(ISBN 963 218 597 9) megtekinthető PDF (e-book) - ÁNTSZ

pányok” is, hiszen ezeken az alkalmakon is azok és annyiszor
vesznek részt, akiknek és ahányszor kedvük tartja.
Az alkalomszerű szűrést az esetlegesség, a tervezettség és szervezettség
hiánya jellemzi, ezért orvosi, és nem népegészségügyi
tevékenységnek tekintik. A mértékadó szakmai megítélés ezeket
jogos kritikával illeti, mondván, hogy jelentős közösségi
forrásokat használ fel anélkül, hogy haszna – amelynek mutatja
és mértéke, mint látni fogjuk, a célbetegségből származó
halálozás csökkenése – lakosságszinten demonstrálható lenne.
Elemzések szerint az eredmények elmaradásának az a magyarázata,
hogy a nagyszámú szűrővizsgálat elvégzése ellenére a
céllakosság átszűrtsége alacsony marad. Ebben a szervezés és
szabályozás nélküli gyakorlatban – ellentétben a szűrés szervezett
formáival – nem működik szűrési nyilvántartás. Emiatt a
céllakosság egy hányada, éspedig azok, akiknek mintegy szokásává
vált a „szűrésre járás”, szükségtelen gyakorisággal részesülnek
szűrővizsgálatban, míg a céllakosság nagyobb, és a
tapasztalatok szerint rászorultabb hányada, sohasem. Ezzel
szemben a szervezett szűrésben alkalmazott szervezési elemek
azt a célt szolgálják, hogy optimálissá tegyék a céllakosság részvételét
a szűrőprogramban.
4.2. A szervezett szűrés
A szervezett, vagy célzott szűrés az alábbiak jellemzik:
• a szűrési program területileg szervezett lakosságszűrés útján
meghatározott közigazgatási egységekben (kerület, város,
megye) valósul meg;
• a céllakosság nem csak lélekszám szerint meghatározott,
hanem azon belül a szűrésre jogosult személyek egyénileg is
azonosíthatók;
• a szakterület mai állását tükröző ajánlások alapján készült
szakmai protokoll szabályozza a szűrővizsgálatban résztvevők
körét, azaz. az életkort, amelyben a szűrést el kell kezdeni,
és amelyben már szükségtelen folytatni, valamint a
szűrővizsgálatok megismétlésének gyakoriságát, azaz a szűrés
és újra-szűrés közötti intervallumot;
• személyre szóló behívási, visszahívási, követési rendszer működése
biztosítja a szűrésre jogosultak magas részvételi arányát;
a szűrővizsgálatra jogosultakat névre szóló, személyes
hangú levél útján hívják meg;
• területi szűrési regiszter működik; a területet lefedő számítógépes
nyilvántartás tartalmazza
(i) a személyes meghívás alapjául szolgáló lakosságlistát,
azaz a területen lakó összes veszélyeztetettnek minősülő,
tehát szűrővizsgálatra jogosult személy név- és címjegyzékét
és azonosító adatait. Ennek forrása lehet az
Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatbázisa,
a háziorvosi szolgálat adatbázisa, vagy a választási
névjegyzék.
(ii) a megjelenési listát, azaz a szűrésben részesült személyekről
készült listát, és
(iii) a különbség-listát, amely lehetővé teszi a meghívott, de
meg nem jelent személyek névszerinti azonosítását.
• a szűrővizsgálat elvégzéséhez szűrőállomások, azaz a szükséges
szaktudással rendelkező, megfelelő berendezéseket
üzemeltető szolgáltató egységek biztosítottak;
• a szűrési tevékenység illeszkedik az egészségügyi ellátórendszerbe.
