált személyt és a személyzetet ért sugárterhelést,
(mind az un. páciensdózist, mind személyzetdózisokat)
tartsa a lehetséges minimális szinten;
• optimalizálja a költségeket és az eszközhasználatot, elégítse
ki az ide vonatkozó jogszabályi előírásokat.
A célkitűzések megvalósításához a mammográfiás berendezések
használatának és előírt paramétereinek rendszeres
ellenőrzése szükséges. A mammográfia technikai minőségbiztosítására
az Európai Unió országaiban mára egységes
ajánlások alakultak ki.
Magyarországon a mammográfiai szűrés gyakorlatának
nincs számottevő múltja. A mammográfiás készülékek
importja napjainkban vesz lendületet, az új röntgenberendezések
még a régi előhívási technikával és filmek, film-fólia
kombinációk használatával társulnak. Az ebből adódó hibaforrások
tovább hangsúlyozzák a minőségbiztosítási eljárások
bevezetésének fontosságát. A minőségbiztosítási programok
szervezeti, anyagi és személyi feltételeit Magyarországon is
biztosítani kell.