A nem-negatív eredményt adó esetekben a szűrőállomással
együttműködő szakellátási egységek (radiológia,
13
I. Szûrés: szakmai és szervezési irányelvek
nőgyógyászat, endoszkópia, citológia és patológia, sebészet,
onkotherápia) – a háziorvosi szolgálattal összehangoltan
– biztosítja a tisztázó vizsgálatok elvégzését, a kezelést
és a betegkövetést.
• a szűrőtevékenységet szervezett egészségnevelési és minőségbiztosítási
program támogatja.
4.3 A célbetegségek kiválasztása
Szűrés csak azoknak a daganatos betegségeknek a korai felfedezésére
szervezhető, amelyek megfelelnek a következő feltételeknek:
• Előfordulásuk gyakorisága és haláloki szerepük miatt jelentős
népegészségügyi problémát jelentenek; ezt a feltételt számos
szerv daganata kielégíti, de leginkább a tüdő, emlő,
vastagbél, gyomor, szájüreg, prosztata és a női nemi szervek
daganatai.
• Fejlődésmenetük ismert. Olyan daganatok alkalmasak szűrésre,
amelyek viszonylag hosszú ideig maradnak tünetmentes,
de alkalmas módszerrel kimutatható állapotban.
Ismeretes, hogy a méhnyakrák „sejour time”-ja átlagosan
10 év; az emlőráké mintegy 3 év; a vastagbélrák megelőző
állapotának tekintett polipusok sok évig tünetmentesek,
mielőtt rosszindulatú átalakulásuk megindul. ezek tehát e
tekintetben szűrésre alkalmas célbetegségek, hiszen a 2-5
évenként megismételt szűrővizsgálat esélyt ad a tünetmentes
állapotban való felfedezésükre. A tüdőrák ezzel szemben
kialakulása folyamán kevesebb, mint egy évet, átlagosan
0.7 évet tölt a preklinikai kimutathatóság állapotában,
ezért nagyon rövid intervallumokban, 4-6 hónaponként
kellene a szűrést ismételni ahhoz, hogy a szűrővizsgálat hatásos
legyen.
• alacsony a túldiagnosztizálás és túlkezelés kockázata, mert
a preklinikai szakaszban kimutatott elváltozások jelentős
hányada – kezelés nélkül – klinikai betegségé alakul. (Ez
a kívánalom nem mindig érvényesül. Tudvalévő ugyanis,
hogy nem minden rákmegelőző állapotból alakul ki
rák. Mértékadó megfigyelések szerint, egy hányaduk nem
progrediál, hanem éppen regrediál, azaz kezelés nélkül is
ismét normálissá lesz. Tapasztalatok szerint, például, 20-
29 éves nők között gyakoriak a méhnyak un. cervikális
intraepitheliális neoplasiái (CIN), annak a kockázata viszont,
hogy ezekből rák alakul ki, sokkal kisebb. Ha tehát
a szűrés a fiatalabb nőkre összpontosul, fennáll annak a
veszélye, hogy a szűrés számos olyan esetet is felszínre hoz
és juttat kezelésre, amelyek a szűrővizsgálat nélkül tünetmentes
maradtak volna, és nem kerültek volna kezelésre).
• a szűrővizsgálattal felszínre hozott betegség korai kezelése
kedvezően befolyásolja a betegség természetes kórlefolyását.
Nincs értelme a szűrésnek, ha a szűrővizsgálatban részesülteknek
nincs jobb kilátása a gyógyulásra, mint szűrővizsgálat
nélkül lett volna (erre szolgáltatnak példát a tüdőrák
kimutatására irányuló próbálkozások). Ebből következik,
hogy szervezett szűrővizsgálatokat csak akkor szabad kezdeményezni,
ha a szűrővizsgálattal „kiemelt” személyek további
kivizsgálásának és kezelésének szakmai és tárgyi feltételei
biztosítottak.
• alapvető kívánalom természetesen az, hogy a rejtett célállapot,
azaz a kilnikai tüneteket még nem okozó korai betegség
felismerésére alkalmas módszer álljon rendelkezésre.